Anton Ivanovics Gyenyikin
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Anton Ivanovics Gyenyikin | |
| Anton Gyenyikin 1918-ban | |
| Született | Włocławek, Varsói kormányzóság, Kongresszusi Lengyelország 1872. december 16. |
| Elhunyt | Ann Arbor, Michigan 1947. augusztus 8. (74 évesen) |
| Nemzetisége | orosz |
Anton Ivanovics Gyenyikin (Анто́н Ива́нович Дени́кин; 1872. december 16. – 1947. augusztus 8.) az Orosz cári hadsereg altábornagya, és az egyik legfontosabb fehér tábornok volt az orosz polgárháborúban.
Tartalomjegyzék |
Gyermekkora[szerkesztés]
Anton Gyenyikin 1872-ben született a Varsói kormányzóság területén. Apja, Ivan Jefimovics Gyenyikin jobbágy volt, akit kiképzésre és 25 éves katonai szolgálatra küldtek. Ivan Gyenyikin 1856-ban, katonai szolgálatának 22. évében tiszti rangot kapott. 1869-ben nyugalmazták, ekkor már őrnagy volt. 1869-ben Ivan feleségül vett egy szegény lengyel varrónőt, Elżbieta Wrzesińskát, aki már a második felesége volt. Anton, a pár egyetlen gyermeke egyszerre tanult meg oroszul és lengyelül. Apja orosz hazafiasság iránti elkötelezettsége és az ortodox vallás miatt a fiatal Anton a katonai pályát választotta. A Gyenyikin család nagyon szegényközeli állapotba került, ugyanis egyetlen bevételüket a nyugalmazott őrnagy kis nyugdíja jelentette. 1885-ben meghalt Anton apja, a család anyagi helyzete még rosszabb lett. Ekkor elkezdte korrepetálni fiatalabb társait, hogy kicsit több pénzhez jusson. 1890-ben Gyenyikin a kijevi Tiszti Iskolába ment, ahol 1892-ben érettségizett le. A 20 éves Gyenyikint egy tüzérdandárhoz osztották be, ahol 3 évig szolgált.
Az első világháború tábornoka[szerkesztés]
A polgárháború hadseregparancsnoka[szerkesztés]
Emigrációban[szerkesztés]
1920 áprilisában hagyta el Oroszországot. Angliában és Belgiumban élt, de a 1920-as évek első felében lakott Magyarországon is (Budapest, Sopron), és Balatonlellén fejezte be háborús emlékiratainak megírását.
Emléke[szerkesztés]
2013-ban Balatonlellén emlékkövet és emléktáblát avattak tiszteletére.
Források[szerkesztés]
- Gyenyikin tábornok magyarországi menedéke, Oroszország hangja, 2013. február 25.
- Emléktábla Gyenyikin tábornok tiszteletére, Oroszország hangja, 2013. február 19.
- Balatonlellén emlékkövet és emléktáblát avattak Anton Gyenyikin tiszteletére, Oroszország hangja, 2013. június 19.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Anton Denikin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
||||||||||

