Clostridium botulinum
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kristályibolyával megfestett Clostridium botulinum |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Clostridium botulinum van Ermengem, 1896 |
A Clostridium botulinum pálcika alakú, Gram-pozitiv, botulinum toxin nevű neurotoxint termelő baktérium. Mérge az legerősebbek közé tartozik, izomgörcsöket, perifériás izombénulást majd légzésbénulást okoz, ami gyors és szakszerű beavatkozás híján halálos. A botulizmus nevű súlyos ételmérgezés okozója.
Tartalomjegyzék |
Tulajdonságai [szerkesztés]
A Clostridium botulinum obligát anaerob baktérium, mely leggyakrabban fény nélküli, légmentes, nedves helyeken fordul elő, például talajban, vizben. A baktérium növényevő állatok, halak bélrendszerében is megtalálható. Hosszú ideig képes vízben, talajban egyaránt megmaradni, rendkívül ellenálló magas hőmérséklettel szemben. Endospórái kibírják a 100 °C-os főzést 5–6 órán keresztül, csak a +120 °C feletti autoklávozás pusztítja el őket. Légmentes környezetben, megfelelő hőmérsékleten ( +18, +37 °C-on ) osztódni kezd, aminek során elkezdi termelni exotoxinát, az emberi szervezetre nagyon veszélyes botulinum toxint. A toxin kevésbé hőálló, mint az endospóra, már 80 °C fölött denaturálódik.[1] A baktérium szaporodásához kedvező, levegőtlen körülmények leggyakrabban házilag eltett, nem megfelelően (120 °C alatti hőmérsékleten) sterilizált befőttek, gyümölcsök, zöldségek és hústermékek készítésénél, tartásánál jöhetnek létre. Befőzésnél az élelmiszerhigiéniai szabályok szigorú betartása emiatt rendkívül fontos. A baktérium érzékeny a savas, erősen sós, erősen cukros közegekre. Az ilyen módon tartósított élelmiszerek biztonságosak.
Fertőzési források [szerkesztés]
Potenciális fertőzési forrást jelentenek:
- - a házi- és vadállatok, különösen a növényevők;
- - ritkábban a hideg vérű állatok mint : a halak, rákok, kagylók;
- - zöldségek, termékek, melyek nehezen tisztíthatók meg a talajtól;
- - állati ürülék;
- - házilag készített húsok: füstölt húsok, kolbászok, sonkák, stb.
- - méz endospórát tartalmazhat, ezért egy évesnél fiatalabb gyereknek mézet nem szabad adni;
A Clostridium botulinum és toxinja okozta botulizmus ételmérgezés, a súlyos ételmérgezés kategóriába tartozik, mely a szervezetbe szájon keresztül kerül, az élelmiszerekkel együtt, különösen a konzervekkel, konzervált élelmiszerekkel.
Klinikai tünetek [szerkesztés]
Klinikai tünetei közé tartozik, hogy emésztőrendszeri, idegrendszeri és belsőszervi megbetegedéseket okoz. Az étellel a szervezetbe kerülve a botulinum toxin, az agy bulbáris részét támadja meg komolyabban, különböző látási-, légzési, stb. zavarokat okozva, amit az izmok bénulása követ, és a betegség kifejlődése.
Nem mindenki betegedik meg súlyosan, csak akinek erősebben fertőzött ételdarab jut. A betegség tüneteire jellemző, az erősödő általános elgyengülés, fejfájás, szédülés, szájüreg kiszáradása, erős szomjúságérzéssel kísérve, a hang rekedté válik vagy teljesen elmegy ( afónia ), más esetekben megbénulnak különböző izomcsoportok, mint a nyak- vagy végtagok izmai, súlyos esetben a légzést végző izmok is megbénulhatnak, és légzőszervi elégtelenség léphet fel, más tünete lehet még, a mindenféle váladék eltűnése, mint a könnyek eltünése. Kiszárad : a szem, száj, emésztőnedvek, orr, izzadságmirigyek.
Általában a betegség hamar jelzi jelenlétét, hirtelen alakul ki 6–24 óra lappangás után, néha napokig is lappang (leghamarabb 2 óra alatt, legkésőbb 14 napon belül alakul ki). Szükséges megemlíteni, hogy minél kevesebb a lappangási idő, annál súlyosabb a betegség, a beteg teljesen megbénulhat, mozdulatlanná válhat, ilyenkor csak a minél gyorsabb kórházba szállítás segíthet.
Megelőzés [szerkesztés]
Betegséget megelőzni a konzervételek kerülésével, házi vagy gyanús készítmények el nem fogyasztásával lehet.
Kezelése [szerkesztés]
A mérgezés kezelése gyomormosással történik, felforralt és lehűtött vízzel, ha a beteg állapota megengedi, vagy 2%-os szódabikarbonátos oldattal, ami a gyomormosáshoz is megfelelő összeállítás.
Diagnosztizálás [szerkesztés]
A betegség laboratóriumi diagnosztizálása, nemcsak (vérből, hányadékból, gyomormosásból, ételből) a botulinum toxin, vagy a kórokozó kimutatásából áll, hanem – mivel a botulinum toxinnak 7 típusa ismeretes, ( A, B, C, D, E, F, G melyek közül az A, B és E gyakori, a B típus 65-70%-ban fordul elő, így ez a leggyakoribb) – a méreg típusának meghatározását is magában foglalja, hogy a kezelés valóban hatásos legyen.
Bőrre kerülve nincs hatása, de nyílt sebbe kerülve a méreg egyenesen a véráramba kerül, ami azonnali mérgezést okoz.
Az iraki hadsereg az öbölháború alatt rengeteg vegyi fegyvert készített, amiket be is vetettek. Annyi vegyi fegyvert készítettek a baktériumból, hogy a Föld egész népességét háromszor ki lehetett volna irtani.
Mostanában kezdték gyógyszerként is használni. Mivel blokkolja az izmok és az idegek kapcsolódását, jól lehet használni a krónikus betegségek ellen.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Jay, James M., Loessner, Martin J., Golden, David A.. Chapter 24: Food Poisoning Caused by Gram-Positive Sporeforming Bacteria, Modern Food Microbiology: Seventh Edition. New York: Springer Science + Business Media, Inc. (2005). ISBN 0-387-23180-3
