Szegedi Közlekedési Társaság

A Wikipédia wikiből
Szegedi Közlekedési Kft
Típus Korlátolt felelősségű társaság
Alapítva 1885. március 26.
Székhely 6720 Szeged, Zrínyi u. 4-8.
Vezetők Dr. Tóth István Tibor,
ügyvezető igazgató
Nemes László,
igazgatóhelyetes
Iparág Közösségi közlekedés
Szolgáltatások Közösségi közlekedés Szegeden
Árbevétel 3600854000 Ft (2012)
Alkalmazottak száma 537 (2012)

A Szegedi Közlekedési Kft weboldala
Az SZKT hálózata 2010-ben

A Szegedi Közlekedési Társaság (hivatalos nevén: Szegedi Közlekedési Kft., köznyelvben: SZKT) Szeged város villamos üzemű tömegközlekedését (villamos, trolibusz) ellátó, önkormányzati tulajdonú cég.

Tartalomjegyzék

Története[1] [szerkesztés]

1857. március 1-jétől a pályaudvar, a város központja, és a fontosabb szállók, fogadók közt omnibuszok szállították az utasok. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után újjáéledő város igényeit azonban már nem tudta az omnibuszforgalom kielégíteni, ezért a 1881-ben pályázatot hirdettek lóvasút létesítésére. Végül Eduard Paget belga mérnök tervét fogadta el a város, és 1884 nyarán megindult a lóvasúti személyszállítási és a gőzmozdonyos teherszállítási hálózat. Az egyre növekvő igények azonban nem sokkal később már a villamosítás létesítését követelték. Az 1885-ben létrehozott Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság (mely az SZKT jogelődjének tekinthető) 1899-re készítette el a villamosítás tervét, de az építésre csak 8 évvel később kaptak engedélyt. Az első villamosjárat 1908. október 1-jén indult meg a ma is használt 1-es vonalon, mely a város két vasútállomását köti össze. 1909-re villamosították a lóvasúti és gőzvontatású vonalakat.

Az első világháború utáni gazdasági visszaesést a szegedi villamosközlekedés is megsínylette, 1919-ben a szerb-horvát-szlovén megszállás miatt megszűnt az Újszegedre közlekedő vonal, több iparvágány, és forgalmi vágányösszekötés. 1923-ban a belga befektetők távozásával a budapesti villamoströszt tulajdona lett a vállalat. 1920-tól folyamatosan csökkent a személyszállítás, 1925-től a teherszállítás is.

A második világháború alatt Szegeden nem történt nagyobb hadművelet, összecsapás, ezért a villamoshálózat nem sérült különösebben, a város német megszállás alóli felszabadulása után (1944. október 11.) egy héttel, 19-én megindulhatott a közlekedés az 1-es vonalon, két villamoskocsival, majd a villamosenergia-korlátozás feloldásával az összes vonalon helyreállt a forgalom, melynek akkor leginkább teherszállítási feladatok jutottak: tüzelőanyaggal és élelmiszerrel látta el a lakosságot.

1946. augusztus 1-jén bevezetett forint tette lehetővé az utazóközönség által egyre inkább igényelt bővítéseket és fejlesztéseket. A társaság neve 1950. április 14-étől Szegedi Villamos Vasút Vállalat, majd 1955-től Szegedi Közlekedési Vállalat. 1955. áprilisától 44 kilométeres vonalon megindult az autóbusz-közlekedés, melynek először a villamoshálózatra történő „ráhordó” szerepet szántak, de később kiderült, hogy önmagában is életképes és szükséges a város közlekedéséhez. A buszüzemet 1963. január 1-jén minisztériumi utasításra át kellett adni a Tisza Volán jogelődjének, a 10. számú Autóbuszközlekedési Vállalatnak.

A teherfuvarozás jelentősége az ötvenes években folyamatosan csökkenni kezdett, 1968-ra már csak a konzervgyár kiszolgálására korlátozódott, 1971-ben pedig megszűnt. Nem csak a teher, de a személyszállítás is csökkenni kezdett. A hatvanas években a világon mindenütt csökkent a villamosközlekedés jelentősége, mely elsősorban az olcsó gázolajnak, és a buszok kötetlenségének volt köszönhető. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedésfejlesztési irányelveket adott ki és ezen dokumentumok a villamosvonalak felszámolását ajánlották. A szakanyag sugallta az egyéb közlekedési eszközök forgalomba állítását, ami egyet jelentett az autóbuszokkal. Az 1973-as olajválságnak köszönhetően azonban ismét előtérbe kerül a villamosüzemű közlekedés, a villamosvonalak felszámolása megállt és korszerűsítések kezdődtek.

MWG típusú motorkocsi a Széchenyi téren

Az időközben felszámolt villamosvonalak újjáépítése helyett az olcsóbban létrehozható trolivonalak kiépítése mellett döntöttek, és 1979. április 29-én megindult az első trolibusz az újszegedi gyermekkórház és a Bartók tér közt, az 5-ös vonalon. 1982. novemberben indult a 6-os, 1983. októberében a 7-es (ez nem azonos a mai 7-essel) és a 8-as, majd 1985. novemberében a 9-es vonal. Ezek a fejlesztések felemésztették a város erre szánt pénzét, így a villamoshálózat fejlesztésére nem jutott már pénz, a járműállomány folyamatosan elöregedett és közel 20 évig nem történt érdemleges fejlesztés.

A rendszerváltáskor a vállalat Szeged városának tulajdonába került, majd 1994-ben újabb névváltás keretében (Szegedi Közlekedési Kft.) korlátolt felelősség társasággá alakult. 1996-ban vette kezdetét a villamosok rekonstrukciója, melynek keretében elkezdték kivonni az addigra már igencsak kiöregedett FVV villamosokat, 1997-ben és 1998-ban összesen 13 darab Tatra T6A2 típusú villamost vásároltak, és a Szeged Plaza bevásárlóközpont létesítésével egy időben műszaki okokból felmerült az 1-es vonal Rókus pályaudvari fordulójának átépítése, mely 2000-ben a Plaza építőinek támogatásával el is készült. 2001-ben a villamosok mellett a trolik is megújultak, és az addig közlekedő Ikarus 280T és ZIU-9 trolik helyére használtan érkezett Csehországból néhány Škoda trolibusz, majd forgalomba állt az első alacsonypadlós trolibusz is (Škoda 21Tr, T-800). 2005-ben érkeztek az első használt Tatra KT4D villamosok, melyekre a maradék FVV villamosok leváltása, és a T6A2 viszonylag kis szállítókapacitása miatt volt szükség. Mára az 1-es, 2-es, 3-as, 3F és 4-es vonalon közlekednek Tatra villamosok.

Integrált járműrendszer [szerkesztés]

A társaság 2 ágazatot (villamos, trolibusz) működtet integrált rendszerben.


A szolgáltatás igénybevételének feltétele [szerkesztés]

Utazási feltételek [szerkesztés]

Jelen Utazási Feltételek -az egyéb, magasabb rendű jogszabályok alapján, és az ott megfogalmazott feltételek mellett- szabályozzák a Szeged, helyi, menetrend szerinti, közösségi közlekedési szolgáltatás igénybevétele során, az utast, és a szolgáltatót (Tisza Volán Zrt. és a Szegedi Közlekedési Kft., a továbbiakban: szolgáltató Társaság) megillető jogokat, valamint a Felek kötelezettségeit.

Jelen Utazási Feltételek az egységes, városi menetrendi kiadványban; a szolgáltatók honlapján megjelenítve, hivatalos helyiségeiben, bérletpénztáraiban kifüggesztve; valamint a szolgáltató forgalomba állított valamennyi járművén -minimum járművenként (kocsinként) egy helyen- kihelyezve kerülnek meghirdetésre.

Felek a szolgáltatás nyújtására, illetve igénybe vételére vonatkozó szándékuk kinyilvánításával (a jármű forgalomba állításával, illetve a járműre történő felszállással) kijelentik, hogy a jelen Utazási Feltételekben foglaltakat megismerték, és magukra nézve kötelező érvényűnek fogadják el.

Tarifák [szerkesztés]

Jegy/Bérlet automata az Aradi vértanúk terén

Villamosokra, trolibuszokra és a Tisza Volán Zrt. tulajdonában lévő helyijáratos autóbuszokra is érvényesek.

Menetjegyek

Vonaljegy:

- elővételben váltott: 295,- Ft

- a járművön váltott, és a különleges igényeket kielégítő, betűjelzéssel ellátott, helyi céljáratokon: 370,- Ft

10 db-os gyűjtőjegy: 2.800,- Ft

Napijegy: 910,- Ft

Három napra szóló jegy (érvényes: a vásárláskor megjelölt 3 napra): 2.275,- Ft

Hetijegy (érvényes: a vásárláskor megjelölt 7 napra): 3.305,- Ft

Városi bérletjegyek

Kétheti bérlet (érvényes a vásárláskor megjelölt 14 napon) 4.870,- Ft

Általános havi bérlet: 6.565,- Ft

Tanuló, Nyugdíjas, és Kisgyermekes havi bérlet: 3.020,- Ft

Felmutatóra szóló havi bérlet (fénykép nélküli): 21.500,- Ft

Kedvezménnyel árusított bérletjegyek

Negyedéves városi bérlet: 19.170,- Ft

Féléves városi bérlet: 38.335,- Ft

Éves Városi bérlet: 72.225,- Ft

A megvásárolt bérlet, érvényességének kezdete előtt teljes árban, valamint a városi teljes árú („Általános”) havi bérlet a tárgyhó 15-én pénztárzárásig, 50 %-os árban, külön kezelési díj fizetése mellett visszaváltható. Az „Általános” havi bérletek kivételével, az érvényesség kezdetét követően, semmilyen fajtájú bérlet nem váltható vissza, kizárólag az „elrontott, vagy megrongálódott bérletek” -érvényességi időn belüli- kicserélésére van lehetőség, külön kezelési díj fizetése ellenében. Az elveszített, ellopott bérlet pótlása nem lehetséges..

A fent említett, bérlet visszaváltás, bérlet csere kezelési díja, valamint a bérletigazolványok ára a kiállítási költséggel együtt: 150,- Ft

Pótdíj

Pótdíj (aki jegy nélkül, érvénytelen jeggyel, bérlettel, utazási igazolvánnyal utazik, illetve valamilyen kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe, kutyát külön érvényes vonaljegy, vagy bérlet nélkül szállít, továbbá, aki csomagként, kézipoggyászként nem szállítható tárgyat visz be a járműbe, valamint ha az utas vagy az általa szállított kézipoggyász, vagy élő állat bepiszkítja a járművet, az alábbi összegű pótdíjat köteles fizetni):

- Helyszínen és 3 munkanapon belül történő fizetés esetén: 6.000,- Ft

- 30 napon belül történő kiegyenlítés esetén: 10.500,- Ft

- 30 napon túli kiegyenlítés esetén: 23.500,- Ft

Amennyiben az utas - az ellenőrzés időpontja előtt vásárolt - érvényes bérlettel rendelkezik, vagy kedvezményes utazásra jogosult, de a bérletet az ellenőrzésnél felmutatni, illetve a kedvezményes utazási jogosultságot igazolni nem tudja, vagy kitöltetlen, illetve ceruzával kitöltött bérlettel utazik, úgy az ellenőrzést követő naptól számított 3 munkanapon belül, az ellenőrzéssel megbízott DAKÖRT Kft. irodájában (Szeged, Kossuth Lajos sgt. 50.) történő bérletbemutatás, vagy jogosultság igazolás esetén 800.-Ft bérletbemutatási, illetve jogosultság igazolási pótdíjat köteles fizetni, mely összeg kiegyenlítésével mentesül a fenti, magasabb összegű pótdíj megfizetése elól..

Járműállomány [szerkesztés]

Villamosok [szerkesztés]

Mennyiség (db) Gyártó/Típus Gyártás éve Beszerzés éve Pályaszám Megjegyzés
1 F1A munkakocsi 1897. SZ 5 ex-BKV 1520
2 Schlick FI eredetileg BVVV F 1904. 313-314 ikerkocsiként közlekedik
1 MWG 1908. 12 2008-ban nosztalgia villamosnak felújítva
1 F1A tanulójárat 194x. SZ 6 ex-BKV 1531
1 Dízel-elektromos munkakocsi 1953. 03 ex-M III
1 FVV CSM–2 1964. 609 nem üzemképes, a Közlekedési Emléktár Alapítvány tulajdona
10 FVV CSM–4 1964., 1973-1975., 1977-1979. 1973-1975., 1977-1979., 1984. 803, 806, 808-809, 812-813, 815, 817-818, 821 2011. január 19-től leállítva, 2011 június 16 - augusztus 19 között ismét közlekedtek.
18 Tatra KT4D 1985., 1990. 2004-2006., 2008-2010. 200-217 ex. cottbusi és potsdami kocsik
4 Tatra TB6A2D-M pótkocsi 1989. 2009-2010. 950-953 ex. rostocki kocsik
13 Tatra T6A2 1996-1997. 1996-1997. 900-912
9 PESA 120Nb 2011-2012. 2011-2012. 100-108 A Szeged napja ünnepségsorozat keretében 2012. május 26-án ünnepélyesen átadták az utolsó 108-as pályaszámú Pesa villamost is.

Trolibuszok [szerkesztés]

Mennyiség (db) Gyártó/Típus Gyártás éve Pályaszám Megjegyzés
1 ZIU-9 1986. 9-153 nosztalgia trolibusz
9 Škoda 14Tr 1987., 1989., 1994. T-700-T-701., T-704 - T-709, T-750
27 Škoda 15Tr 1988., 1990.-1994, T-600 - T-626
2 Ikarus 280T 1992. 502, 505 502 2001-ben háromfázisú berendezéssel átépítve, egyik sem közlekedik menetrendszerűen
5 Škoda 21Tr 1997-1998. T-800-T-803., T-810 2001-ben és 2005-2007-ig trolibuszok (T-810 helyben átépítve); további 10 darab Skoda 21Ab autóbuszváz (1997-es és 2002-es évjáratúak) vár trolibusszá való átépítésre, T-811 várhatóan 2012 elejére készül el
6 Mercedes-Benz Citaro O-530 TR12/TV.EU 1999. T-860-T-865. dízelüzemű buszból átalakítva 2005-10-ig
1 Volvo B7 TR12/TV.PR. 2002. T-850 dízelüzemű buszból átalakítva 2004-ben
1 Škoda 22TrAC 2004. T-650
1 ARC Tr187/TV.EU 2010. T-660
0/13 Ikarus-Škoda Tr 187.2 2013-14.  ?

Autóbuszok [szerkesztés]

Škoda 22Tr típusú trolibusz kiállítva a Széchenyi téren
Mennyiség (db) Gyártó/Típus Gyártás éve
3 Ikarus 280 1986-1987.
6 Ikarus 417 1995.
2 Škoda 21AB
6 Mercedes-Benz Citaro 1999-2001., 2007.
1 Volvo B7L-7000 2004.
1 Mercedes-Benz Citaro L 2007.

Statisztikák, adatok [szerkesztés]

A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 81 km. A megállóhelyek száma 171 db (92 villamos és 79 trolibusz), a járműállomány pedig 129 jármű (61 villamos, 49 trolibusz és 19 autóbusz).

Forgalmi adatok [szerkesztés]

Egy munkanap
1999 2005 2008 2005-ös adat a 1999-hez képest 2008-as adat a 2005-höz képest 2008-as adat a 1999-hez képest
Utasszám:
Villamos: 58273 60463 57421 103,76% 94,97% 98,54%
Trolibusz: 50052 50973 50838 101,84% 99,74% 101,57%
Indított járatok száma:
Villamos: 846 758 730 89,60% 96,31% 86,29%
Trolibusz: 767 880 949 114,73% 107,84% 123,73%

2005-ös utasszám megoszlás: SZKT: 46%, Tisza Volán: 54%

2008-as utasszám megoszlás: SZKT: 49%, Tisza Volán: 51%

Az esélyegyenlőségért [szerkesztés]

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete az SZKT-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

  • Villamos: 2
  • Trolibusz: -

Hétvégén az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

  • Villamos: 2
  • Trolibusz: -

Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

  • Villamos: 3, 3F, 4
  • Trolibusz: -

Az SZKT alacsonypadlós flottája: 9 villamosszerelvény, 14 trolibusz (+13 folyamatban), 16 Autóbusz.

A látássérültek segítése [szerkesztés]

Az SZKT eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

Érdekességek [szerkesztés]

  • A szegedi Magyarország legmodernebb villamos hálózata.
  • Az 1-es és a 2-es vonalakon közlekedő PESA 120Nb típusú villamos, a Combino Supra után, Magyarország második leghosszabb villamosa.
  • A Nagykörút és a Csongrádi sugárút kereszteződésében található az ország legbonyolultabb trolibusz csomópontja.
  • Szegeden található az ország mindhárom villamos-autó körforgalma.
  • A szegedi gyártású ARC Tr187/TV.EU trolibusz az ország legmodernebb és legnagyobb trolibusza.
  • A városban állt forgalomba az ország első két alacsonypadlós csuklós trolibusza: 2008-ban a Škoda 22Tr, 2010-ben az ARC Tr187/TV.EU.
A PESA 120Nb az ország második leghosszabb villamosa.

Források, jegyzetek [szerkesztés]

  1. Forrás: Az SZKT holnapján található cégtörténet és bemutatkozás