Kobalt(II)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kobalt(II)-klorid
Cobalt(II) chloride.jpg
Kobalt(II)-klorid
Cobalt(II)-chloride-hexahydrate-sample.jpg
Kobalt(II)-klorid hexahidrát
Cobalt(II)-chloride-3D-balls.png
IUPAC-név Kobalt(II)-klorid
Kobalt-diklorid
Más nevek Kobalto-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám [7646-79-9] (vízmentes)
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CoCl2
Moláris tömeg Vízmentes: 129,84 g/mol
Hexahidrát: 237,93 g/mol
Megjelenés Vízmentes: Kék
Dihidrát: Rózsás ibolya
Hexahidrát: Rózsaszín
Sűrűség 3,356 g·cm−3[1]
Olvadáspont 735 °C[1]
Forráspont 1049 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Jó, 529 g/l (20 °C)[1]
Oldhatóság (Alkohol) [1]
Kristályszerkezet
Koordinációs
geometria
Oktaéderes
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R49, R60, R22, R42/43, R68, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 80 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Kobalt(II)-fluorid
Kobalt(II)-bromid
Kobalt(II)-jodid
Kobalt(II)-oxid
Azonos anion Ródium(III)-klorid
Irídium(III)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kobalt(II)-klorid a kobalt klórral alkotott vegyülete, kloridja. A vízmentes só képlete CoCl2. A vízmentes kobalt(II)-klorid kék kristályokat alkot. Léteznek hidrátjai is, a hexahidrátja rózsaszín, dihidrátja rózsás ibolya színű. Vizes oldatából 52 °C alatt hexahidrát, efölött dihidrát kristályosítható ki. Jól oldódik vízben, alkohol még jobban oldja. Feloldódik éterben is. Vizes oldata rózsaszín, alkoholos oldata kék színű. A vízmentes kobalt(II)-klorid higroszkópos. Ha a vegyület rózsaszín vizes oldatát melegítik, az oldat színe kékké változik, mert a hidratált komplex kobalt(II)-ionokról lehasadnak a vízmolekulák.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon hajlamos kettős sók és komplex vegyületek képzésére. Ha kálium-cianidot adnak a vizes oldatához, kobalt-cianid válik ki. Ez feloldódik, ha a kálium-cianid feleslegben van, ugyanis a kálium-cianiddal kálium-kobalt-cianiddá (K4Co(CN)6) alakul. Komplex vegyületeket képez kálium-cianáttal és kálium-tiocianáttal is (K2Co(CNO)4, K4Co(CNS)6). Ezek a komplexek színtelenek. Ammóniával tetramint és hexamint képez szilárd alakban és vizes oldatban is (Co(NH3)4Cl2, Co(NH3)6Cl2). Ha kálium-karbonáttal elegyítik, kettős sóvá (K2Co(CO3)2 · 4 H2O) alakul.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállításához kobalt(II)-oxidot vagy kobalt(II)-karbonátot oldanak sósavban. A képződő oldatból a kobalt(II)-klorid hidrátjai kristályosodnak ki. Vízmentesen úgy állítható elő, hogy hosszabb ideig forralják tionil-kloriddal, majd a tionil-kloridot ledesztillálják.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festékként alkalmazzák üveg, porcelán és kerámiák festésére. A vegyipar más kobaltvegyületek előállítására használja fel. Selyempapírban felitatott kobalt(II)-klorid a levegő nedvességtartalmának kimutatására használható. A papír kék színű száraz időben, de ha a levegő nedvességtartalma nagy, színe rózsaszínre változik. Alkalmazzák titkos írású tinta készítésére is. Ha híg kobalt(II)-klorid oldattal írnak papírra, a halvány rózsaszín írás alig látszik. Ha a papírt melegítik, a kobalt(II)-klorid színe kék lesz és láthatóvá válik az írás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i A kobalt(II)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 15. (JavaScript szükséges) (németül)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kobalt(II)-klorid témájú médiaállományokat.