Higany(II)-oxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany(II)-oxid
Mercury(II)-oxide.jpg
Higany(II)-oxid
Montroydite-3D-ionic.png
Higany(II)-oxid
IUPAC-név Higany(II)-oxid
Más nevek merkuri-oxid
montroydit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 21908-53-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HgO
Moláris tömeg 216,5894 g/mol
Megjelenés Sárga vagy vörös, szilárd
Sűrűség 11,14 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 500 °C (773,15 K)
Forráspont N/A
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Lúgosság (pKb) N/A
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R26/27/28, R33, R50/53[1]
S mondatok (S1/2) S45, S13, S28, S60, S61[1]
Lobbanáspont Nem gyúlékony.
LD50 18 mg/kg (patkány, szájon át)
315 mg/kg (patkány, bőrön keresztül)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Higany-szulfid
Higany-szelenid
Higany-tellurid
Azonos anion Cink-oxid
Kadmium-oxid
Rokon vegyületek Higany(I)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete HgO. Narancssárga színű por. Erős méreg. Vízben oldhatatlan, de híg savakban oldódik. Hevítés hatására szublimál, eközben higanycseppek válnak ki. Létezik sárga és vörös higany(II)-oxid is, ezek között csak a részecskék méretében van különbség, kémiai összetételük azonos.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(II)-oxid hevítés hatására (400 °C feletti hőmérsékleten) elemeire bomlik. Ez a reakció megfordítható, a higany óvatos hevítésekor higany(II)-oxid képződik. A bomlás szobahőmérsékleten is lejátszódik fény hatására, a higany(II)-oxid megszürkül a kiváló higany miatt.

\mathrm{2 \ HgO \rightleftharpoons 2 \ Hg + O_2}

Vízben nem oldódik, de híg savakban igen. Híg salétromsav hatására például higany(II)-nitrát képződik belőle. Feloldódik alkálifémek jodidjainak tömény oldatában is, ekkor komplex vegyületek, alkáli-jodo-merkurátok keletkeznek.

\mathrm{HgO + 4 \ KI + H_2O \rightarrow K_2HgI_4 + 2 \ KOH}

A képződő oldatok nagy sűrűségűek, erősen mérgezők. Hidrazin hatására nitrogén fejlődése közben higany szabadul fel belőlük.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(II)-oxid a természetben a ritka montroydit ásványként található meg. A montroydit rombos kristályrendszerű.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(II)-klorid vagy a higany(II)-nitrát vizes oldatából nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid hatására sárga csapadékként higany(II)-oxid válik le.

\mathrm{HgCl_2 + 2 \ KOH \rightarrow HgO + 2 \ KCl + H_2O}

Higany(II)-nitrát hevítésekor a vegyület téglavörös alakja képződik.

\mathrm{Hg(NO_3)_2 \rightarrow HgO + 2 \ NO_2 + O}
Higany(II)-oxid kémcsőben

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(II)-oxidot oxigén laboratóriumi előállítására használják. Joseph Priestley először higany(II)-oxid hevítésével nyert oxigént 1774-ben.

Balesetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(II)-oxid gőzeit nem szabad belélegezni, mert mérgezőek. Ha megtörténik irritációt, köhögést vált ki. Kis mennyiség belélegzése esetén friss levegőre kell menni, nagy mennyiség belélegzése esetén azonnal orvosi ellátást kell igénybe venni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • omfi.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d A higany(II)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 8. (JavaScript szükséges) (németül)