Réz-szulfát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rézgálic szócikkből átirányítva)
Réz(II)-szulfát
Kristályos réz-szulfát Réz-szulfát kristály
A réz(II)-szulfát elemi cellája
Általános
Magyar név Réz(II)-szulfát
IUPAC név Copper(II) sulfate
Egyéb nevek Rézgálic
Kékkő
Képlet \mathrm{CuSO_4}\,\!
Moláris tömeg 249,68 g/mol (pentahidrát)
159,61 g/mol (vízmentes)
Megjelenés Kék kristályok (pentahidrát)
szürkésfehér por (vízmentes)
CAS-szám [7758-99-8]
EINECS (EG) szám 231-847-6
EG-Index szám 029-004-00-0
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 2,284 g/cm³, szilárd
Oldhatóság vízben 31,6 g/100 ml (0°C)
Olvadáspont 30 °C (-2 H2O)
110 °C (383 K)(ismét -2H2O)
250 °C (-5H2O)
560 °C fölött (bomlik)[1]
Forráspont bomlik
Szerkezet
Kristályszerkezet Triklin
Fizikai állandók
Képződéshő -769,98 kJ/mol
Moláris hőkapacitás 109,05 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Ártalmas (Xn) Hazard X.svg
A környezetre
veszélyes (N) Hazard N.svg
R-mondatok R22, R36/38, R50/53
S-mondatok (S2), S22, S60, S61
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám GL8800000
Rokon vegyületek
Azonos anion Szulfátok
Azonos kation A réz vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A réz-szulfát (vagy réz(II)-szulfát, rézgálic, INN: copper sulfate) a réz egyik leggyakoribb vegyülete. Formálisan a réz(II)-oxid és a kénsav reakciójából származtathatjuk. Ásványtani neve kalkantit.

Tartalomjegyzék

Jellemzői [szerkesztés]

Szobahőmérsékleten szilárd, ionrácsos vegyület.

Kristályvizes alakja (CuSO4·5H2O) kék színű kristályokat alkot (régies név: kékkő), a kristályvízmentes forma vegytisztán fehér por, a technikai tisztaságú a szennyeződéstől függően szürkésfehér, esetleg halványzöld. A vízmentes formák újra kék színűvé válnak a vízfelvétel során.

Vízben jól oldódik, vizes oldata kék színű. Kristályrendszere a triklin (háromhajtású) rendszer könnyen összetéveszthető a monoklin (paralelogramma alakú) rendszerrel.

Felhasználása [szerkesztés]

Felhasználják a fémek galvanizálásához, növényvédőszerként (fungicid), illetve a kristályvízmentes alakját víz kimutatására (például abszolút alkoholban). Szintén használja a vegyipar, műtrágyaipar, bőr -és textilipar valamint egyes kozmetikai szerek is tartalmaznak réz-szulfátot.

Bordói lé [szerkesztés]

A növényvédelemben elterjedt szer a bordói lé, tipikusan a szőlő, a napraforgó gombás fertőzése esetén használják, lemosó permetezéshez. A rézgálic vizes oldata savas, ezért mészporral keverik a semleges pH érték eléréséig. Az elterjedt 3%-os, 10 liter mennyiségű Bordói lé készítéséhez 300 g rézgálic és 450-600 gramm mész szükséges.

Élettani hatás [szerkesztés]

A réz-szulfát – hasonlóan más rézsókhoz – mérgező hatású, de a szervezetbe a tápcsatornán keresztül nehezen kerül be, mert a gyomorba bejutva hányást okoz. Halálos adagja 8-12 gramm. Régen használták a réz-szulfátot fehérfoszfor-mérgezés elleni hánytatásra.

Kis mennyiségű rézre azonban szüksége van a szervezetnek, nyomelemként fontos szerepet tölt be számos élettani folyamatban (vérképzés, enzimek termelése). ATC-kódja V03AB20.

A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven.

Előállítása [szerkesztés]

Ipari előállítása réz és meleg kénsav reakciójával történik:

Cu + H2SO4 → CuO + H2O + SO2
CuO + H2SO4 → CuSO4 + H2O

Forrás [szerkesztés]

  • Erdey-Grúz T.: Vegyszerismeret
  • Judy Hall: Kristálybiblia