I. Sándor havasalföldi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Sándor
Havasalföld fejedelme
Uralkodási ideje
1431. tavasza[1]1436. decembere[1][2]
Elődje II. Dan
Utódja II. Vlad
Életrajzi adatok
Született 1397
Elhunyt 1436. decembere
Édesapja I. Mircea
Édesanyja Doamna Mara

I. Sándor vagy más néven Aldea Sándor (románul Alexandru Aldea), (13971436. decembere) Havasalföld fejedelme: 1431. tavasz – 1436. december között [3].

Valószínűleg I. Mircea fejedelem természetes gyermeke volt, de a havasalföldi fejedelmi trónt Alexandu cel Bun moldovai fejedelem segítségével nyerte el. A trónra jutás körülményei mint az időpont is sajnos ismeretlenek – tény azonban, hogy az első iratot fejedelemként 1431. július 14-én bocsátotta ki.

Az is ismert tény, hogy ugyanebben az évben Luxemburgi Zsigmond tárgyalásokra hívta el Vlad Dracul fejedelmet a havasalföldi trón elfoglalásához.

Szintén ebben az évben, 1431-ben Alexandru fejedelemnek komoly török invázióval kellett szembenéznie.[4] Kétségbeesetten próbált szövetségeseket nyerni, ez meglátszik a brassóikhoz írt leveleiben is:

„(…) Tudjátok meg a törökök mindenhonan özönlenek a Dunán és jönnek az ország(om) ellen, hogy fosztogassanak és raboljanak; és siessetek minél hamarabb, nappal és éjszaka, hogy segítségemre jöjjetek; merthogy ha nekünk rossz lesz, nektek még rosszabb lesz majd, és siessetek ahogy tudtok; amennyi csak hadat összegyűjteni tudtok, hamarjában jöjjön; és amennyi még gyűlik, küldjétek utána. Gyorsan érkezzen. (…) De ha nem akartok jönni, mondjátok meg, tudjam mit cselekedjek.[5] (…)”

A segítség pedig megérkezett, nem csak a brassói úraktól, hanem barátjától, a moldovai fejedelemtől is. Harcokra azonban már nem került sor – legalábbis a történelmi források nem említik – valószínűleg kiegyezett a törökökkel. Alexandru fejedelem elment a török portára, befizette az adót és 20 nemes gyerekét ajánlotta túszul 3000 rabért cserébe.

„(…) tudja meg maga, hogy mentem el Murád császárhoz, hogy esküdtem neki és hogyan beszéltem neki; tettem amit tettem és elmentem hozzás és adtam (záglógba) nemesek gyermekeit oda (…)– írta Rozgonyi István temesvári ispánnak[6].”

Ezzel a politikával azonban magára vonta a magyar udvar bizalmatlanságát, de Alexandru cel Bun közbenjárásával nem hoztak még végleges döntést rá nézve. Mégis, érzékeltetvén a nyomás ugyanabban az évben Luxemburgi Zsigmond magához hívta Vlad Dracul-t, hogy felkészítse a trónhoz.

A következő év tavaszán kemény török fosztogató akció indul Erdély ellen, Alexandru pedig – bizonyítván jóindulatát – Rozgonyi Istvánt levélben értesíti erről, sőt még azt is hozzáteszi, hogy amint érkezik a magyar sereg rögtön átáll a török ellen. A magyar seregek azonban verességet szenvedtek, még mielőtt csatlakozott volna hozzájuk. Ehelyett elment a Konstantinápolyba körbehízelegni a szultánt – ez pedig a vesztét jelentette. Vlad Dracul kihasználván a pillanatot a brassói nemesek segítségével betör havasalföldre, hogy elfoglalja a trónt. Alexandru helyettesének sikerült elkergetnie Vlad Dracult, akinek alig sikerült elmenekülnie a csatatérről.

Uralkodása 1436. szeptember 5-én ért véget, amikor Vlad Dracul egy magyar sereg élén betört Havasalföldre. Az ütközetekről nem tudni részleteket, tény azonban, hogy 1437 elején már Vlad Dracul volt a havasalföldi fejedelem. I. Alexandru haláláról sem lehet semmit tudni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Ghyka Roumanie. A Basarab-ház családfája. (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
  2. Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 135. oldal
  3. [Documenta Romaniae Historica D. Relații între Țările Române (1222-1456), vol. I, București, 1977, p. 281-282.]
  4. [Ilie Minea, Principatele române și politica orientală a împăratului Sigismund. Note istorice, București, 1919, p. 207-208;]
  5. [Sergiu Columbeanu, Radu Valentin, Vlad Dracul, București, 1978, p. 19; Documenta Romaniae Historica D., vol. I, p. 293.]
  6. [Ion Bogdan, Documente privitoare la relațiile Țării Românești cu Brașovul și Țara Ungurească, secolele XV și XVI, vol. I (1413-1508), București, 1905, p. 51-52.]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Dan
Havasalföldi fejedelem
14311436
Havasalföld címere
Következő uralkodó:
II. Vlad