Briceni járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Briceni járás (Брича́нский)
Briceni in Moldova.svg
Adatok
Ország  Moldova
Járásiszékhely Briceni
Jelzés BR
Terület 814 km²
Körzethívószám +373 247
Népesség
Népesség 74 700 fő (2012)
75 300 fő (2011. január 1.)
Népsűrűség 92 fő/km²

A Briceni járás (oroszul: Бричанский район, ukránul: Бричанський район) közigazgatási egység Moldovában. Közigazgatási központja Briceni város.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország északi részén, a Prut folyó bal partján helyezkedik el. Északról az ukrán Csernyivci terület, nyugatról a román Botoșani megye, délről Edineț, keletről pedig Ocnița járások határolják.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb tengerszint feletti magasság 260 méter, Bălcăuți község közelében található. A járáson haladnak keresztül a Vilia, Larga, Lopatnic (hosszúsága 57 km), a Racovăț (68 km) és a Draghiste (67 km) folyók. A tavak többsége mesterséges. A járás 10%-át borítják erdők, a fő fafajták a juhar, a tölgy és a nyír.

Védett területek:

  • Emil Racovita barlang
  • Rososeni természetvédelmi terület
  • Tețcani tájvédelmi körzet

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kontinentális éghajlat jellemzi, az évi csapadékmennyiség 600-650 mm közötti, az évi középhőmérséklet pedig 8 °C. A januári középhőmérséklet -5,5 °C a júliusi 19,5 °C.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járásban településeit először egy 1429. június 17-ei keltezésű okirat említi. Lipcani, Larga, Mihăileni, Șirăuți először 1429 és 1433 között volt megnevezve. Az itt élő tatárokat 1699-ben a lengyelországi Kamjanec-Pogyilszkijba telepítették. 1788-ban, egy osztrák katonai jelentés szerint 56 ház volt a járásban. 1812-1918 között a terület orosz igazgatás alatt állt. 1897-ben Briceni népessége 7446 fő volt, amelynek 96,5% zsidó nemzetiségű volt.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Briceni járás 2 városból, 26 községből és 11 faluból áll.

Városok

Községek

  • Balasinești, Beleavinți, Bălcăuți, Berlinți, Bogdănești, Bulboaca, Caracușenii Vechi, Colicăuți, Corjeuți, Coteala, Cotiujeni, Criva, Drepcăuți, Grimăncăuți, Halahora de Sus, Hlina, Larga, Mărcăuți, Medveja, Mihăileni, Pererita, Șirăuți, Slobozia-Șirăuți, Tabani, Tețcani, Trebisăuți.

Falvak

  • Bocicăuți, Caracușenii Noi, Bezeda, Grimești, Trestieni, Chirilovca, Halahora de Jos, Pavlovca, Mărcăuții Noi, Slobozia-Medveja, Groznița.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járás lakossága, a 2004-es népszámlálási adatok alapján, 78 027 fő.

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1959 77 846 —    
1970 81 403 +4,6%
1979 82 395 +1,2%
1998 85 395 +3,6%
2004 78 027 −8,6%
Nemzetiségek 2004
Moldávok 55123 70,67%
Ukránok 19939 25,55%
Oroszok 2061 2,64%
Románok 314 0,40%
Romák 187 0,24%
Zsidók 84 0,11%
Gagauzok 59 0,07%
Bolgárok 45 0,06%
Egyéb nemzetiségűek 215 0,27%
Összesen 78027 100,0%

Vallási megoszlás: keresztény 83,8% (ebből ortodox keresztény 79,7%, protestáns 4,1%) más vallású 11,6%, nem vallásos 4,2%, ateista 0,4%.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2004-ben 20000 embert foglalkoztató mezőgazdaság a fő gazdasági ágazat, a fő termények a cukorrépa, a rozs, a búza és az árpa. A gyümölcsöskertekben almát, cseresznyét, szilvát és egyéb gyümölcsöket termesztenek.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járásban 31 művelődési ház és 32 nyilvános könyvtár van. Ezenkívül 9 művészeti iskola is működik, amely 154 főt foglalkoztat. A legtöbb kulturális eseményt Larga községben rendezik.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

196 sportlétesítmény és 2 stadion található (Larga és Drepcăuți községben). Híres a Grimăncăuți olimpiai bokszközpont és a Medveja iskola, ahol kiváló bokszolók tanultak. Az iskola leghíresebb tanítványa Vitalie Grușac, aki bronzérmet nyert a 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Sydneyben.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]