Xilóz
| D-Xilóz | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | (2R,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentanal |
| Más nevek | D-(+)-Xilóz; Facukor |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | D: 58-86-6 L: 609-06-3 DL: 41247-05-6 |
| SMILES | C([C@H]([C@@H]([C@H](C=O)O)O)O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H10O5 |
| Moláris tömeg | 150,13 g/mol[1] |
| Megjelenés | Fehér, szilárd |
| Sűrűség | 1,525 g/cm3 (20 °C) |
| Olvadáspont |
154-158 °C (D-xilóz)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | oldható, 0,1 g/ml (D-xilóz)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nincsenek veszéylességi szimbólumok |
| R mondatok | Nincs R-mondat |
| S mondatok | Nincs S-mondat |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A xilóz egy öt szénatomos monoszacharid, egy aldopentóz. Az összegképlete C5H10O5. A xilóz molekulájában formilcsoport (-CHO) található, tehát az aldózok közé tartozik. A természetben a D módosulata (D-Xilóz) található meg. A növények fás részeiben található poliszacharid, a xilán felépítésében vesz részt.
Tartalomjegyzék |
Tulajdonságai [szerkesztés]
A xilóz szobahőmérsékleten színtelen, szilárd halmazállapotú vegyület. Könnyen kristályosodik. A xilóz gyűrűvé is záródhat, ilyenkor (főként) hattagú piranózgyűrűt alkot. A D-xilóz nem erjeszthető.
Előfordulása a természetben [szerkesztés]
A D-xilóz a természetben eléggé elterjedt. Megtalálható a xilán nevű poliszacharidban, amely növények elfásodott részeiben fordul elő. Viszonylag elterjedtek a xilóz glikozidjai is. Diszacharidok felépítésében is részt vehet.
Előállítása, felhasználása [szerkesztés]
A D-xilóz legkönnyebben olyan mezőgazdasági hulladéktermékekből állítható elő, amelyeknek a xilántartalma viszonylag magas. Ilyenek például a szalma, a kukoricacsutka, a gyapotmaghéj.
A xilóz redukciójával nyerhető cukoralkoholt, a xilitolt édesítőszerként alkalmazzák.
Forrás [szerkesztés]
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet
Hivatkozások [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
