Dália (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dália
Dahlia coccinea
Dahlia coccinea
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Coreopsideae
Nemzetség: Dália (Dahlia)
Cav.
Fajok
  • Dahlia apiculata,
  • Dahlia arborea,
  • Dahlia astrantiaeflora,
  • Dahlia atropurpurea,
  • Dahlia australis,
  • Dahlia brevis,
  • Dahlia campanula,
  • Dahlia campanulata,
  • Dahlia cardiophylla,
  • Dahlia cervantesii,
  • Dahlia chisholmi,
  • Dahlia coccinea,
  • Dahlia congestifolia,
  • Dahlia cordifolia,
  • Dahlia coronata,
  • Dahlia cultorum,
  • Dahlia cuspidata,
  • Dahlia dissecta,
  • Dahlia dumicola,
  • Dahlia excelsa,
  • Dahlia foeniculifolia,
  • Dahlia gentryi,
  • Dahlia gracilis,
  • Dahlia hintonii,
  • Dahlia hjertingii,
  • Dahlia hortensis,
  • Dahlia imperialis,
  • Dahlia jaurezii,
  • Dahlia lehmanni,
  • Dahlia linearis,
  • Dahlia lutea,
  • Dahlia macdougallii,
  • Dahlia maximiliana,
  • Dahlia maxonii,
  • Dahlia merckii,
  • Dahlia mexicana,
  • Dahlia mollis,
  • Dahlia moorei,
  • Dahlia neglecta,
  • Dahlia parvibracteata,
  • Dahlia pinnata,
  • Dahlia platylepis,
  • Dahlia popenovii,
  • Dahlia pruinosa,
  • Dahlia pteropoda,
  • Dahlia pubescens,
  • Dahlia purpusii,
  • Dahlia rudis,
  • Dahlia rupicola,
  • Dahlia scapigera,
  • Dahlia scapigeroides,
  • Dahlia sherffii,
  • Dahlia sorensenii,
  • Dahlia spectabilis,
  • Dahlia sublignosa,
  • Dahlia tenuicaulis,
  • Dahlia tenuis,
  • Dahlia tubulata,
  • Dahlia variabilis,
  • Dahlia yuarezii,
  • Dahlia zimapani
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dália témájú kategóriát.

Dália virága
Dália virága

A dália (Dahlia) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége. Nevét Andreas Dahl svéd botanikusról kapta.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerikában honos; Európába a spanyolok hozták át Mexikóból, és Katalóniából terjedt el szerte Európában.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gumós, lágyszárú növény. A nagyobb termetű fajták majd' két méter magasra nőnek; sokszor gyermekfej nagyságú virágaikat a felálló hajtások végén hozzák, a törpe növésű változatok virágai kisebbek, de sokszor számosabbak.

Életmódja, termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Melegkedvelő növény, az árnyékot nem kedveli, tehát célszerű a fáktól távol, lehetőleg délre néző oldalra ültetni. Júniusban már virágzik, és egészen a fagyok beálltáig, november elejéig díszlik. Vízigényes, ezért gyakran kell locsolni – főleg kiültetés után. A fagyoktól levelei megfeketednek, virágai lehullanak – ilyenkor gumójukat (a krumplit) fel kell szedni, és tavaszig vermelni kell, mert fagyérzékeny.

A krumplikat ásóvillával, a szár húzása nélkül szedjük fel, majd szellős, de fagymentes helyen hagyjuk leszáradni róluk a sáros földet. A sérült gumókat távolítsuk el, a szárakat kb. 10–15 cm-esre vágjuk vissza. Télen szellős, kissé nedves, de fagymentes helyen kell tárolni. A penészedés megelőzésére a célszerű a krumplikat fahamuval megszórni.

Néhány nemes dália fajta tövein nincsenek gumók, csak a gyökerük vastagodik meg. Ezeket télen ládában, homokban kell tárolni úgy, hogy a nyak alatt valamivel már kiálljanak a homokból. Ha nagyon száraz a homok, két ezrelékes rézgálic-oldattal kissé nyirkosítsuk meg; ez a rothadást is megelőzi.

A fagyosszentek (május közepe) után ültethetjük ki újra, két-három héttel a kiültetés előtt trágyázott földbe – ha korábban ültetjük ki, a növényt éjszakára védeni kell. Ilyenkor oszthatjuk darabokra a krumplikat úgy, hogy minden darabon maradjon szárrész – a szárrész nélküli krumplik nem hajtanak ki. A kiültetés előtt tőzegben vagy földben, meleg, védett helyen hajtatott gumók jóval korábban kezdenek virágozni, mint azok, amelyek nem kaptak előkezelést.

Kimondottan tápanyagigényes: a humuszos, jó vízgazdálkodású kerti földet kedveli. Nehéz, nedves talajban kevésbé fejlődik. Két-három hetenként célszerű tápsóval locsolni.

A betegségeknek ellenáll, és rovarok sem károsítják, viszont a gubacsképző fonálféreg (gyökérgubacs-fonálféreg, Meloidogine incognita) megtámadhatja gyökereit – a fonálféreggel fertőzött növények gyakorlatilag menthetetlenek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szép virága miatt kedvelt dísznövény. Számtalan kertészeti változatát nemesítették ki, tömérdek hibridjét árusítják rendkívül változatos formájú virágokkal – a tűszirmútól a pompon formájúig, a margarétavirágútól az óriás fejűig. A leggyakrabban kapható fajta a kerti dália (Dahlia x pinnata, illetve Dahlia variabilis). Mivel hosszan virágzik, gyakran ültetik temetőkbe.

Nagy inulintartalmú gumóját az aztékok rendszeresen ették.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]