Kobalt(II)-klorid
| Kobalt(II)-klorid | |
_chloride.jpg) Kobalt(II)-klorid | |
-chloride-hexahydrate-sample.jpg) Kobalt(II)-klorid hexahidrát | |
-chloride-3D-balls.png)
| |
| IUPAC-név | Kobalt(II)-klorid |
| Más nevek | Kobalt-klorid Kobalt-diklorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | [7646-79-9] (vízmentes) |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CoCl2 |
| Moláris tömeg | Vízmentes: 129,84 g/mol Hexahidrát: 237,93 g/mol |
| Megjelenés | Vízmentes: Kék Dihidrát: Rózsás ibolya Hexahidrát: Rózsaszín |
| Sűrűség | 3,356 g·cm−3[1] |
| Olvadáspont | 735 °C[1] |
| Forráspont | 1049 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Jó, 529 g/l (20 °C)[1] |
| Oldhatóság (Alkohol) | Jó[1] |
| Kristályszerkezet | |
| Koordinációs geometria |
Oktaéderes |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R49, R60, R22, R42/43, R68, R50/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| LD50 | 80 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Kobalt(II)-fluorid Kobalt(II)-bromid Kobalt(II)-jodid Kobalt(II)-oxid |
| Azonos anion | Ródium(III)-klorid Irídium(III)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kobalt(II)-klorid a kobalt klórral alkotott vegyülete, kloridja. A vízmentes só képlete CoCl2. A vízmentes kobalt(II)-klorid kék kristályokat alkot. Léteznek hidrátjai is, a hexahidrátja rózsaszín, dihidrátja rózsás ibolya színű. Vizes oldatából 52 °C alatt hexahidrát, efölött dihidrát kristályosítható ki. Jól oldódik vízben, alkohol még jobban oldja. Feloldódik éterben is. Vizes oldata rózsaszín, alkoholos oldata kék színű. A vízmentes kobalt(II)-klorid higroszkópos. Ha a vegyület rózsaszín vizes oldatát melegítik, az oldat színe kékké változik, mert a hidratált komplex kobalt(II)-ionokról lehasadnak a vízmolekulák.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Nagyon hajlamos kettős sók és komplex vegyületek képzésére. Ha kálium-cianidot adnak a vizes oldatához, kobalt-cianid válik ki. Ez feloldódik, ha a kálium-cianid feleslegben van, ugyanis a kálium-cianiddal kálium-kobalt-cianiddá (K4Co(CN)6) alakul. Komplex vegyületeket képez kálium-cianáttal és kálium-tiocianáttal is (K2Co(CNO)4, K4Co(CNS)6). Ezek a komplexek színtelenek. Ammóniával tetramint és hexamint képez szilárd alakban és vizes oldatban is (Co(NH3)4Cl2, Co(NH3)6Cl2). Ha kálium-karbonáttal elegyítik, kettős sóvá (K2Co(CO3)2 · 4 H2O) alakul.
Előállítása[szerkesztés]
Előállításához kobalt(II)-oxidot vagy kobalt(II)-karbonátot oldanak sósavban. A képződő oldatból a kobalt(II)-klorid hidrátjai kristályosodnak ki. Vízmentesen úgy állítható elő, hogy hosszabb ideig forralják tionil-kloriddal, majd a tionil-kloridot ledesztillálják.
Felhasználása[szerkesztés]
Festékként alkalmazzák üveg, porcelán és kerámiák festésére. A vegyipar más kobaltvegyületek előállítására használja fel. Selyempapírban felitatott kobalt(II)-klorid a levegő nedvességtartalmának kimutatására használható. A papír kék színű száraz időben, de ha a levegő nedvességtartalma nagy, színe rózsaszínre változik. Alkalmazzák titkos írású tinta készítésére is. Ha híg kobalt(II)-klorid oldattal írnak papírra, a halvány rózsaszín írás alig látszik. Ha a papírt melegítik, a kobalt(II)-klorid színe kék lesz és láthatóvá válik az írás.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások[szerkesztés]
