Gyárfás Endre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyárfás Endre
Születéskori neve Gyárfás Endre
Született Szeged, magyar 1919-1946
1936. május 6. (77 éves)
Nemzetisége magyar
Házastársa Kincses Edit (1963-)
Gyermekei Gyárfás Péter (1969-)
Szülei Gyárfás Zoltán
Kálmán Erzsébet
Foglalkozása író, költő, tanár
Iskolái ELTE BTK (1956-1961)
Díjak József Attila-díj (2004)

Gyárfás Endre (Szeged, 1936. május 6. –) József Attila-díjas (2004) magyar író, költő, tanár.

Tartalomjegyzék

Élete[szerkesztés]

Gyárfás Endre 1936. május 6-án született Szegeden Gyárfás Zoltán és Kálmán Erzsébet gyermekeként.

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK, magyar–angol szakán végezte 1956–1961 között.

Technikumi érettségi után 1954–1956 között Csepelen motorszerelőként dolgozott. 1960–1963 között az Európa Könyvkiadó, 1963–1966 között az MTV szerkesztőjeként tevékenykedett. 1966–1967 között gimnáziumban tanított. 1967–1968 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben csoportvezetői beosztást kapott. 1969–1981 között a Csepel Művek kulturális tanácsadójaként működött. 1981 óta írásaiból él. Számos ifjúsági mű, tv-játék, hangjáték szerzője és műfordító. 1988-ban Fulbright-ösztöndíjasként az USA-ban járt.

Magánélete[szerkesztés]

1963-ban feleségül vette Kincses Editet. Egy fiuk született; Péter (1969).

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Emberségről példát (regény, 1963)
  • Partközelben (versek, 1964)
  • Piros karikák (versek, 1968)
  • Pazarló skótok (1970)
  • Nyugtalan egriek (regény, 1971)
  • Spanyolföldön húsvétkor (1974)
  • Avatástól ballagásig (1977)
  • Apáczai (regény, 1978)
  • Tengertánc és tulipán (1981)
  • Varázslások (versek, 1984)
  • Tücsökkaland (versek, 1985)
  • Görög tüzek (1985)
  • Ábécéskert (versek, 1986)
  • Sportoló állatvilág (versek, 1987)
  • Hosszú útnak pora (regény, 1988)
  • Állatkerti mulatságok (versek, 1988)
  • Zsuzsanna kertje (regény, 1989)
  • Dörmögőék kalandjai (versek, 1990)
  • Zöldág-parittya (versek, 1990)
  • A varázsgombóc (regény, 1991)
  • Őserdei táncmulatság (versek, 1991)
  • Cowboyok, aranyásók, csavargók (észak-amerikai népköltészet, 1992)
  • Cirmoskalandok (versek, 1992)
  • Játékábécé (versek, 1993)
  • Szőlőhegyi varázslat (regény, 1995)
  • Állatábécé (versek, 1996)
  • Világjáró dalok (1996)
  • Dörmögőék (verses regény, 1997)
  • Dörmögőék legújabb kalandjai (versek, 1998)
  • Iskolások műsoroskönyve (Kincses Edittel, 1997)
  • Iskolások második műsoroskönyve (Kincses Edittel, 1999)
  • Erdőtanítvány (válogatott versek, 2000)
  • Márkus mester ezermester (regény, 2000)
  • Gulliver utolsó utazása (regény, 2001)
  • Dörmögőék Nagy Mézeskönyve, Gy-versek,2002.
  • Édes Öcsém! Mikes nénjének levelei, Regény, 2002.
  • Hófehérke, Gy-versek, 2003.
  • Alsóörsi mondák és mesék, 2004.
  • Magyar Lochness, Reg., 2004.
  • Avatástól ballagásig, 2.k. 2007.
  • Dörmögőék kalandjai, 2007.
  • Történelmi kalandok, Elbeszélése, 2007.
  • Bakfark, Európa lantosa, Regény, 2008.
  • Bociék nyomoznak, Mes, 2008.
  • Zöldségcirkusz, .Gy-versek, 2009.
  • Víziló a vidámparkban, Gy-versek, 2010.
  • Európa szőttese. Válogatott versek, 2010

Színműveiből[szerkesztés]

  • Cseppek (1969)
  • Márkus mester (1983)
  • Dörmögőék vidámparkja (1984)
  • Dörmögőék csodajátéka (1989)
  • Márkus mester visszatér (1990)
  • Dörmögőék űrvendége (1996)
  • A varázsgombóc,1992. /Lengyelország/. Ez Poznanban nemzetközi mesejáték-pályázatot is nyert.
  • Aelita, A.Tolsztoj regénye nyomán, 2003.

Rádió, TV[szerkesztés]

  • kb. 40 hangjáték, 40 tévéjáték és tévéfilm.
  • Uraim,beszéljenek! Cseppek, Mamusz, Anyu!, Hamisítók klubja.Rendkívüli diáknap, Apród voltam,
  • Reményvásár, Csengőbúcsú, Summáját írom Eger várának, Rendkívüli diáknap, Fürkész tv-j.sorozat, 39 Dörmögő-bábfilm stb.

Díjai[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]