Kálium-nitrát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
kálium-nitrát[1]
Potassium nitrate.jpg
kálium-nitrát
Potassium nitrate structure.svg Potassium nitrate ball-and-stick.png
IUPAC-név kálium-nitrát
Más nevek salétrom
salétromsó
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7757-79-1
PubChem 24434
ChemSpider 22843
EINECS-szám 231-818-8
KEGG D02051
RTECS szám TT3700000
UNII RU45X2JN0Z
ChEMBL 1644029
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KNO3
Moláris tömeg 101,1032 g/mol
Megjelenés fehér por
Szag szagtalan
Sűrűség 2,109 g/cm3 (16 °C)
Olvadáspont 334 °C
Forráspont 400 °C-on bomlik
Oldhatóság (vízben) 133 g/l (0 °C)
316 g/l (20 °C)
2460 g/l (100 °C)[2]
Oldhatóság etanolban kevéssé,
glicerinben, ammóniában oldódik
Lúgosság (pKb) 15,3[3]
Törésmutató (nD) 1,5056
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet rombos, aragonit
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−494,00 kJ/mol
Hőkapacitás, C 95,06 J/mol K
Veszélyek
MSDS ICSC 0184
EU osztályozás Oxidáló, égést tápláló (O)
EU Index nincs listázva
Főbb veszélyek Oxidáló. Lenyelve, belélegezve vagy a bőrön át felszívódva ártalmas. A bőrt és a szemet irritálja.
R mondatok R8 R22 R36 R37 R38
S mondatok S7 S16 S17 S26 S36 S41
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 3750 mg/kg (patkány, szájon át)[4]
Rokon vegyületek
Azonos kation kálium-nitrit
Azonos anion lítium-nitrát
nátrium-nitrát
rubídium-nitrát
cézium-nitrát
Rokon vegyületek kálium-szulfát
kálium-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-nitrát (régebbi nevén: légsavas haméleg[5], légenysavas hamany[6]) a kálium egy szervetlen vegyülete, melynek képlete KNO3. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii nitras néven hivatalos. Erős oxidáló tulajdonsága miatt a feketelőpor egyik alapvető összetevője. Régebben számtalan más, égéssel kapcsolatos alkalmazása volt, például a gyufafejek bevonata is tartalmazta.

Salétromnak is hívják, az angolszász szakirodalom saltpeter-nek nevezi. Nem keverendő össze a chilei salétrommal, ami a nátrium-nitrát egyik elnevezése. Bár nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mégis két teljesen különböző vegyületről van szó.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálium-nitrát a feketelőpor egyik összetevője. Erre különösen az teszi alkalmassá, hogy vízből kristályosítva nem visz magával kristályvizet, így lőpor készítésére alkalmazható többi nitrátvegyülettel ellentétben. A Kínai Nagy Fal építése idején, az i. e. III. században tesznek említést a „kálisalétrom” használatáról, a jelzőtüzek táplálásáról. Nagy mennyiségű ipari előállítását (a Haber-folyamattal) megelőzően a kálium-nitrátot két úton állították elő. Az egyik módszer szerint a bányászható chilei salétromot sócserés reakcióval kálium-nitráttá alakítják. A másik módszer szerint levegőtől elzárt szerves anyagok (trágya stb.) bomlásából származó ammónia és karbamid természetes oxidációja során keletkezett („salétrom telepek”) kristályok összegyűjtése. Ebből vizes oldással a nitrátionok meszes lúgos elválasztásával, majd kálium-karbonát (hamuzsír) oldattal végzett sócsere („kiejtés”) után nyerhető. Műtrágyaként alkalmazva 13-0-44 arányban használva a legelterjedtebb (a műtrágya tömegét tekintve 13% nitrogént, 0% foszfort, 44% káliumot tartalmaz). Elterjedt híresztelések szerint egyes országok kálium-nitrátot adnak a katonáknak, ezáltal csökkentve libidójukat. Kísérletek igazolták, hogy semmiféle ilyen hatást nem vált ki.[7] Bár a kálium-nitrát hatékony szer a magas vérnyomás kezelésére, ellenben csak igen alacsony vérnyomás okozhat merevedési zavarokat.

Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sóképzési reakciók:
 \mathrm{KOH + HNO_3 \rightarrow KNO_3 + H_2O}
 \mathrm{2\; K + 2\ HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2}
 \mathrm{K_2O + 2\; HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2O }
 \mathrm{2\ KOH + N_2O_5 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2O }
 \mathrm{NaNO_3 + KCl \rightarrow KNO_3 + NaCl}
 \mathrm{K_2CO_3 + 2\; HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3+ H_2O + CO_2}

Felhasználási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a történelem folyamán sok esetben anafrodiziákumként használták, mint ahogy az 1776 című musical is megemlíti
  • műtrágyák egyik összetevője
  • rakéta-hajtóanyagként, és egyes füstbombákban is alkalmazzák. A cukorral és kálium-nitráttal készült füstbomba térfogatának 600-szorosát produkálja füst formájában.[8]
  • élelmiszerekben tartósítószerként alkalmazzák E252 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár és savas környezet hatására kálium-nitritté alakulhat, melyből káros nitroaminok képződhetnek Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak
  • cigarettákban az égés folyamatának szabályozásában alkalmazzák
  • érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben is megtalálható, bár a hiperszenzitivitást csökkentő hatása nem bizonyított[9]
  • a feketelőpor egyik összetevője, a kén és a szén oxidációját segíti elő, oxidálószer.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 7757-79-1 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. B. J. Kosanke, B. Sturman, K. Kosanke, I. von Maltitz, T. Shimizu, M. A. Wilson, N. Kubota, C. Jennings-White, D. Chapman. 2, Pyrotechnic Chemistry. Journal of Pyrotechnics, 5–6. o (2004). ISBN 1-889526-15-0 
  3. Kolthoff, Treatise on Analytical Chemistry, New York, Interscience Encyclopedia, Inc., 1959.
  4. http://chem.sis.nlm.nih.gov/chemidplus/rn/7757-79-1
  5. Szalay Roland: (V)egy-nyelvet beszéljünk!
  6. Légenysav = salétromsav, hamany = kálium. Forrás: Pallas Nagylexikon.
  7. The Straight Dope: Does saltpeter suppress male ardor?, 1989. június 16. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
  8. Smoke Mix recipe. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
  9. Potassium containing toothpastes for dentine hypersensitivity, 2006. május 23. (Hozzáférés: 2007. október 19.)