Amilopektin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az amilopektin szerkezete

Az amilopektin (CAS szám: 9037-22-3) magas elágazási számmal rendelkező, vízben oldódó[1] glükózpolimer, amely a növényekben található. Az amilóz mellett a keményítő két főkomponensének egyike. A glükózegységek lineárisan kapcsolódnak egymáshoz α(1→4) glikozidos kötéssel. Az elágazásoknál – melyek 24-30 egységenként jelentkeznek – α(1→6) glikozidos kötés található. Az állatvilágban a glikogén a megfelelője, amelynek hasonló szerkezete van, de az elágazások gyakoribbak, 8-12 glükózegységenként fordulnak elő. A növényekben a keményítő az amiloplasztokban tárolódik. Amikor energiára van szükségük a sejteknek, a növény hidrolizálni kezdi a keményítőt és glükózt szabadít fel. A keményítő mintegy 70% amilopektint tartalmaz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1975. november 1.) „Which Starch Fraction is Water-Soluble, Amylose or Amylopectin?”. Journal of Chemical Education 52 (11), 729. o. DOI:10.1021/ed052p729.   Subscription required for online access.

Lásd még[szerkesztés]