Vas(III)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas(III)-klorid
Iron(III) chloride hexahydrate.jpg
Iron-trichloride-sheet-3D-polyhedra.png Iron-trichloride-sheets-stacking-3D-polyhedra.png
IUPAC-név Vas(III)-klorid
Más nevek ferri-klorid
vas-triklorid
molysit (ásvány)
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7705-08-0,
hexahidrát: 10025-77-1
RTECS szám LJ9100000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet FeCl3
Moláris tömeg 162,2 g·mol-1
hexahidrát: 270,3 g·mol−1
Megjelenés Zöld-fekete ráeső fényben
bíbor-vörös áteső fényben
hexahidrát: sárga színű, szilárd
vizes oldat: barna
Sűrűség 2,89 g·cm−3 (25 °C)[1]
40%-os oldat: 1,4 g·ml−1
Olvadáspont 300 °C fölött bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 920 g/l (20 °C)[1]
Oldhatóság (aceton
metanol
etanol
dietil-éter)
63 g/100 ml (18 °C)
jól oldódik
83 g/100 ml
jól oldódik
Viszkozitás 40%-os oldat: 12 cP
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet hexgonális
Koordinációs
geometria
oktaéderes
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok R22-R38-R41[1]
S mondatok S26-S39[1]
LD50 450 mg/kg[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Vas(III)-fluorid
Vas(III)-bromid
Azonos anion Vas(II)-klorid
Mangán(II)-klorid
Kobalt(II)-klorid
Ruténium(III)-klorid
Rokon koagulánsok Vas(II)-szulfát
Alumínium-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A vas(III)-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A (vízmentes só) képlete FeCl3. A vízmentes vas(III)-klorid sötétzöld kristályokból épül fel, a kristályok fémesen csillognak. Áteső fényben vörös színű. A vegyület 300 °C-on szublimál, de már 100 °C-on is igen illékony. Erősen higroszkópos, a levegő nedvességét magába szívja és barna olajszerű oldattá alakul. Jól oldódik vízben. Az oldata sárgásbarna színű, jellegzetes szagú, az íze fanyar. Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat savas kémhatású. A hidrolízis során kolloid vas(III) hidroxid keletkezik. Vizes oldatából a vegyület hexahidrátja (FeCl3 · 6 H2O) kristályosítható ki. A hexahidrát sárgásbarna kristályokat alkot. A vas(III)-klorid a vért megalvasztja.

A vas(III)-klorid elektronhiányos, ezért dimerizálódásra és polimerizálódásra hajlamos. A vegyület szilárd halmazállapotban óriásmolekula, gáz halmazállapotban dimer Fe2Cl6 molekulák építik fel.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a vegyületet vákuumban hevítik, vas(II)-kloridra és klórgázra bomlik. A reakció megfordítható.

\mathrm{2 \ FeCl_3 \rightleftharpoons 2 \ FeCl_2 + Cl_2}

Vas(II)-oxiddá alakul, ha vízgőz jelenlétében hevítik.

\mathrm{2 \ FeCl_3 + 3 \ H_2O \rightleftharpoons Fe_2O_3 + 6 \ HCl}

A szilárd vas(III)-oxid megköti a nitrogén-monoxidot és a nitrogén-dioxidot. Ha ammónium-kloriddal olvasztják össze, kettős sóvá, ammónium-vas(III)-kloriddá (NH4FeCl4) alakul. Vas(II)-kloriddá redukálják a vasnál pozitívabb fémek.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegyületet úgy állítják elő, hogy vasat salétromsav jelenlétében sósavban oldanak. Az oldatot betöményítik, majd 36-39 °C körül kristályosítják ki.

\mathrm{Fe + 2 \ HCl \rightarrow FeCl_2 + H_2}
\mathrm{3 \ FeCl_2 + 3 \ HCl + HNO_3 \rightarrow 3 \ FeCl_3 + 2 \ H_2O + NO}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyászatban vérzéscsillapításra használják főként vas(III)-kloriddal átitatott vattaként. Alkalmazzák még pácként a textilfestésben, illetve koaguláló szerként a szennyvizek tisztításakor. Elektronikában vizes oldatát használják nyomtatott áramkörök maratására.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g A vas(III)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 9. (JavaScript szükséges) (németül)