Farkas Ferenc (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farkas Ferenc
Ferenc Farkas,1971.jpg
Farkas Ferenc 1971-ben
Életrajzi adatok
Született 1905. december 15.
Nagykanizsa
Elhunyt 2000. október 10. (94 évesen)
Budapest
Pályafutás
Díjak Kossuth-díj
Liszt Ferenc-díj
Herder-díj

Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15.Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenei tanulmányait 192227 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél és Fejér Ferencnél. 192931 között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban. Később Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált Fejős Pál filmjeihez. 1927–29 között a Városi Színház (mai nevén Erkel Színház) korrepetítora és karmestere volt. Külföldről hazaérkezve 1935-41-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított. Ezt követően 1943-ig a kolozsvári Állami Zenekonzervatórium zeneszerzéstanára, majd igazgatója is volt, közben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál a karigazgatói feladatokat is ellátta. 1945-46-ban a budapesti Operaház karigazgató-helyetteseként dolgozott, majd az általa alapított székesfehérvári zeneiskola igazgatója lett.

1949-től 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetőjeként és tanáraként a ma ismert magyar zeneszerzők többségét tanította, mint például Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt, Vass Lajost, Kocsár Miklóst, Durkó Zsoltot, Bozay Attilát, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért, Jeney Zoltánt, Vidovszky Lászlót.

A zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkáinak köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Tudása, stílusismerete, gazdag invenciója, széles körű műveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentős zeneszerzők sorába emelte. Művészete nemcsak a 20. század magyar zenéjében volt meghatározó jellegű, de új perspektívákkal gazdagította azt.

Nevét ma több zeneiskola viseli az országban.

Farkas Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-6-4.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farkas Ferenc rendkívül sokoldalú és termékeny zeneszerző volt. Művészetére jelentős hatást gyakorolt egykori mestere, Respighi zenei stílusa. Latinos műveltségét és külföldön szerzett tapasztalatait kiegészítette a régi magyar zene és a népzene iránti vonzalom. Gyakran választotta művei témájául a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseményét. Számos magyar költő verse ihlette dalok, kantáták komponálására.

Az alábbiakban olvasható egy válogatás gazdag életművéből.

Színpadi művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenekari művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rhapsodia Carpathiana, Bábtáncoltató szvit, Musica pentatonica, Gyász és vigasz

Versenyművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trittico concertato, Concerto all’ Antica, Serenata concertante, Concertino rustico

Kamarazenei és szólóhangszerre írt művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi magyar táncok, Chitaroedia Strigoniensis, Vonósnégyes, zongoradarab-ciklusok

Kórusművek, oratorikus és vokális művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent János kútja – lírai kantáta Dsida Jenő verseire,

  • Tinódi históriája Eger vár viadaláról,

Cantus Pannonicus - Janus Pannonius latinnyelvű verseire,

Színpadi kísérőzenék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájához és egyéb művekhez.

Filmzenék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számtalan kísérőzenét komponált, többek között magyar, osztrák, dán, filmekhez, például

  • 1948 Forró mezők
  • 1948 Egy asszony elindul
  • 1950 Felszabadult föld
  • 1950 Dalolva szép az élet
  • 1952 Vihar
  • 1953 A harag napja
  • 1953 Rákóczi hadnagya
  • 1954 Simon Menyhért születése
  • 1954 Hintónjáró szerelem
  • 1955 Dandin György, vagy a megcsúfolt férj
  • 1956 Keserű igazság
  • 1959 Merénylet
  • 1960 Csutak és a szürke ló
  • 1960 Három csillag
  • 1961 Két félidő a pokolban
  • 1961 Puskák és galambok
  • 1962 Fagyosszentek
  • 1963 Pacsirta
  • 1965 A kőszívű ember fiai I-II.
  • 1966 Kárpáthy Zoltán
  • 1966 Egy magyar nábob
  • 1968 Egri csillagok I-II.
  • 1970 Szerelmi álmok I-II. – Liszt
  • 1973 Csínom Palkó

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Farkas Ferenc: Gyümölcskosár (Fruit Basket) – 12 dal szoprán szólóra, klarinétra, brácsára és zongorára (12 song for voice, clarinet, viola and piano), Weöres Sándor verseire, Omaggio a Pessoa – kantáta tenor szólóra, vegyeskarra és zenekarra (Cantata for tenor solo, mixed choir and orchestra), Hárs Ernő fordítása, Rózsamadrigál (Rose Madrigal) – vegyeskarra (for mixed choir a capella), Weöres Sándor versére, Correspondances – Nyolc darab zongorára (Huit pièces pour le piano), Aspirationes Principis – Rákóczi-kantáta – tenor, bariton szólóra és zenekarra (cantata for tenor, baritone and orchestra)

(P) 1978, 1979, 1986, 1988 Hungaroton (C) 2000 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: KÓRUSMŰVEK (Choral works)

2005 Hungaroton HCD 32324

  • Farkas Ferenc: KANTÁTÁK: Cantus Pannonicus – Cantata ex carminibus Jani Pannoni (1959) Szent János kútja (Saint John's Fountain) (1945-46) – lírikus kantáta (a liric cantata) Vivit Dominus (1981-82) Psalmus Davidis XVII. per coro misto ed orchestra Tavaszvárás (Waiting of Spring – cantata) (1967)

(P) 1961, 1960, 1986. Hungaroton (C) 1999 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: NOTTURNO – ARS NOVA Énekegyüttes: Kórusművek (Choral Works), Az Öröm illan (Joy is Transient) (1962), Három vegyeskar Tóth Árpád verseire (Three Choruses on poems by Árpád Tóth), Pataki diákdalok a XVIII. századból (Students' Songs from Sárospatak – XVIII. c.), Pusztai vázlatok (Heide-Skizzen) (1980), Öt darab vegyeskarra (Five Pieces for Mixed Choir), Éjszakai gondolatok (Pensieri notturni) (1982) – M. Buonarotti.

(P) 2000 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: ZENEKARI MŰVEK, vezényel: Lehel György, Farkas András, Sándor Frigyes, Ferencsik János. Furfangos diákok (táncjáték) – szvit (The Sly Students – suite 1950), Concertino all'antica (1969), Piccola musica di concerto (1961), Concertino IV. (1984) oboára és vonószenekarra (for Oboe & Strings), Gyász és vigasz -Fejős Pál emlékére (Planctus et consolationes – In memoriam Pál Fejős 1965)

(P) 1956, 1968, 1987. Hungaroton (C) 1999 Hungaroton Records LTD.

  • Számos hangfelvétel készült műveiből a Magyar Rádióban.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farkas Ferenc emlékezetére[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Ferenc (zeneszerző) témájú médiaállományokat.

A Magyar Posta alkalmi bélyeget bocsátott ki Farkas Ferenc születésének századik évfordulója alkalmából.