Mihail Vasziljevics Frunze
| Mihail Vasziljevics Frunze | |
 |
|
| Frunze parancsnok | |
| Született | Biskek,  Orosz Birodalom1885. február 2. |
| Elhunyt | Moszkva,  Szovjetunió1925. október 31. (40 évesen) |
| Nemzetisége | román |
| Szolgálati ideje | 1905 és 1917 –1925 |
| Csatái | Első világháború Orosz polgárháború Lengyel–szovjet háború |
| Kitüntetései |  Vörös Zászló érdemrend (2x)A forradalom díszfegyvere |
Mihail Vasziljevics Frunze (oroszul Михаил Васильевич Фрунзе), a pártban viselt neve Arszenyij, Trifonics (oroszul Арсений, Трифоныч) (Biskek, Kirgizisztán, 1885. február 2. – Moszkva, 1925. október 31.) bolsevik vezető és az 1917-es októberi orosz forradalom katonai parancsnoka volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Frunze Biskekben született, amely akkoriban apró orosz katonai támaszpont volt Turkesztán kirgiz területén, egy eredetileg besszarábiai román földműves családban. A Szociáldemokrata Párt 1903. évi londoni II. Kongresszusán Lenin és Julius Martov, a párt két fő vezetője között kibékíthetetlen ideológiai ellentét alakult ki. Martov az aktivisták nagyobb, néppárt jellegű tömörülését akarta létrehozni, míg Lenin inkább egy kisebb, hivatásos forradalmárokból álló pártban gondolkodott, széles támogatói táborral. Martov 28-23 arányban győzött, amire Lenin kiviharzott a teremből, és megalakította saját bolsevik frakcióját (oroszul: többség), és ehhez a csoportosuláshoz csatlakozott Frunze is. Martov támogatói alkották a mensevikek csoportját (oroszul: kisebbség).
A II. Kongresszus után két évvel került sor az 1905. évi oroszországi forradalomra, amelyben Frunze volt a sztrájkoló textilmunkások egyik legfontosabb vezetője. A forradalom csúfos vereséget szenvedett a cári csapatoktól, Frunzét letartóztatták és halálra ítélték, de később kegyelmet kapott, büntetését életfogytiglani kényszermunkára változtatták.
Tíz év szibériai táborélet után Frunze megszökött és Csitába (Oroszország) menekült, ahol a Vosztocsnoje Obozrenyije (Keleti Szemle) című bolsevik lap szerkesztője lett.
Az 1917-es októberi orosz forradalmat megelőző, ún. Februári Forradalom idején Frunze a minszki civil milícia élén állt, majd megválasztották a belarusz szovjet elnökévé. Később Moszkvába utazott és egy munkás-hadsereg élére került, akik a városért folytatott harcban segítettek a felkelőknek.
1918-ban Frunze lett a voznyeszenszki körzet katonai parancsnoka. Az orosz polgárháború első napjaiban már a Déli Front parancsnokává nevezik ki. Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkijjel közösen vette fel a harcot Alekszandr Kolcsak admirális és a „Fehér Sereg” ellen. Az 1919 áprilisában induló offenzíva decemberre a fehérek teljes vereségével és Omszk elfoglalásával ért véget. Ezután Lev Trockij (a Vörös Hadsereg parancsnoka) őt nevezte ki a Keleti Front parancsnokává. Frunze később saját szülőföldjét, Turkesztánt is elfoglalta a Fehér csapatoktól.
1920 novemberében Frunze visszafoglalta a Krím félszigetet, ezzel Pjotr Vrangel tábornokot, csapataival együtt, kiszorította Oroszországból. Fontos szerepet vállalt továbbá Nesztor Makhno anarchista mozgalmának leverésében, amikor az ukrán mozgalmai vezető elutasította a Vörös Hadsereghez való csatlakozást.
1921-ben a párt Központi Bizottsága tagjává választották, majd 1925 januárjában a Forradalmi Katonai Tanács elnöke lett. Grigorij Zinovjev egyik kiemelkedő támogatójaként rövidesen szembekerült Sztálinnal, aki ellenezte Zinovjev nézeteit. Frunze halála 1925. október 31-i gyomorműtétéhez köthető, a feltételezések szerint "kloroform túladagolás" miatt következett be. Több elemző gondolja úgy, hogy akár Sztálin is állhat halála mögött. Frunzét a Kreml fala mellett temették el.
[szerkesztés] Emlékezete
1926-ban Kirgizisztán fővárosa, Biskek a Frunze nevet vette fel a nagy hadvezér tiszteletére. A város 1991-ben kapta vissza régi nevét. Frunze emlékét azonban ma is ápolja a város: egy utca és a város központjában található egyik múzeum viseli a nevét. A biskeki főpályaudvar előtti téren lovas szobor őrzi emlékét.
A moszkvai Frunze Katonai Akadémia, amely szintén nevét viseli, a volt Szovjetunió egyik legelismertebb ilyen jellegű intézménye volt. Egy moszkvai metróállomást Frunzenszkajára neveztek, tiszteletére; az állomás egyik kijáratánál kőbe faragott szobra is látható. Suja orosz városban emlékmúzeumot hoztak létre Mihail Frunzének.
[szerkesztés] Idézetek
"Bármit teszünk, minden cselekedetünknek a Forradalom mindent elsöprő eszméivel kell összhangban lenniük."
"A Vörös Hadsereget munkások és parasztok hozták létre, és a munkásosztály akarata irányítja azt. Ezt az akaratot az egységes Kommunista Párt valósítja meg."
