Nikkel(II)-szulfát
| Nikkel(II)-szulfát | |
|---|---|
-sulfate-hexahydrate-sample.jpg) |
|
6SO4.png) |
|
| IUPAC név | Nikkel(II)-szulfát |
| Más nevek | Nikkelo-szulfát |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [10101-97-0] (hexahidrát); [10101-98-1] (heptahdrát); [7786-81-4] (vízmentes) |
| RTECS szám | QR9600000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | NiSO4·6H2O |
| Megjelenés | Sárga (monohidrát) smaragdzöld vagy kék (hexahidrát)[1] |
| Sűrűség | 2,07 g/cm3 (hexahidrát, 20 °C) 1,948 g/cm3 (heptahidrát)[1] 3,68 g/cm3 (vízmentes)[1] |
| Olvadáspont |
840 °C-on bomlik[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 625 g/l (20 °C)[1] |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | négyzetes |
| Koordinációs geometria |
Oktaéderes a nikkelatomnál |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| NFPA 704 |
0
2
0
|
| R mondatok | R49, R61, R20/22, R38, R42/43, R48/23, R68, R50/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| LD50 | 264 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Nikkel(II)-bromid Nikkel(II)-klorid |
| Azonos anion | Réz(II)-szulfát Kobalt(II)-szulfát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A nikkel(II)-szulfát a nikkel kénsavval alkotott sója. A vízmentes nikkel(II)-szulfát sárgászöld színű por. Jól oldódik vízben, 100 g vízben szobahőmérsékleten 38,5 g oldódik fel. Feloldódik metanolban is. A vizes oldatának íze édeskés, fanyar. a nikkel(II)-szulfát oldatból különböző összetételű hidrátjai kristályosíthatók ki, a heptahidrát például smaragdzöld színű. A kikristályosodó hidrát összetétele a körülményektől függ. Ha a nikkel-szulfát hidrátjait 180 °C körüli hőmérsékletre hevítik, a kristályvizüket elvesztik és színük sárgára változik.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Ha a vegyületet magas hőmérsékletre hevítik, nikkel-oxid és kén-trioxid képződése közben elbomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, nikkellé redukálódik. Ha az oldatához kálium-rodanidot adnak, kék színű komplex vegyület, kálium-nikkel(II)-rodanid (K2[Ni(SCN)4]) válik le.
![\mathrm{NiSO_4 + 4 \ KSCN \rightarrow K_2[Ni(SCN)_4] + K_2SO_4}](http://upload.wikimedia.org/math/2/c/a/2caa1179efd58a79b8da068c8e133c96.png)
Kettős sókat alkot az alkálifémek szulfátjaival.
Előállítása [szerkesztés]
A nikkel(II)-szulfátot nikkel(II)-oxid vagy nikkel(II)-karbonát híg kénsavban való oldásával állítják elő. A képződő oldatot addig párolják be, amíg kristályok nem kezdenek el kiválni.
Felhasználása [szerkesztés]
A galvanizálásban fürdőként alkalmazzák nikkelbevonat készítésére. Felhasználják még festékek és lakkok gyártásakor, fák pácolásakor és kerámiák készítésekor.
Élettani hatása [szerkesztés]
A nikkel és vegyületei mérgezőek, rákkeltő hatásuk van.
Forrás [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
