Aromás vegyületek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az aromás vegyületek olyan telítetlen, gyűrűs vegyületek, melyekben váltakoznak a gyűrűt alkotó atomok közötti egyes és kettős kötések, és a molekula stabilitása nagyobb, mint ami e kötésekből következnék.

Benzol.svg (18)Annulene.svg
A legfontosabb
aromás vegyület:
a benzol
Példa nem benzoid
aromás monociklusra:
a (18)annulén
Pyrrol2.svg Naphthalene.png
Példa heteroaromás
vegyületre: a pirrol
Példa aromás
policiklusra:
a naftalin

A Hückel-szabály szerint aromás minden olyan vegyület, amely

  • monociklusos
  • az atomok egy síkban helyezkednek el
  • mindegyik atomnak van a gyűrű síkjára merőleges p-pályája
  • a π-elektronok száma 4n+2 (n=0,1,...).

Aromásnak tekintjük azokat a vegyületeket is, amelyekben az aromás vázhoz alkil-, alkenil- vagy alkinilcsoportok kapcsolódnak.

Az aromás elnevezés onnan származik, hogy az először vizsgált aromás vegyületeket növényekből vonták ki, és ezeknek jellegzetes illatuk volt (benzil-alkohol, benzaldehid, toluol).

Az aromás vegyületeket négy csoportja osztjuk:

  1. benzoid vegyületek (a benzol és származékai)
  2. nem benzoid monociklusok
  3. heteroaromás vegyületek
  4. policiklusok (több kondenzált gyűrűből álló aromás vegyületek)


Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]