Kálium-nitrit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-nirit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7758-09-0
PubChem 516910
RTECS szám TT3750000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KNO2
Moláris tömeg 85,1038 g/mol
Megjelenés fehér vagy sárgás színű, szilárd
higroszkópos
Sűrűség 1,92, g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont 350 °C fölött bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 2810 g/l, 20 °C[1]
Oldhatóság oldható alkoholban, ammóniában
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O)
Mérgező (T)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
1
0
2
OX
R mondatok R8, R25, R50[1]
S mondatok (S1/2), S45, S61[1]
Lobbanáspont Nem gyúlékony
LD50 200 mg/kg
Rokon vegyületek
Azonos kation Kálium-nitrát
Azonos anion Nátrium-nitrit
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-nitrit (E249) egy a természetben is előforduló fehér por, melynek képlete KNO2. Szervetlen vegyület, a kálium salétromossavas sója. Ipari felhasználásra nagy mennyiségben bányásszák, vagy a kálium-nitrátból állítják elő. Az élelmiszeriparban tartósítószerként alkalmazzák, mert a húsételekben meggátolja a Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodását, ami a botulizmus nevű mérgezést okozza. Napi maximum megengedett beviteli mennyiség 0,06 mg/testsúlykg. A gyomorba került nitritekből és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitroaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. Egy éves kor alatt fogyasztása nem ajánlott. Magas koncentrációban reakcióba lép a hemoglobinnal, zavart okozva ezzel a vér oxigénszállításában.

A kálium-nitrit vízben nagyon jól oldódik (25 °C-on 100 g víz 312 g-ot old). Higroszkópos vegyület, levegőn a kristályai elfolyósodnak. Vizes oldata lúgos kémhatású. Hevítés hatására bomlik, bomlásakor oxigén és nitrogén-oxidok fejlődnek.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f A nátrium-nitrit vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 2. (JavaScript szükséges) (németül)