Higany(II)-oxid
| Higany(II)-oxid | |
|---|---|
| IUPAC név | Higany(II)-oxid |
| Más nevek | merkuri-oxid montroydit |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [21908-53-2] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | HgO |
| Moláris tömeg | 216,5894 g/mol |
| Megjelenés | Sárga vagy vörös, szilárd |
| Sűrűség | 11,14 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont |
500 °C (773,15 K) |
| Forráspont |
N/A |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Lúgosság (pKb) | N/A |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R26/27/28, R33, R50/53[1] |
| S mondatok | (S1/2) S45, S13, S28, S60, S61[1] |
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony. |
| LD50 | 18 mg/kg (patkány, szájon át) 315 mg/kg (patkány, bőrön keresztül)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Higany-szulfid Higany-szelenid Higany-tellurid |
| Azonos anion | Cink-oxid Kadmium-oxid |
| Rokon vegyületek | Higany(I)-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete HgO. Narancssárga színű por. Erős méreg. Vízben oldhatatlan, de híg savakban oldódik. Hevítés hatására szublimál, eközben higanycseppek válnak ki. Létezik sárga és vörös higany(II)-oxid is, ezek között csak a részecskék méretében van különbség, kémiai összetételük azonos.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
A higany(II)-oxid hevítés hatására (400 °C feletti hőmérsékleten) elemeire bomlik. Ez a reakció megfordítható, a higany óvatos hevítésekor higany(II)-oxid képződik. A bomlás szobahőmérsékleten is lejátszódik fény hatására, a higany(II)-oxid megszürkül a kiváló higany miatt.
Vízben nem oldódik, de híg savakban igen. Híg salétromsav hatására például higany(II)-nitrát képződik belőle. Feloldódik alkálifémek jodidjainak tömény oldatában is, ekkor komplex vegyületek, alkáli-jodo-merkurátok keletkeznek.
A képződő oldatok nagy sűrűségűek, erősen mérgezők. Hidrazin hatására nitrogén fejlődése közben higany szabadul fel belőlük.
Előfordulása[szerkesztés]
A higany(II)-oxid a természetben a ritka montroydit ásványként található meg. A montroydit rombos kristályrendszerű.
Előállítása[szerkesztés]
A higany(II)-klorid vagy a higany(II)-nitrát vizes oldatából nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid hatására sárga csapadékként higany(II)-oxid válik le.
Higany(II)-nitrát hevítésekor a vegyület téglavörös alakja képződik.
Felhasználása[szerkesztés]
A higany(II)-oxidot oxigén laboratóriumi előállítására használják. Joseph Priestley először higany(II)-oxid hevítésével nyert oxigént 1774-ben.
Balesetvédelem[szerkesztés]
A higany(II)-oxid gőzeit nem szabad belélegezni, mert mérgezőek. Ha megtörténik irritációt, köhögést vált ki. Kis mennyiség belélegzése esetén friss levegőre kell menni, nagy mennyiség belélegzése esetén azonnal orvosi ellátást kell igénybe venni.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- omfi.hu





