Réz-szulfát
| Réz(II)-szulfát | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Réz(II)-szulfát |
| IUPAC név | Copper(II) sulfate |
| Egyéb nevek | Rézgálic Kékkő |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 249,68 g/mol (pentahidrát) 159,61 g/mol (vízmentes) |
| Megjelenés | Kék kristályok (pentahidrát) szürkésfehér por (vízmentes) |
| CAS-szám | [7758-99-8] |
| EINECS (EG) szám | 231-847-6 |
| EG-Index szám | 029-004-00-0 |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 2,284 g/cm³, szilárd |
| Oldhatóság vízben | 31,6 g/100 ml (0°C) |
| Olvadáspont | 30 °C (-2 H2O) 110 °C (383 K)(ismét -2H2O) 250 °C (-5H2O) 560 °C fölött (bomlik)[1] |
| Forráspont | bomlik |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Triklin |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | -769,98 kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | 109,05 J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) A környezetre veszélyes (N) |
| R-mondatok | R22, R36/38, R50/53 |
| S-mondatok | (S2), S22, S60, S61 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| RTECS szám | GL8800000 |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Szulfátok |
| Azonos kation | A réz vegyületei |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A réz-szulfát (vagy réz(II)-szulfát, rézgálic, INN: copper sulfate) a réz egyik leggyakoribb vegyülete. Formálisan a réz(II)-oxid és a kénsav reakciójából származtathatjuk. Ásványtani neve kalkantit.
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
Szobahőmérsékleten szilárd, ionrácsos vegyület.
Kristályvizes alakja (CuSO4·5H2O) kék színű kristályokat alkot (régies név: kékkő), a kristályvízmentes forma vegytisztán fehér por, a technikai tisztaságú a szennyeződéstől függően szürkésfehér, esetleg halványzöld. A vízmentes formák újra kék színűvé válnak a vízfelvétel során.
Vízben jól oldódik, vizes oldata kék színű. Kristályrendszere a triklin (háromhajtású) rendszer könnyen összetéveszthető a monoklin (paralelogramma alakú) rendszerrel.
Felhasználása [szerkesztés]
Felhasználják a fémek galvanizálásához, növényvédőszerként (fungicid), illetve a kristályvízmentes alakját víz kimutatására (például abszolút alkoholban). Szintén használja a vegyipar, műtrágyaipar, bőr -és textilipar valamint egyes kozmetikai szerek is tartalmaznak réz-szulfátot.
Bordói lé [szerkesztés]
A növényvédelemben elterjedt szer a bordói lé, tipikusan a szőlő, a napraforgó gombás fertőzése esetén használják, lemosó permetezéshez. A rézgálic vizes oldata savas, ezért mészporral keverik a semleges pH érték eléréséig. Az elterjedt 3%-os, 10 liter mennyiségű Bordói lé készítéséhez 300 g rézgálic és 450-600 gramm mész szükséges.
Élettani hatás [szerkesztés]
A réz-szulfát – hasonlóan más rézsókhoz – mérgező hatású, de a szervezetbe a tápcsatornán keresztül nehezen kerül be, mert a gyomorba bejutva hányást okoz. Halálos adagja 8-12 gramm. Régen használták a réz-szulfátot fehérfoszfor-mérgezés elleni hánytatásra.
Kis mennyiségű rézre azonban szüksége van a szervezetnek, nyomelemként fontos szerepet tölt be számos élettani folyamatban (vérképzés, enzimek termelése). ATC-kódja V03AB20.
A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven.
Előállítása [szerkesztés]
Ipari előállítása réz és meleg kénsav reakciójával történik:
- Cu + H2SO4 → CuO + H2O + SO2
- CuO + H2SO4 → CuSO4 + H2O
Forrás [szerkesztés]
- Erdey-Grúz T.: Vegyszerismeret
- Judy Hall: Kristálybiblia
- ↑ A réz-szulfát (BGIA GESTIS) (németül)


