Aromás vegyületek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
Az aromás vegyületek olyan telítetlen, gyűrűs vegyületek, melyekben váltakoznak a gyűrűt alkotó atomok közötti egyes és kettős kötések, és a molekula stabilitása nagyobb, mint ami e kötésekből következnék.
| A legfontosabb aromás vegyület: a benzol |
Példa nem benzoid aromás monociklusra: a (18)annulén |
| Példa heteroaromás vegyületre: a pirrol |
Példa aromás policiklusra: a naftalin |
A Hückel-szabály szerint aromás minden olyan vegyület, amely
- monociklusos
- az atomok egy síkban helyezkednek el
- mindegyik atomnak van a gyűrű síkjára merőleges p-pályája
- a π-elektronok száma 4n+2 (n=0,1,...).
Aromásnak tekintjük azokat a vegyületeket is, amelyekben az aromás vázhoz alkil-, alkenil- vagy alkinilcsoportok kapcsolódnak.
Az aromás elnevezés onnan származik, hogy az először vizsgált aromás vegyületeket növényekből vonták ki, és ezeknek jellegzetes illatuk volt (benzil-alkohol, benzaldehid, toluol).
Az aromás vegyületeket négy csoportja osztjuk:
- benzoid vegyületek (a benzol és származékai)
- nem benzoid monociklusok
- heteroaromás vegyületek
- policiklusok (több kondenzált gyűrűből álló aromás vegyületek)
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. ISBN 963-19-2784-9
- Hans Breuer: Atlasz – Kémia. Athenaeum 2000 Kiadó Kft., 2003. ISBN 963-9471-35-6

