A leghosszabb nap
| A leghosszabb nap | |
| John Wayne a filmben | |
| Rendező | Ken Annakin (angol rész) Andrew Marton (amerikai rész) Bernhard Wicki (német rész) |
| Producer | Darryl F. Zanuck |
| Forgatókönyvíró | Romain Gary James Jones David Pursall Cornelius Ryan Jack Seddon |
| Főszerepben | John Wayne Henry Fonda Robert Mitchum |
| Zene | Maurice Jarre |
| Operatőr | Jean Bourgoin Walter Wottitz |
| Vágó | Samuel E. Beetley |
| Gyártás | |
| Gyártó | 20th Century Fox |
| Nyelv | angol német francia |
| Időtartam | 178 perc |
| Költségvetés | 10 000 000 USD (becsült)[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | 1962. szeptember 25. |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A leghosszabb nap (The Longest Day) 1962-ben bemutatott háborús film, melynek forgatókönyve Cornelius Ryan 1959-ben megjelent azonos című regénye alapján készült. A történet az 1944. június 6-ai normandiai partraszállásról szól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A helyzet a nyugati fronton pattanásig feszült. A szövetségesek már felkészültek a partraszállásra: mindenki tudja, mi a feladata, a csapatok aprólékos, minden részletre kiterjedő kiképzésen vettek részt, vannak olyan egységek is, amelyek már behajóztak, és tudják, hogy a célállomás Normandia. Az ejtőernyősök is készen állnak arra, hogy miután ledobják őket a szárazföld belsejében, elfoglalják a stratégiailag fontos városokat. Ám az időjárás egyre rosszabbra fordul. A csatorna túl partján a németek is tudnak a készülő akcióról, de úgy hiszik, hogy Calais környékén lesznek majd kénytelenek szembenézni az angol-amerikai csapatokkal. Ráadásul bíznak abban, hogy a viharos időjárás az ő kezükre játszik és a szövetségesek elhalasztják a támadást. Ám Eisenhower kiadja a támadási parancsot.
[szerkesztés] Háttér
A forgatókönyvet Ryan saját regényéből írta, a mű adaptálásában Romain Gary, James Jones, David Pursall és Jack Seddon működött közre. Ken Annakin rendezte a film brit részét, Andrew Marton az amerikai részt, Gerd Oswald, Bernhard Wicki a német részeket és Darryl F. Zanuck is rendezett jeleneteket a filmben, de az ő rendezői szerepe nincs feltüntetve. Számos katonai tanácsadó járult hozzá a film hitelességéhez.
A filmhez botrány is fűződött: Az Amerikai Egyesült Államokban egy fekete polgárjogi szervezet panaszt emelt a hollywoodi faji megkülönböztetés ellen: A leghosszabb nap című filmben ugyanis, amely egy fontos háborús esemény hiteles bemutatásának tekinthető, az együtt harcoló 1 500 katona között egy fekete bőrű katona sem található. A tiltakozás eredményeképp augusztus 20-án a NAACP megegyezett a nagy filmstúdiókkal a fekete szereplők kötelező arányáról.
[szerkesztés] Szereplők
| Színész | Szerep |
|---|---|
| Eddie Albert | Thompson ezredes |
| Paul Anka | U.S. Army Ranger |
| Arletty | Madame Barrault |
| Richard Burton | RAF Flying Officer David Campbell |
| Red Buttons | John Steele közlegény |
| Sean Connery | Pte. Flanagan |
| Fabian | U.S. Army Ranger |
| Mel Ferrer | Robert Haines vezérőrnagy |
| Henry Fonda | Theodore Roosevelt, Jr. dandártábornok |
| Steve Forrest | Harding százados |
| Gert Fröbe | "Kaffeekanne" őrmester |
| Leo Genn | Edwin P. Parker Jr. dandártábornok |
| Paul Hartmann | Gerd von Rundstedt marsall |
| Werner Hinz | Erwin Rommel marsall |
| Jeffrey Hunter | John H. Fuller őrm. később hdgy. |
| Curd Jürgens | Günther Blumentritt vezérőrnagy |
| Alexander Knox | Walter Bedell Smith vezérőrnagy |
| Peter Lawford | Lord Lovat |
| Dewey Martin | Wilder közlegény |
| Roddy McDowall | Pte. Morris |
| Sal Mineo | Martini közlegény |
| Robert Mitchum | Norman Cota dandártábornok |
| Kenneth More | Colin Maud RN parancsnok |
| Edmond O'Brien | Raymond D. Barton hadseregtábornok |
| Robert Ryan | James M. Gavin dandártábornok |
| Tommy Sands | U.S. Army Ranger |
| George Segal | Commando #1 up cliff |
| Rod Steiger | Rombolóparancsnok |
| Robert Wagner | U.S. Army Ranger |
| Stuart Whitman | Sheen hadnagy |
| John Wayne | Benjamin Vandervoort alezredes |
| Christian Marquand | Philippe Kieffer korvettkapitány |
[szerkesztés] Fontosabb díjak,jelölések
- A film Oscar-díjat nyert a legjobb operatőr és legjobb vizuális effekt kategóriákban, és jelölve volt a legjobb látványtervező, legjobb vágás és legjobb film kategóriákban.
- Golden Globe-díjat nyert a legjobb operatőr (fekete-fehér film) kategóriában
[szerkesztés] Érdekességek
- Kaffeekanne őrmester neve német eredetű, a mindig nála lévő „kávéskannát” jelenti.
- Elterjedt tévhit, hogy Lovat saját dudása, Bill Millin önmagát alakította a filmben, de valójában Leslie de Laspee játszotta el a szerepet, aki akkor II. Erzsébet királyő első skót dudása volt. Lord Lovat nem vette figyelembe a dudások elleni általános tiltó rendelkezést, és magával vitte Millint a csatába. Millin Normandiában csak azért menekült meg a német mesterlövészek puskája elől, mert azok azt hitték róla, hogy bolond.
- Sainte-Mère-Église helyi lakosai egy a templomtoronyból csüngő ejtőernyőn lógó bábuval emlékeztek meg a 82. légideszantos egység Steel közlegényéről (Red Buttons játszotta), aki véletlenül ott „ért földet”.
- Richard Todd, aki annak a brit légideszantos egységnek a parancsnokát játssza, amely a Pegasus-hídnál ér földet, a partraszállás napján részt vett a híd valódi támadásában is.
- Curd Jürgens, Blumentritt német tábornok megformálója, aki felettesei hozzá nem értését figurázza ki, fiatalkorában ült a náci börtönökben.
- A James Bondot alakító Sean Connery is szerepelt a filmben, valamint két további James Bond hős is látható: Curd Jürgens játszotta Stromberget, az őrült iparmágnást a Kém, aki szeretett engem című filmben, míg Gert Fröbe alakította Auric Goldfingert a Goldfingerben.

