Higany(II)-oxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany(II)-oxid

higany(II)-oxid

higany(II)-oxid
IUPAC-név higany(II)-oxid
Más nevek merkuri-oxid
montroydit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 21908-53-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HgO
Moláris tömeg 216,5894 g/mol
Megjelenés sárga vagy vörös, szilárd
Sűrűség 11,14 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 500 °C (773,15 K)
Forráspont N/A
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Lúgosság (pKb) N/A
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R26/27/28, R33, R50/53[1]
S mondatok (S1/2) S45, S13, S28, S60, S61[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 18 mg/kg (patkány, szájon át)
315 mg/kg (patkány, bőrön keresztül)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation higany-szulfid
higany-szelenid
higany-tellurid
Azonos anion cink-oxid
kadmium-oxid
Rokon vegyületek higany(I)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete HgO. Narancssárga színű por. Erősen mérgező hatású. Vízben oldhatatlan, de híg savakban oldódik. Hevítés hatására szublimál, eközben higanycseppek válnak ki. Létezik sárga és vörös higany(II)-oxid is, ezek között csak a részecskék méretében van különbség, kémiai összetételük azonos.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

A higany(II)-oxid hevítés hatására (400 °C feletti hőmérsékleten) elemeire bomlik. Ez a reakció megfordítható, a higany óvatos hevítésekor higany(II)-oxid képződik. A bomlás szobahőmérsékleten is lejátszódik fény hatására, a higany(II)-oxid megszürkül a kiváló higany miatt.

Vízben nem oldódik, de híg savakban igen. Híg salétromsav hatására például higany(II)-nitrát képződik belőle. Feloldódik alkálifémek jodidjainak tömény oldatában is, ekkor komplex vegyületek, alkáli-jodo-merkurátok keletkeznek.

A képződő oldatok nagy sűrűségűek, erősen mérgezők. Hidrazin hatására, nitrogén fejlődése közben higany szabadul fel belőlük.

Előfordulása[szerkesztés]

A higany(II)-oxid a természetben a ritka montroydit ásványként található meg. A montroydit rombos kristályrendszerű.

Előállítása[szerkesztés]

A higany(II)-klorid vagy a higany(II)-nitrát vizes oldatából nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid hatására sárga csapadékként higany(II)-oxid válik le.

Higany(II)-nitrát hevítésekor a vegyület téglavörös alakja képződik.

Higany(II)-oxid kémcsőben

Felhasználása[szerkesztés]

A higany(II)-oxidot oxigén laboratóriumi előállítására használják. Joseph Priestley először higany(II)-oxid hevítésével nyert oxigént 1774-ben.

Balesetvédelem[szerkesztés]

A higany(II)-oxid gőzei belélegezve mérgező hatásúak, ilyen esetben irritációt, köhögést vált ki. Kis mennyiség belélegzése esetén friss levegőre kell menni, nagy mennyiség belélegzése esetén azonnal orvosi ellátást ajánlott igénybe venni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d A higany(II)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 8. (JavaScript szükséges) (angolul)

Források[szerkesztés]