Jeruzsálem (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Jeruzsálem (franciául Jérusalem) Giuseppe Verdi egyik négyfelvonásos operája. A darab Verdi egyik korábbi operájának, A lombardoknak az átdolgozása. Francia szövegkönyvét Alphonse Royer és Gustave Vaëz írták. Bemutatójára 1847. november 26-án került sor a párizsi operaházban. Olasz nyelvű változatát (Gerusalemme) 1850-ben mutatták be a milánói Teatro alla Scala operaházban.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés
Gaston, Béarn őrgrófja tenor
Toulouse grófja bariton
Roger, a gróf testvére basszus
Hélène, a gróf lánya szoprán
Isaura, Hélène kamarásnője szoprán
Adhemar de Monteil, pápai legátus basszus
Raymond, Gaston szolgája tenor
Ramlai emír basszus
Lovagok, úrhölgyek, szolgálók, szerzetesek, zarándokok, katonák, háremhölgyek és Ramla népe.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyszín: Toulouse és Ramla (Szentföld)
Idő: 1095

Toulose grófjának leánya, Hélène szerelembe esik Gastonnal, egy rivális család tagjával. Ez a gróf tudomására jut, de mivel éppen útra készül a Szentföldre, a keresztesháborúba, úgy látja itt az alkalom a családok közötti béke megteremtésére és beleegyezik lánya házasságába. Roger, a gróf öccse, aki titokban szerelmes Hélènébe bosszút esküszik és megbíz egy bérgyilkost Gaston meggyilkolásával. A bérgyilkos tévedésből azonban a grófot sebesíti meg és miután elfogják azt hazudja, hogy Gaston bérelte fel. Hélène jegyesét ezért nyomban száműzik. Roger, akit szörnyen bánt a lelkiismeret a Szentföldre vándorol, Ramlába, ahol remeteként él egy barlangban. Találkozik a keresztesekkel, akik között felismeri bátyját is, kilétét azonban nem fedi fel előtte. Gaston a szaracénok fogságába esik. Hélène, aki mindvégig hitt a jegyesének ártalmatlanságában arab ruhába öltözik és keresésére indul. Az ellenség táborában találkoznak. Amikor a gróf és keresztesei betörnek az ellenség táborába a két fiatalt együtt találják. A gróf felháborodásában halálra ítéli őket, de Roger kiszabadítja őket a siralomházból. Gaston és Roger együtt küzdenek Jeruzsálem felszabadításáért, amikor Roger halálos sebet kap. Haldokolva bevallja bátyjának minden bűnét.

Híres áriák, kórusművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ah viens démon, esprit du mal - Roger áriája (első felvonás)
  • Oh dans l'ombre, dans la mystère - Roger áriája (első felvonás)
  • Quell'ivresse, bonheur suprême - Hélène áriája (második felvonás)
  • Ô jour fatal, ô crime - Roger áriája (második felvonás)
  • Je veux encore entendre - Gaston áriája (második felvonás)
  • Mes plaintes mes plaintes sont vaines - Hélène áriája (harmadik felvonás)
  • Non, non votre rage - Hélène áriája (harmadik felvonás)
  • Ô mes amis, mes frères d'armes - Gaston áriája (harmadik felvonás)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]