Konstantinápolyi Hippodrom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isztambul történelmi negyedei
Világörökség
Hippodrome of Constantinple 1.jpg
A Hippodrom ma
Adatok
Ország Törökország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV
Felvétel éve 1985
Elhelyezkedése
Konstantinápolyi Hippodrom  (Törökország)
Konstantinápolyi Hippodrom
Konstantinápolyi Hippodrom
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 00′ 23″, k. h. 28° 58′ 33″Koordináták: é. sz. 41° 00′ 23″, k. h. 28° 58′ 33″

A Konstantinápolyi Hippodrom (törökül Sultanahmet Meydanı) egy bizánci hippodromosz (lóversenypálya), mely a konstantinápolyi élet egyik központja volt. Ma Isztambul Sultanahmet Meydanı nevű tere; az eredeti építményeknek mindössze egy kis része maradt fenn.

A hippodrom szó a görög hipposz (ló) és dromosz (futás, vágta) szóból ered. Az ókorban közkedvelt sporteseménynek számított a lóverseny és a fogatverseny; a hippodromok elterjedtek voltak a görög, római és bizánci városokban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Tutmosis fáraó obeliszkje

Bár a Hippodromot leginkább Konstantinápoly fénykorával emlegetik együtt, az első hippodrom még jóval ez előtt épült, amikor a várost még Bizáncnak hívták (görögül Βυζαντιον vagy Byzantion) és még nem volt akkora jelentőségű város, mint amilyenné később vált. 203-ban Septimius Severus római császár kibővítette a várost és építtetett egy arénát a harciszekér-versenyek és más viadalok számára.

324-ben Nagy Konstantin császár úgy döntött, székhelyét Rómából Bizáncba, melyet Nova Roma (Új Róma) névre keresztelt. Nem sokkal később azonban a város neve Konstantinápoly, „Konstantin városa” lett. Konstantin bővítette és újjáépítette a várost, és felújíttatta a Hippodromot is. Úgy tartják, hogy Konstantin hippodromja 450 méter hosszú és 130 méter széles volt és képes volt 100 000 néző befogadására is. 532-ben itt tört ki a Nika-felkelés.

A Hippodrom versenypályája U-alakú volt, a császár négy bronzból készült lovasszoborral díszített páholya a pálya keleti végében helyezkedett el. A szobrokat 1204-ben, a negyedik keresztes hadjárat idején Velencébe küldték, és a Szent Márk-székesegyházon helyezték el.

Konstantinápoly sohasem tudta igazán kiheverni a negyedik keresztes hadjáratot, és bár a Bizánci Birodalom egészen 1453-ig fennállt, a Hippodromot sosem építették újjá teljesen. Az oszmán törököket nem érdekelte különösebben a versenyzés, így a Hippodrom lassan feledésbe merült, bár a területet nem építették be teljes egészében.

A Hippodrom emlékművei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Német Szökőkút

Konstantin és utódai, a város hírnevének és presztízsének növelése érdekében a birodalom minden részéből műtárgyakat hozattak az új fővárosba. Ezek között található például a Plataia városából származó áldozati tripusz talapzatának egy része, mely a Kr.e. 479-es plataiai csatát hívatott megörökíteni. Konstantin elrendelte, hogy a talapzatot szállítsák át a Delphoi-i Apollo-templomból és állítsák a Hippodrom közepére. Nagy része elveszett vagy elpusztult a negyedik keresztes hadjárat idején. A kígyó-oszlopként ismert része, valamint az egyik kígyó feje maradt fenn az utókornak.

A Hippodrom díszítését I. Theodosius is folytatta, aki 390-ben Egyiptomból hozatott obeliszket és állíttatta a versenypálya közepére. A rózsaszín gránitból faragott obeliszk eredetileg Karnakban állt és kb. i. e. 1490-ből származik, III. Tutmosis fáraó idejéből. Három részre vágva szállították Konstantinápolyba, ezekből csupán a legfelső rész maradt meg, mely most is ugyanott áll, ahová Theodosius állíttatta. Az obeliszk több mint 3500 éves, és meglepően jó állapotban van.

A 10. században VII. Konstantin császár egy másik obeliszket is építtetett a Hippodrom másik végébe, melyet ma Konstantin-obeliszkként ismernek. A kőkockákból épített obeliszket valaha bronz lemezek takarták, ezeket azonban a negyedik keresztes hadjárat idején ellopták.

A Hippodrom ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Német Szökőkút belseje

A Hippodromot ma hivatalosan Sultanahmet Térnek hívják, melyet a török hatóságok igyekeznek megőrizni az utókornak. Az eredeti versenypálya vonalát kikövezték, a fennmaradó műemlékek környékét pedig parkosították.

A Német Szökőkút („Vilmos Király Szökőkút”) egy nyolcszögletű boltíves szökőkút, melyet 1900-ban neobizánci stílusban építtetett a német kormány II. Vilmos német császár 1898-as isztambuli látogatásának emlékére. A szökőkút a Hippodrom északi bejáratánál áll, pontosan a Kék Mecset előtt.

A Hippodrom területét sohasem tárták fel szisztematikusan. Egy része az 1980-as években került elő, amikor a területen lévő házak egy részét elbontották. 1993-ban egy másik részen épülő nyilvános illemhely alapozásakor bukkantak a Hippodrom ülősorainak és oszlopainak egy részére, melyeket ma múzeumban tekinthetünk meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstantinápolyi Hippodrom témájú médiaállományokat.