Ezüst-jodid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezüst-jodid
Jodid stříbrný.PNG
Silver-iodide-3D-balls.png
Ezüst-jodid
Más nevek Ezüst(I)-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7783-96-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AgI
Moláris tömeg 234,773 g/mol
Megjelenés sárga színű, kristályos
Sűrűség 5,67 g/cm3[1]
Olvadáspont 552 °C[1]
Forráspont 1506 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 0,03 mg/l[1]
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
-62,4 kJ/mol 1 atm nyomáson
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
2
0
 
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok S22, S24/25[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, . Képlete AgI. Sárga színű por. Vízben oldhatatlan (oldhatósága kisebb, mint az ezüst-bromidé), savoldatok sem oldják. Jól oldódik viszont a nátrium-cianid oldatában, és nátrium-tioszulfát-oldatban is feloldódik. Ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Fényérzékeny vegyület.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fény hatására elbomlik, bomlásakor jód és ezüst keletkezik.

\mathrm{2 AgI \rightarrow 2 Ag + I_2}

Komplex vegyületeket képez az alkálifémek jodidjaival.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben megtalálható, mint ásvány. Az ásvány neve jodargirit.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezüst-nitrát-oldathoz valamilyen alkálifém-jodid-oldatot (például nátrium-jodid, kálium-jodid) adnak.

\mathrm{AgNO_3 + KI \rightarrow AgI + KNO_3}

Ekkor először tejszerű oldat keletkezik, majd az ezüst-jodid sárga csapadékként leválik. A csapadékot kimossák, majd sötét helyen szárítják. Fényérzékenysége miatt sötétkamrában kell előállítani.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban a fényképészetben alkalmazták, de mára már az ezüst-bromid kiszorította. Az ivóvíz fertőtlenítésére és jégesők elhárítására is használják, de mennyisége nem haladhat meg egy bizonyos határértéket.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Az ezüst-jodid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 13. (JavaScript szükséges) (németül)