Higany-szulfid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany-szulfid
Cinnabar-unit-cell-3D.png Mercury-sulfide-3D-vdW.png
Más nevek higany(II)-szulfid, merkuri-szulfid, cinóber, cinnabarit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1344-48-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HgS
Moláris tömeg 232,65 g mol−1
Megjelenés Vörös kristályok
Sűrűség 8,10 g cm−3 [1]
Olvadáspont 583,5 °C [1]
Forráspont bomlik [1]
Oldhatóság (vízben) Gyakorlatilag oldhatatlan.
Oldhatóság (más oldószerek) oldhatatlan
Veszélyek
Főbb veszélyek Nincsenek veszélyességi szimbólumok
R mondatok nincs R-mondat [1]
S mondatok nincs S-mondat [1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Higany(II)-oxid
Higany-szelenid
Azonos anion Cink-szulfid
Kadmium-szulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A higany-szulfid (vagy pontosabban higany(II)-szulfid) a higany kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Képlete HgS. Két módosulata létezik. A fekete módosulat fekete színű, nagy sűrűségű, íztelen por. Vízben és híg savakban gyakorlatilag oldhatatlan, emiatt nem mérgező (ellentétben a higanyvegyületek nagy részével). A vörös módosulat (vörös higany(II)-szulfid) a fekete módosulatból képződik oxigénmentes térben hevítve. A vegyület vízben gyakorlatilag oldhatatlan, savakban is alig oldódik, a királyvíz viszont feloldja.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkálifémek és az alkáliföldfémek szulfidjainak tömény oldatában feloldódik, tiosók képződnek. Sok fém redukálja, higanyt tesznek belőle szabaddá. Ilyenkor általában az adott fém amalgámja keletkezik. Levegőn hevítés hatására meggyullad, ekkor higanygőzök keletkeznek és kén-dioxid fejlődik.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben viszonylag elterjedt, hatszöges kristályrendszerű, vörös színű kristályok alakjában fordul elő. Az ásvány neve cinnabarit vagy cinóber). A cinóber pora tűzvörös színű.

Előállítása, felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany-szulfid előállítható higanyból és kénből a következőképpen: a higanyt és a ként egy vasreaktorban szublimáltatják, ekkor a vegyület vörös módosulata képződik. Higanyból és kénből előállítható a vegyület fekete módosulata is, ez kálium-hidroxid oldattal enyhén hevítve átalakítható a vörös módosulattá.

A higany-szulfidot főként vörös színű pigmentként használják (cinóber). A hátránya az, hogy fény hatására a színe sötétebbé válik.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e A higany-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 9. (JavaScript szükséges) (németül)


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret