Piekary Śląskie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piekary Śląskie
Piekary Śląskie címere
Piekary Śląskie címere
Piekary Śląskie zászlaja
Piekary Śląskie zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Sziléziai
Járás Járási jogú város
Rang város
Alapítás éve 1253
Irányítószám 41-940-től 41-949-ig
Körzethívószám (+48)32
Rendszám SPI
Népesség
Teljes népesség 58 675 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 261-350 m
Terület 39,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Piekary Śląskie  (Lengyelország)
Piekary Śląskie
Piekary Śląskie
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 23′, k. h. 18° 57′Koordináták: é. sz. 50° 23′, k. h. 18° 57′
Piekary Śląskie weboldala
Felszabadulás dombja

Piekary Śląskie (németül Deutsch Piekar) járási jogú város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban az Felső-sziléziai ipari körzet (GOP) központjában. A város a Felső-sziléziai metropolisz szövetség (GZM) alapító tagja. A lengyel városok szövetségének is tagja.

Piekary Śląskie a 17- századtól kezdve ismert zarándokhely valamint egyike a lengyelországi Mária-kultusz helyeinek a „Piekary Szűzanya” kép révén. A várost Felső-Szilézia lelki központjának is nevezik.[2][3]

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piekary Śląskie a Sziléziai vajdaság középső részén fekszik. Északról Świerklaniec, keletről Bobrowniki, délről Siemianowice Śląskie és Chorzów, nyugatról Bytom és Radzionków határolja.[4] A város a Sziléziai fennsík középső részén helyezkedik el az úgynevezett Tarnowski Góry kiemelkedésen és a Katowicei fennsíkon. A város legmagasabb pontja a tengerszint felett 356 m-re lévő mesterséges domb, a felszabadulás dombja, melyet 1932-37-ben emeltek annak 250-ik évfordulójára, hogy Sobieski János felmentette seregeivel a török ostromolta Bécset valamint Lengyelország újjáalakulásának 15. évfordulójára. Legalacsonyabb pontja a Brynica medre (261 m).[5] A vidék tájképe jelentősen átalakult az évszázadok óta folytatott bányászás következtében. A felszabdalt felszínt sok meddőhányó, bányató és árok csúfítja el.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Brynica folyó

A város egészéban a Visztula vízgyűjtő területén van, vízzel a kis Brynica folyó látja el. A másik vízfolyás a város területén belül a Szarlejka, mely erősen szennyezett a csatornákból beömlő napi 5 ezer m³ kommunális hulladék miatt. A Brynicát a város területén belül az 1990-es években befedték.[6] Jelenleg európai uniós pénzekből megkezdődött a folyók rekultivációja.[7]

Piekary határában létesítették a Kozłowa Góra víztározót.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piekary Szűzanya

A legfontosabb évszámok:

  • 1136II. Ince pápa bullája Piekaryt Bytom környéki helységnek említi Zwersow néven
  • 1277 – az első római katolikus plébánia alapítása Kamieńben
  • 1303 – az első fatemplom felszentelése Piekaryban
  • 1623 – Piekaryp és a bytomi vidék Łazar Henckel von Donnersmarck kupec tulajdonába kerül.
  • 1659 – Jakub Roczkowski pap a Mária kegyképet a főoltárra helyezi
  • 1676Tarnowskie Góry polgárok a kolerajárvány idején minden évben elzarándokolnak Piekaryba és fogadalmat tesznek.
  • 1680Prágában járvány tör ki. I. Lipót kérésére a Piekary Szűzanya másolatát átviszik Prágába, a visszaúton ünnepélyes körmenetben viszik körül Hradec Královén és Nysán.
  • 1683 – Sobieski János Bécs felé menet imádkozik a kép előtt.
  • 1696Erős Ágost megerősíti a pacta conventat és megújítja katolikus hitvallását
  • 1734III. Ágost lengyel király megtekinti a helyi cink és vasérc-bányákat
  • 1847 – Teodor Heneczek megnyitja az első sziléziai lengyel nyomdát
  • 1849 – a bazilika felszentelése
  • 1896 – a kálvária felszentelése
  • 1911 – az Andaluzja szénbánya megnyitása
  • 1922 – a Lengyel hadsereg bevonul, a várost Lengyelországhoz csatolják
  • 1933 – Brzozowice és Kamieńt a városhoz csatolják
  • 1934 – Piekaryt és Szarlejt Szarlej néven egyesítik
  • 1935 – a város nevét Piekary Śląskiere változtatják
  • 1937 – a felszabadulási domb ünnepélyes leleplezése
  • 1939 – Piekary járási jogokat kap a Sejmtől, de a formális átadást a II. világháború kitörése meggátolja
  • 1947 – teljes városjogokat kap
  • 1954 – a Julian szénbánya megnyitása
  • 1975 – az adminisztrációs reform eredményeképpen kialakul a mai város szerkezete
  • 1990 – az önkormányzatot visszaállítják, városi tanácsválasztás
  • 1994 – a város díszplogárságot ad II. János Pál pápának
  • 1996 – Radio Piekary műsorainak indítása


Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piekary Śląskie.svg

Az 1975-ös adminisztrációs reform során az alábbi kereületeket alakították ki:

  • POL Kozłowa Góra (dzielnica Piekar Śląskich) COA.svg Kozłowa Góra
  • POL Piekary Śląskie COA.svg Centrum
  • POL Szarlej COA.svg Szarlej
  • POL Brzozowice COA.svg Brzozowice
  • POL Kamień (dzielnica Piekar Śląskich) COA.svg Kamień
  • POL Brzeziny Śląskie COA.svg Brzeziny Śląskie
  • POL Dąbrówka Wielka (dzielnica Piekar Śląskich) COA.svg Dąbrówka Wielka

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_L_ludnosc_stan_struktura_30_06_2009.pdf
  2. http://www.piekary.pl/index.php? Historia miasta Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich
  3. M. Piasecki, T. Glinka Cuda Polski. Najpiękniejsze miasta. Tarnowskie Góry i Piekary Śląskie. Wydawnictwo Podsiedlik-Raniowski i Spółka Poznań isbn=83-7212-428-0
  4. http://www.piekary.pl/index.php? Położenie miasta Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich
  5. http://www.piekary.pl/index.php Krajobraz Piekar Śląskich Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich |język=pl
  6. http://www.piekary.info.pl/geografia_piekar_slaskich4.htm Geografia Piekar Śląskich. Stosunki wodne Portal Internetowy piekary.info 2006.
  7. http://www.radzionkow.pl/index.php Aktualności. Urząd Miasta Radzionkowa 2007

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Piekary Śląskie témájú médiaállományokat.