Kristályüveg
A kristályüveg olyan, kis vastartalmú, igen jó minőségű üveg, aminek anyagához a fénytörés javítására ólom-oxidot (PbO) adagolnak.
Tartalomjegyzék |
Fajtái [szerkesztés]
Hagyományos csoportok [szerkesztés]
- A félkristály üveg ólom-oxid-tartalma viszonylag kicsi (néhány százalék).
- Az ólomüvegben 10%-os nagyságrendben van ólom-oxid (tipikusan 24% körül).
- A cseh kristályüveg kalcium-kálium-üveg (az előbbiek a kalcium-nátrium-üvegek közé tartoznak). Ennek előállításához meszet és hamuzsírt adnak a homokhoz. A káliumüveg tisztább fehérebb, mint a nátriumüveg.
A gazdasági miniszter 75/1999. (XII. 21.) rendelete szerint [szerkesztés]
- A nehéz ólomkristály olyan kristályüveg, amely legalább 30% ólom-oxidot tartalmaz, és sűrűsége legalább 3 g/cm³.
- Az ólomkristály legalább 24% ólom-oxidot tartalmaz, és sűrűsége legalább 2,9 g/cm³.
- A krisztallin üveg két fajtája:
- külön-külön vagy együtt legalább 10% ólom-oxid, bárium-oxid (BaO), kálium-oxid (K2O) vagy cink-oxid (ZnO) van, a sűrűsége legalább 2,45 g/cm³, és a nátrium-d-sugárra vonatkoztatott törésmutatója legalább 1,52, vagy
- külön-külön vagy együtt legalább 10% ólom-oxidot, bárium-oxidot, kálium-oxidot tartalmaz, sűrűsége legalább 2,4 g/cm³, és felületi Vickers-keménysége 550±20.
Modern kristályüvegek [szerkesztés]
A környezetvédelemre hivatkozó marketing-stratégiák részeként értéknövelő tényezővé vált a károsnak minősített anyagok elhagyása. Ezért egyes gyártók ólom és bárium helyett más, környezetbarátnak kinevezett fémek (titán, cirkónium, cink, kálium) oxidjaival javítják üvegeik fénytörését.
Felhasználása [szerkesztés]
Kitűnő fénytörése miatt főleg igényesebb dísztárgyak:
alapanyaga.
A cseh kristályüveg nehezebben olvad, mint a nátriumüvegek ,ezért hőálló laboratóriumi üvegárukat is készítenek belőle.
Kialakulása [szerkesztés]
Ólom-oxid hozzáadásával készült üvegekről már középkori források beszámolnak. Velencei tükröket a 16. század, angol ólomüveget a 17. század óta gyártanak.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 564. o. ISBN 963-9257-04-4
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 141. o. ISBN 963-9257-11-7
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- 75/1999. (XII. 21.) GM rendelet a kristályüveg termékek címkézéséről
- A borfogyasztás kopernikuszi fordulata

