Olsztyn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olsztyn
Olsztyn címere
Olsztyn címere
Olsztyn zászlaja
Olsztyn zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Varmia-mazúriai
Rang járási jogú város
Körzethívószám (+48)89
Rendszám NO
Népesség
Teljes népesség 175 241 fő (2007) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 87,7–154,4 m
Terület 87,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olsztyn  (Lengyelország)
Olsztyn
Olsztyn
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 47′, k. h. 20° 30′Koordináták: é. sz. 53° 47′, k. h. 20° 30′
Olsztyn weboldala

Olsztyn (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [ˈɔlʃtɨn], németül Allenstein [ˈalənˌʃtaɪ̯n]) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján. A történelmi Varmia fővárosa, az egykori Olsztyni, és a mai Varmia-mazúriai vajdaság székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olsztyn a Varmia-mazúriai vajdaság középső részén helyezkedik el, a Łyna folyó partján, az olsztyni tóvidéken, mely a mazúriai tóvidék része. A város határain belül 13 tó van: a Krzywe, Kortowskie, Trackie, Skanda, Redykajny, Długie, Pereszkowo, Sukiel, Tyrsko, Starodworskie, Podkówka, Czarne és Żbik. Olsztyn 87 km-re fekszik az orosz határtól, és 140 km-re Kalinyingrádtól.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost először 1334-ben említik oklevelek a német lovagrend államában. Városi jogokat és az Allenstein (a Łyna porosz neve: Alna) nevet 1353-ban kapta. A lengyel Ołsztyn nevet a XIV. századtól kezdték használni. Szent Jakab apostol templomát a XIV század második felében kezdték építeni, ma Lengyelország egyik legszebb téglából épített gótikus temploma. A mai napig megőrizte az öreg város eredeti utcaszerkezetét és imponáló erődítéseit, és a házak többnyire ma is állnak, vagy az épületek követik a középkori alaprajzokat. A XV. század számos háborúja pusztította a még fiatal várost. A toruni békeszerződés (1466) szerint Olsztyn egész Warmiával Lengyelországhoz került.

Vár

A soron következő, 1519-1521-ig tartó háború, melyet a Német lovagrend robbantott ki, Dél-Warmiát elpuszttította. A warmiai káptalan akkori feje a toruńi származású fromborki kanonok, Nikolausz Kopernikusz (lengyelül: Mikołaj Kopernik, latinul: Nicolaus Copernicus), a reneszánsz legnagyobb csillagásza volt. Kopernikusz nagyszabású terv keretében sok lengyelül beszélő telepest hívott be Mazóviából. A következő évszázadban a Królewiec-Varsó útvonalon kedvező helyen lévő város felvirágzása következett be. Ezt a fejlődést a XVII-XVIII- századi északi háborúk akasztották meg. Az 1709-1712 közötti járvány a város lakosságát csaknem teljesen elpusztította. Az olsztyni káptalan támogatásának köszönhetően a XVIII. században sikerült helyreállítani a város helyzetét. Lengyelország felosztásakor Warmia a Porosz Királysághoz került.

1807-ben Olsztynba látogatott a francia császár. A napóleoni háborúk után a poroszok önkormányzati tartományt hoztak létre és 1818-ban megalapították az olsztyni járást.

A XIX. század második fele Robert Zakrzewski, majd Oskar Belian polgármester vezetésével dinamikus fejlődés ideje. 1867-ben korszerű kórház nyílt meg, 1873-ban vasúti összeköttetés Toruńnyal és az első világi iskola, egy gimnázium 1877-ben nyílt meg. A lakosság létszáma ebben az időben az 1846-os 4000 főről 1875-ben 6000-re, és 1895-ben 25 000-re bővült.

Ebben az időben Olsztyn lett a lengyel nemzeti mozgalom központja Warmiában. 1886-ban jelent meg a Gazeta Olsztyńska újság első száma, melyet a Liszewski és Pieniężny család 1939-ig megszakítás nélkül megjelentetett.

1890-ben városi gázhálózat, 1892-ben telefonhálózat és hat évvel később korszerű vízvezeték rendszer, 1907-ben pedig villamos hálózat létesült. Az utcákon megjelentek a villamosok és nem sokkal később megnyílt a repülőtér is.

Régi városháza

1939-ben több, mint 50 000 fő lakott a városban. 1945. január 22-én Olsztynt elfoglalta a Vörös Hadsereg, néhány napi megszállás után az orosz katonák felgyújtották a várost, az épületek mintegy 40%-a elpusztult. 1946-ban a népesség 23 000 fő volt, 1950-ben 45 000. Az ipar és a gazdaság lassan magához tért. Az igazi fellendülést azonban a gumiabroncs gyár létesítése hozta 1967-ben. A város képe gyökeresen megváltozott.

Áttörést jelentett a politikai életben a Szolidaritás szakszervezet (lengyelül NSZZ "Solidarność") megalakulása. A rendkívüli állapot alatt a városban aktív ellenállás volt tapasztalható. 1989 után területi önkormányzat alakult, az első demokratikusan választott vajdasági és városi vezetéssel.

Ma folytatódik a fejlődés, egymás után épülnek a lakónegyedek, ipari létesítmények (Michelin) Olsztyn egyike azon kevés lengyel városnak, ahol a demográfiai szaporulat pozitív.

Műemlékek és egyéb látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olsztyn fontos turista célpont, főképpen a tóvidékben elfoglalt központi helyzete miatt, de sok műemléke és egyéb látványossága miatt is.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Jakab katedrális
  • A warmiai káptalan gótikus vára Olsztynban (XIV sz. második fele)
  • városfal maradványok a Bramą Wysoką (Górna Brama) városkapuval (XIV század)
  • Szent Jakab katedrális a XIV. századból (kis bazilika)
  • Régi városháza (épült a XIV. században, tűzvész után újáépítve 1623-1624.
  • Szent Wawrzyńc temploma (XIV. század)
  • Jeruzsálemi kápolna (1565)
  • Szecessziós épületek az ul. Dąbrowszczakówban
  • Jézus legyszentebb szive neogótikus templom
  • Szent József neoromáń temploma
  • Krisztus király templom (olasz neoreneszansz, XX. század)
  • Lengyelország nagyasszonya helyőrségi templom (XX század eleje)
  • Neogótikus evangélikus templom (XIX. század)
  • Neogótikus (jelenleg ortodox) temetői kápolna (1904.)
  • Evangélikus szecessziós kápolna
  • Gazety Olsztyńskiej újság épülete
  • Palota az ul. Metalowejen
  • Vasúti viadukt a Łyna folyó áttörésén (XIX sz.)
  • Dom Polski (XIX sz.),
  • Zsidó temető ravatalozóval, építész: Erich Mendelsohn
  • Új városház XX. sz. eleje
  • Krisztus szobor XVIII sz.
  • Harangtorony, ul. Żniwnej
Warmiai káptalan vára

Más látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Öreg város a Łyna kanyarban
  • Planetárium
  • Csillagvizsgáló a XIX századbeli víztoronyban
  • Strand a Krzywe (Ukiel) tó mellett
  • Park a városi erdőben (legnagyobb erdő Európában városi területen)
  • 13 tó a város határain belül

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok:

Képtárak

Szinházak:

Teatr im. Stefana Jaracza Olsztyński Teatr Lalek (Bábszinház)

Más:

Olsztyńskie Planetarium Astronomiczne (Planetárium) Obserwatorium Astronomiczne (Csillagvizsgáló)

Państwowa Filharmonia im. Feliksa Nowowiejskiego

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskolák és egyetemek:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • PZU AZS Olsztyn – röplabda csapat (Polska Liga Siatkówki, PLS)
  • OKS 1945 Olsztyn – labdarúgócsapat
  • Warmia Traveland Olsztyn – férfi kézilabda csapat

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olsztyn témájú médiaállományokat.