Kálium-nitrát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-nitrát
Kálium-nitrát
Általános
Magyar név Kálium-nitrát
IUPAC név Potassium nitrate
Egyéb nevek Salétrom,Salétromsó
Képlet \mathrm{KNO_3}\,\!
Moláris tömeg 101,1032 g/mol
Megjelenés Fehér por
CAS-szám [7757-79-1]
EINECS (EG) szám 231-818-8
EG-Index szám
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 2,11 g/cm3 (20 °C), szilárd
Oldhatóság vízben Korlátlanul elegyedik
Oldhatóság vízben 320 g/l (20 °C,endoterm)
Olvadáspont 334 °C (607 K)
Forráspont bomlik,400 °C
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő -493 kJ/mol
Moláris hőkapacitás 95,4 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Oxidáló, égést tápláló (O)[1] Hazard O.svg
R-mondatok R8[1]
S-mondatok S16, S41[1]
Lobbanáspont nem éghető
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion Nitrátok
Azonos kation A kálium vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A kálium-nitrát (régebbi nevén: légsavas haméleg[2], légenysavas hamany[3]) a kálium egy szervetlen vegyülete, melynek képlete KNO3. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii nitras néven hivatalos. Erős oxidáló tulajdonsága miatt a feketelőpor egyik alapvető összetevője. Régebben számtalan más, égéssel kapcsolatos alkalmazása volt, például a gyufafejek bevonata is tartalmazta.

Salétromnak is hívják, az angolszász szakirodalom saltpeter-nek nevezi. Nem keverendő össze a chilei salétrommal, ami a nátrium-nitrát egyik elnevezése. Bár nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mégis két teljesen különböző vegyületről van szó.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálium-nitrát a feketelőpor egyik összetevője. A Kínai Nagy Fal építése idején, az i. e. III. században tesznek említést a "kálisalétrom" használatáról, a jelzőtüzek táplálásáról. Nagy mennyiségű ipari előállítását (a Haber-folyamattal) megelőzően a kálium-nitrátot barlangok faláról, valamint a vizeletben található ammónia és karbamid bomlását követő bakteriális oxidációból nyerték. Műtrágyaként alkalmazva 13-0-44 arányban használva a legelterjedtebb (a műtrágya tömegét tekintve 13% nitrogént, 0% foszfort, 44% káliumot tartalmaz). Elterjedt híresztelések szerint egyes országok kálium-nitrátot adnak a katonáknak, ezáltal csökkentve libidójukat. Kísérletek igazolták, hogy semmiféle ilyen hatást nem vált ki.[4] Bár a kálium-nitrát hatékony szer a magas vérnyomás kezelésére, ellenben csak igen alacsony vérnyomás okozhat merevedési zavarokat.

Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sóképzési reakciók:
 \mathrm{KOH + HNO_3 \rightarrow KNO_3 + H_2O}
 \mathrm{2\; K + 2\ HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2}
 \mathrm{K_2O + 2\; HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2O }
 \mathrm{2\ KOH + N_2O_5 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2O }
 \mathrm{NaNO_3 + KCl \rightarrow KNO_3 + NaCl}
 \mathrm{K_2CO_3 + 2\; HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3+ H_2O + CO_2}

Felhasználási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a történelem folyamán sok esetben anafrodiziákumként használták, mint ahogy az 1776 című musical is megemlíti
  • műtrágyák egyik összetevője
  • rakéta-hajtóanyagként, és egyes füstbombákban is alkalmazzák. A cukorral és kálium-nitráttal készült füstbomba térfogatának 600-szorosát produkálja füst formájában.[5]
  • élelmiszerekben tartósítószerként alkalmazzák E252 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár és savas környezet hatására kálium-nitritté alakulhat, melyből káros nitroaminok képződhetnek Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak
  • cigarettákban az égés folyamatának szabályozásában alkalmazzák
  • érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben is megtalálható, bár a hiperszenzitivitást csökkentő hatása nem bizonyított[6]
  • a feketelőpor egyik összetevője, a kén és a szén oxidációját segíti elő, oxidálószer.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A kálium-nitrát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 22. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Szalay Roland: (V)egy-nyelvet beszéljünk!
  3. Légenysav = salétromsav, hamany = kálium. Forrás: Pallas Nagylexikon.
  4. The Straight Dope: Does saltpeter suppress male ardor?, 1989. június 16. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
  5. Smoke Mix recipe. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
  6. Potassium containing toothpastes for dentine hypersensitivity, 2006. május 23. (Hozzáférés: 2007. október 19.)