Vas(II)-klorid
| Vas(II)-klorid | |
|---|---|
-chloride-xtal-sheet-3D-balls-A.png&filetimestamp=20090305214556) |
|
| IUPAC név | Vas(II)-klorid |
| Más nevek | Ferro-klorid, Rokühnit (dihidrát) |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | 7758-94-3 (vízmentes) 13478-10-9 (tetrahidrát) |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | FeCl2 |
| Moláris tömeg | 126,751 g/mol (vízmentes) 198,8102 g/mol (tetrahidrát) |
| Megjelenés | vízmentes: barna (?) tetrahidrát: halványzöld |
| Sűrűség | 3,126 g·cm–3 (vízmentes)[1] 1,93 g·cm–3 (tetrahidrát)[2] |
| Olvadáspont | |
| Forráspont |
1026 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 64,4 g/100 mL (10 °C) 105,7 g/100 mL (100 °C) |
| Oldhatóság (THF) | oldható |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Monoklin |
| Koordinációs geometria |
oktaéderes a vasatomnál |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Ártalmas (Xn) [1] |
| R-mondatok | R22-R38-R41 [1] |
| S-mondatok | S26-S39 [1] |
| LD50 | 450 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Kobalt(II)-klorid Mangán(II)-klorid Réz(II)-klorid |
| Rokon vegyületek | Vas(III)-klorid Vas(II)-szulfát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A vas(II)-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A vízmentes vas(II)-klorid színtelen, apró kristályokból áll, képlete FeCl2. Az oldhatósága vízben nagyon jó, 100 g vízben 20 °C-on 68,5 g oldódik fel. Jól oldódik alkoholban is, de éterben kevésbé. Vizes oldatából a tetrahidrátja (FeCl2·4 H2O) kristályosodik ki, ami zöld színű kristályokból áll. Higroszkópos, íze fanyar. A vegyület vizes oldata zöld színű.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
A vegyület vizes oldata levegőn állva lassan bázisos vas(III)-kloriddá (FeOCl) oxidálódik. A szilárd vas(II)-klorid is oxidálódik levegőn állva, megbarnul. Oxidálódik klór és jód hatására is. A hidrogén magasabb hőmérsékleten vassá redukálja. Magasabb hőmérsékleten redukálják a vasnál pozitívabb fémek is. Szobahőmérsékleten nagy mennyiségű ammóniát képes elnyelni, a folyamat során hexaammin (Fe(NH3)6Cl2) keletkezik. Vas(III)-kloriddá oxidálódik híg salétromsav-sósav elegy, hidrogén-peroxid, kálium-permanganát és kálium-dikromát hatására. A kén-dioxid is vas(III)-kloriddá oxidálja savas közegben, közben kén válik ki.
A könnyű oxidálhatósága miatt erős redukálószer. A salétromsavat (illetve sóit, a nitrátokat) savas kémhatású közegben például nitrogén-monoxiddá redukálja.
Kettős sókat képez alkálifémek kloridjaival. Vizes oldatából kálium-hidroxid hatására piszkoszöld, vörös vérlúgsó hatására kék csapadék válik le.
[szerkesztés] Előfordulása
A természetben a dihidrátja (FeCl2 · 2 H2O) rokühnit ásványként található meg.[3]
[szerkesztés] Előállítása
Vaspor sósavban való oldásával állítják elő. A vasat fölöslegben alkalmazzák. A keletkező oldatot a levegő kizárásával párolják be.
[szerkesztés] Felhasználása
Közbülső terméke a vas(III)-klorid előállításának. Felhasználják kelmefestéskor is, illetve a gyógyászatban vastinktúrát készítenek belőle, amit vérszegénység ellen adagolnak.
[szerkesztés] Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ a b c d e f g A vas(II)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 8. (JavaScript szükséges) (németül)
- ^ a b A vas(II)-klorid biztonsági adatlapja (németül)
- ↑ Rokühnit - mindat.org (angolul)
