Higany(II)-oxid

Higany(II)-oxid
IUPAC név	Higany(II)-oxid
Más nevek	merkuri-oxid montroydit
Azonosítók
CAS-szám	[21908-53-2]
Tulajdonságok
Kémiai képlet	HgO
Moláris tömeg	216,5894 g/mol
Megjelenés	Sárga vagy vörös, szilárd
Sűrűség	11,14 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	500 °C (773,15 K)
Forráspont	N/A
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Lúgosság (pKb)	N/A
Veszélyek
EU oszályozás	Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)
R-mondatok	R26/27/28, R33, R50/53
S-mondatok	(S1/2) S45, S13, S28, S60, S61
Lobbanáspont	Nem gyúlékony.
LD50	18 mg/kg (patkány, szájon át) 315 mg/kg (patkány, bőrön keresztül)
Rokon vegyületek
Azonos kation	Higany-szulfid Higany-szelenid Higany-tellurid
Azonos anion	Cink-oxid Kadmium-oxid
Rokon vegyületek	Higany(I)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete HgO. Narancssárga színű por. Erős méreg. Vízben oldhatatlan, de híg savakban oldódik. Hevítés hatására szublimál, eközben higanycseppek válnak ki. Létezik sárga és vörös higany(II)-oxid is, ezek között csak a részecskék méretében van különbség, kémiai összetételük azonos.

Kémiai tulajdonságai

A higany(II)-oxid hevítés hatására (400 °C feletti hőmérsékleten) elemeire bomlik. Ez a reakció megfordítható, a higany óvatos hevítésekor higany(II)-oxid képződik. A bomlás szobahőmérsékleten is lejátszódik fény hatására, a higany(II)-oxid megszürkül a kiváló higany miatt.

$\mathrm{2 \ HgO \rightleftharpoons 2 \ Hg + O_2}$

Vízben nem oldódik, de híg savakban igen. Híg salétromsav hatására például higany(II)-nitrát képződik belőle. Feloldódik alkálifémek jodidjainak tömény oldatában is, ekkor komplex vegyületek, alkáli-jodo-merkurátok keletkeznek.

$\mathrm{HgO + 4 \ KI + H_2O \rightarrow K_2HgI_4 + 2 \ KOH}$

A képződő oldatok nagy sűrűségűek, erősen mérgezők. Hidrazin hatására nitrogén fejlődése közben higany szabadul fel belőlük.

Előfordulása

A higany(II)-oxid a természetben a ritka montroydit ásványként található meg. A montroydit rombos kristályrendszerű.

Előállítása

A higany(II)-klorid vagy a higany(II)-nitrát vizes oldatából nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid hatására sárga csapadékként higany(II)-oxid válik le.

$\mathrm{HgCl_2 + 2 \ KOH \rightarrow HgO + 2 \ KCl + H_2O}$

Higany(II)-nitrát hevítésekor a vegyület téglavörös alakja képződik.

$\mathrm{Hg(NO_3)_2 \rightarrow HgO + 2 \ NO_2 + O}$

Felhasználása

A higany(II)-oxidot oxigén laboratóriumi előállítására használják. Joseph Priestley először higany(II)-oxid hevítésével nyert oxigént 1774-ben.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia