Jakov Grigorjevics Zsilinszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakov Grigorjevics Zsilinszkij
Yakov Zhilinsky.jpg
Jakov Grigorjevics Zsilinszkij
Született 1853. március 15.
Meghalt 1918
Nemzetisége orosz
Rendfokozata tábornok

Jakov Grigorjevics Zsilinszkij (Яков Григорьевич Жилинский) (Mihajlov, Orosz Birodalom, 1853. március 27.Oroszország, 1918) orosz tábornok, a cári orosz hadsereg vezérkari főnöke volt az első világháború előtt, ezután hadseregcsoport-parancsnok 1914-es leváltásáig.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemesi családban született Mihajlovban, a Rjazanyi kormányzóságban. 1876-ban végzett a szentpétervári Miklós Lovassági Iskolában, és a cári gárda lovasgárdista-ezredéhez lépett be kornétási rangban. 1883-ban végzett a Vezérkari Akadémián, ezután az 1. gránátos hadosztály törzsében szolgált, majd 1894. február 14-től a vezérkar Katonai Tudományos Bizottságában, a külföldi országok tanulmányozásáért felelős katonai hírszerző szervezetben.

A spanyol-amerikai háborúban orosz katonai megfigyelő volt az Egyesült Államok Kubában harcoló csapatai főhadiszállásán. Miután visszatért, könyvet írt a háborúról, amely a spanyol hadsereg vereségének okait elemezte. 1899-ben az orosz küldöttség tagja volt a hágai békekonferencián. 1899. augusztusában ezredparancsnokká nevezték ki. 1900-ban előléptették vezérőrnagyi rangra.

Az orosz-japán háborúban (1904–1905) a távol-keleti alkirály, Jevgenyij Alekszejev tengernagy törzsfőnöke volt, amíg Alekszejevet 1904 októberében leváltották. Zsilinszkij a harctevékenységek körzetében maradt, és a hadügyminiszter, Kuropatkin parancsnoksága alatt szolgált a konfliktus végéig. 1906. január 27-től a 14. lovashadosztály, 1907. július 7-től pedig a 10. hadtest parancsnoka volt. 1910. április 18-án előléptették lovassági tábornokká. 1911. február 22-től 1914. március 4-ig az orosz vezérkar főnöke volt.

Közvetlenül az első világháborút megelőzően a Varsói Katonai Körzet parancsnoka és varsói főkormányzó, majd 1914. július 14-én az Északnyugati Front parancsnokává nevezték ki. Az Északnyugati Front kötelékébe tartozott az orosz 1. és a 2. hadsereg (Rennenkampf, illetve Szamszonov parancsnoksága alatt). A kelet-poroszországi hadjárat alatt Zsilinszkij volt a felelős a két hadsereg mozdulatainak összehangolásáért, azonban ezt elmulasztotta: az egyik hadsereget előretörésre utasította, a másiknak viszont engedélyt adott a leállásra és újjászerveződésre. A német 8. hadsereg így egyenként tudta legyőzni az együttesen nagy számbeli fölényben levő orosz hadseregeket.

A kudarc után leváltották, és 1915-től 1916-ig Franciaországba küldték, mint Oroszország katonai képviselőjét. 1916 őszén visszahívták Oroszországba. 1917. szeptember 19-én utasították, hogy menjen nyugállományba. Az októberi forradalom után, 1918-ban a bolsevikok elfogták, és tisztázatlan körülmények között kivégezték.

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Yakov Zhilinskiy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.