Botulinum toxin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Botulinum toxin

A botulinum toxin (gyakran: botulotoxin, röviden: botox vagy BTX) a Clostridium botulinum anaerob baktérium által termelt exotoxin. Ételmérgezés esetén az idegrendszerben az ingerület-átvitelt zavarja meg, és így súlyos zavarokat, a mozgatórendszerben görcsöket okoz, amely a légzőizmok bénulása miatt gyorsan halálhoz vezethet. A legmérgezőbb ismert vegyület, bizonyos esetekben viszont hatásos gyógyszerként alkalmazható, toxikus adagja nagyon alacsony.

Toxicitása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a toxin a ma ismert egyik leghatásosabb méreganyag, csupán 30 pikogramm testsúlykilogrammonként már halált okoz.

Ételmérgezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A botulizmust - a toxin által okozott állapot - leggyakrabban nem megfelelően tartósított élelmiszerek okozzák, amelyek anaerob módon, tehát levegőtől elzárva tartandók. Ilyenek például a hús- és gyümölcskonzervek.

Gyógyszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A neurológiában a botulinum toxin egy engedélyezett gyógyszer.

Egészségügyi/kozmetikai felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző (leggyakrabban veleszületett) spasztikus izomelváltozások miatti mozgászavarokban használták legelőször a botoxot az izmokba juttatva, és igen nagy dózisban.

Jóval később kezdődött a esztétikai sebészeti célú felhasználása. Amióta elterjedt, hogy pl. Madonna és igen sok más sztár is használja e szert, igen sok érdekes hír jelent meg róla, és idővel többek közt ennek is köszönhetően igen megnövekedett a botox esztétikai célú felhasználása. Manapság majd 100 milliós nagyságrendű beavatkozást végezhetnek az egész világot tekintve.

Az arc különböző, speciális helyein botoxszal blokkolhatjuk a ráncképződésért felelős izmokat, ezáltal elérhetjük, hogy a ráncképződés megszűnjön. (A toxin az idegvégződésben blokkolja az ingerület átvitelt az izmokra, de csak időlegesen.) Első lépésben a páciens azt érzékeli, hogy a kezelést követően kb. 1 hét elteltével nem tudja ráncolni bőrét a kezelt területen. Idővel a mély, ráncosodott, "berepedt" bőr is kisimul, ha a kezelést kb. 3-4 hónapos rendszerességgel elvégzik. A botox hatása ugyanis csak időleges, ennyi idő elteltével regenerálódik az ingerület átvitel. Egyáltalán nem mindegy ugyanakkor, hogy melyik izmot és milyen mértékben blokkolnak. Színészeknél ez kimondottan fontos lehet, nem szabad béna jellegű "lárva arcot" létrehozni. Helyes botoxkezelés után megmarad a mimika, csak a ráncképződésért felelős izmok kezelendők.

A botoxkezelés hatását lehet fokozni kiegészítő kezelésekkel, ezért például manapság gyakran hialuronsavas (poliszacharid) ráncfeltöltéssel, IPL-kezeléssel, vagy gyémántfejes arccsiszolással és további eljárásokkal kombinálják azt.

BOTOX VISTABEL, Azzalure[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokáig az ír Allergan cég által forgalmazott VISTABEL és BOTOX 100 Allergan - monopóliumként uralta a botoxpiacot, mára viszont a francia L'Oreal és Nestlé vállalatok közös cége kifejlesztette az Azzalure terméket, melyet 2009-májusában piacra dobtak Európában. Melynek a használata egyszerűbb, ennek ellenére a botox kezeléshez továbbra is kellő szakértelem feltétlenül szükséges. Amennyiben ugyanis olyan személy adja be a toxint, akinek nincs ehhez megfelelő gyakorlata, akkor az olyan izmot, izomcsoportot blokkolhat, ami igen káros hatással lehet. Például a páciens nem tudja kinyitni a szemét, vagy torzulnak az arcvonásai. Mindez nem függ az alkalmazásra kerülő hatóanyag típusától. Éppen ezért csak megfelelően képzett plasztikai sebész szakorvosnak ajánlott e kezelést végezni.

Igen fontos, hogy a kezelést végző plasztikai sebésznek is külön fejlesztenie szaktudását, annak érdekében, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzen például az arc anatómiai szerkezetéről, azon kezelési pontokról, ahol eredményesen lehet kezelni az arc mimikai izmait. Egyáltalán nem mindegy, milyen korú pácienst az arc melyik részén, milyen mélységben, milyen adagokkal és természetesen milyen panaszok okán kezelik.

A világon több mint 30 éve végeznek botoxos ránctalanítást, még régebben egyéb helyreállító jellegű botox kezeléseket. (Izomspazmusok esetében.) Magyarországon elsőként a Professio Magánklinikán a 80 évek végén végeztek botoxos ránctalanítást, és az e témát is magánban foglaló Esztétikai Plasztikai Sebészeti tankönyvben jelent meg először magyar nyelven dr. Ivanics György szerző leírása e kezelésről, akinek igen jelentős szerepe van abban, hogy e kezelés elterjedt hazánkban.

Természetesen nem minden esztétikai panaszra adhat megoldást a botox kezelés, bármennyire is népszerű. A kezelő orvosnak ismernie kell tehát az egyéb esztétikai plasztikai sebészeti kezelési lehetőségeket is a megfelelő tanács megadásához, és adott esetben inkább más kezelést kell javasolnia, ha az hasznosabb.

Kezdetben főleg a "haragos" és a "szarkaláb" ráncok kezelésére alkalmazták a Botoxot az arcon, manapság megfelelően megválasztottan és kellően indokoltan az arc igen sok részén lehet előnyösen változtatni a mimikán.

Korábban sok páciens bevallottan azért is kérte a botox kezelést, mert utána megszűntek, vagy jelentősen csökkentek a migrénes panaszai. E pozitív mellékhatás ismerte el hivatalosan is az FDA amikor engedélyezte az USA-ban kimondottan a migrén elleni indikációval is.

A botox időközben sok egyéb kevésbé ismert egészségügyi kezelésnél is használatossá vált, mint például a vaginizmus vagy a vizelet inkontinencia.

Ugyancsak régóta divatos a botoxos izzadás elleni kezelés is. A botoxszal képesek vagyunk blokkolni az izzadás mirigyek működését is. Amióta az Oscar-díj átadó ünnepségen a sajtófotók jelentek meg az izgulástól izzadó színésznőkről, azóta már a sztár színészek minden Oscar gála előtt elvégeztetik e kezelést. Érthető okokból másoknak is kellemetlen lehet e tünet, ezért a botoxos ránctalanításhoz hasonlóan népszerűvé vált a botoxos izzadásgátlás.

A botox kezelés igen nagy előnye, hogy igen sok esetben jóval későbbre lehet általa kitolni a nagyobb plasztikai sebészeti beavatkozások szükségességét. A beavatkozás rövid idejű, és kevésbé megterhelő ("lunch therapy" néven is emlegetik az USA-ban, mivel akár ebédidőben is elvégezhető és utána lehet folytatni a munkát) ezért elkövetkezendő időben nyilvánvalóan egyre csak növekedni fog a botox kezelések száma.

Fegyver[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biológiai eredetű toxinok, mint biológiai fegyverek közt az egyik legveszélyesebb anyag.[1] Az USA járványügyi hatósága, a Centers for Disease Control and Prevention a 6 legveszélyesebb ("A kategória") bioterrorizmus hatóanyag közé sorolja.[2]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Arnon, Stephen S. et al., "Botulinum Toxin as a Biological Weapon". JAMA. vol 285. pp.1059–1070. 2001.
  2. Emergency Preparedness and Response

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]