Ólom(II)-szulfát
| Ólom(II)-szulfát | |
|---|---|
| IUPAC név | ólom(II)-szulfát |
| Más nevek | anglesit |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | PbSO4 |
| Moláris tömeg | 303,26 g/mol |
| Megjelenés | fehér, kristályos, szilárd |
| Sűrűség | 6,2 g/cm3, 20 °C[1] |
| Olvadáspont | |
| Oldhatóság (vízben) | 0,0425 g/l, 25°C[1] |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | rombos, barit |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R-mondatok | R61, R62, R20/22, R33, R50/53[1] |
| S-mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az ólom(II)-szulfát (PbSO4) egy szervetlen vegyület, az ólom kénsavas sója. Fehér színű, kristályos por. Vízben alig oldódik. Híg savak sem oldják, de nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldatban feloldódik. Oldja a tömény kénsav is, ekkor ólom-hidrogén-szulfáttá alakul.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
Ha magas hőmérsékletre hevítik, elbomlik. A bomlásának termékei: kén-trioxid és ólom-oxid. Magasabb hőmérsékleten a hidrogén és a szén-monoxid redukálja.
[szerkesztés] Előfordulása
A természetben az anglezit nevű ásványként fordul elő. Ez az ásvány rombos szerkezetű kristályokat alkot. Az anglezitet ólom és ólomvegyületek előállításának céljából bányásszák.
Ólom(II)-szulfát keletkezik az ólomakkumulátorokban is.
[szerkesztés] Előállítása
Az ólom(II)-szulfátot ólom(II)-nitrátból állítják elő híg kénsav vagy valamilyen szulfát hozzáadásával. Az előállítása nátrium-szulfáttal:
[szerkesztés] Felhasználása
Az ólom(II)-szulfátot pigmentként használják fehér festékek gyártásakor. Mérgező hatása miatt azonban nem használható belső festésre. Hátránya, hogy a levegőben található kén-hidrogén hatására ólom-szulfiddá alakul, megbarnul. Felhasználják még ólomüveg készítésére is.
[szerkesztés] Forrás
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret


