Szegedi Közlekedési Társaság
| Szegedi Közlekedési Kft | |
| Típus | Korlátolt felelősségű társaság |
| Alapítva | 1885. március 26. |
| Székhely | 6720 Szeged, Zrínyi u. 4-8. |
| Vezetők | Dr. Tóth István Tibor, ügyvezető igazgató Nemes László, igazgatóhelyetes |
| Iparág | Közösségi közlekedés |
| Szolgáltatások | Közösségi közlekedés Szegeden |
| Árbevétel | 3600854000 Ft (2012) |
| Alkalmazottak száma | 537 (2012) |
|
|
|
| A Szegedi Közlekedési Kft weboldala | |
A Szegedi Közlekedési Társaság (hivatalos nevén: Szegedi Közlekedési Kft., köznyelvben: SZKT) Szeged város villamos üzemű tömegközlekedését (villamos, trolibusz) ellátó, önkormányzati tulajdonú cég.
Tartalomjegyzék |
Története[1] [szerkesztés]
1857. március 1-jétől a pályaudvar, a város központja, és a fontosabb szállók, fogadók közt omnibuszok szállították az utasok. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után újjáéledő város igényeit azonban már nem tudta az omnibuszforgalom kielégíteni, ezért a 1881-ben pályázatot hirdettek lóvasút létesítésére. Végül Eduard Paget belga mérnök tervét fogadta el a város, és 1884 nyarán megindult a lóvasúti személyszállítási és a gőzmozdonyos teherszállítási hálózat. Az egyre növekvő igények azonban nem sokkal később már a villamosítás létesítését követelték. Az 1885-ben létrehozott Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság (mely az SZKT jogelődjének tekinthető) 1899-re készítette el a villamosítás tervét, de az építésre csak 8 évvel később kaptak engedélyt. Az első villamosjárat 1908. október 1-jén indult meg a ma is használt 1-es vonalon, mely a város két vasútállomását köti össze. 1909-re villamosították a lóvasúti és gőzvontatású vonalakat.
Az első világháború utáni gazdasági visszaesést a szegedi villamosközlekedés is megsínylette, 1919-ben a szerb-horvát-szlovén megszállás miatt megszűnt az Újszegedre közlekedő vonal, több iparvágány, és forgalmi vágányösszekötés. 1923-ban a belga befektetők távozásával a budapesti villamoströszt tulajdona lett a vállalat. 1920-tól folyamatosan csökkent a személyszállítás, 1925-től a teherszállítás is.
A második világháború alatt Szegeden nem történt nagyobb hadművelet, összecsapás, ezért a villamoshálózat nem sérült különösebben, a város német megszállás alóli felszabadulása után (1944. október 11.) egy héttel, 19-én megindulhatott a közlekedés az 1-es vonalon, két villamoskocsival, majd a villamosenergia-korlátozás feloldásával az összes vonalon helyreállt a forgalom, melynek akkor leginkább teherszállítási feladatok jutottak: tüzelőanyaggal és élelmiszerrel látta el a lakosságot.
1946. augusztus 1-jén bevezetett forint tette lehetővé az utazóközönség által egyre inkább igényelt bővítéseket és fejlesztéseket. A társaság neve 1950. április 14-étől Szegedi Villamos Vasút Vállalat, majd 1955-től Szegedi Közlekedési Vállalat. 1955. áprilisától 44 kilométeres vonalon megindult az autóbusz-közlekedés, melynek először a villamoshálózatra történő „ráhordó” szerepet szántak, de később kiderült, hogy önmagában is életképes és szükséges a város közlekedéséhez. A buszüzemet 1963. január 1-jén minisztériumi utasításra át kellett adni a Tisza Volán jogelődjének, a 10. számú Autóbuszközlekedési Vállalatnak.
A teherfuvarozás jelentősége az ötvenes években folyamatosan csökkenni kezdett, 1968-ra már csak a konzervgyár kiszolgálására korlátozódott, 1971-ben pedig megszűnt. Nem csak a teher, de a személyszállítás is csökkenni kezdett. A hatvanas években a világon mindenütt csökkent a villamosközlekedés jelentősége, mely elsősorban az olcsó gázolajnak, és a buszok kötetlenségének volt köszönhető. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedésfejlesztési irányelveket adott ki és ezen dokumentumok a villamosvonalak felszámolását ajánlották. A szakanyag sugallta az egyéb közlekedési eszközök forgalomba állítását, ami egyet jelentett az autóbuszokkal. Az 1973-as olajválságnak köszönhetően azonban ismét előtérbe kerül a villamosüzemű közlekedés, a villamosvonalak felszámolása megállt és korszerűsítések kezdődtek.
Az időközben felszámolt villamosvonalak újjáépítése helyett az olcsóbban létrehozható trolivonalak kiépítése mellett döntöttek, és 1979. április 29-én megindult az első trolibusz az újszegedi gyermekkórház és a Bartók tér közt, az 5-ös vonalon. 1982. novemberben indult a 6-os, 1983. októberében a 7-es (ez nem azonos a mai 7-essel) és a 8-as, majd 1985. novemberében a 9-es vonal. Ezek a fejlesztések felemésztették a város erre szánt pénzét, így a villamoshálózat fejlesztésére nem jutott már pénz, a járműállomány folyamatosan elöregedett és közel 20 évig nem történt érdemleges fejlesztés.
A rendszerváltáskor a vállalat Szeged városának tulajdonába került, majd 1994-ben újabb névváltás keretében (Szegedi Közlekedési Kft.) korlátolt felelősség társasággá alakult. 1996-ban vette kezdetét a villamosok rekonstrukciója, melynek keretében elkezdték kivonni az addigra már igencsak kiöregedett FVV villamosokat, 1997-ben és 1998-ban összesen 13 darab Tatra T6A2 típusú villamost vásároltak, és a Szeged Plaza bevásárlóközpont létesítésével egy időben műszaki okokból felmerült az 1-es vonal Rókus pályaudvari fordulójának átépítése, mely 2000-ben a Plaza építőinek támogatásával el is készült. 2001-ben a villamosok mellett a trolik is megújultak, és az addig közlekedő Ikarus 280T és ZIU-9 trolik helyére használtan érkezett Csehországból néhány Škoda trolibusz, majd forgalomba állt az első alacsonypadlós trolibusz is (Škoda 21Tr, T-800). 2005-ben érkeztek az első használt Tatra KT4D villamosok, melyekre a maradék FVV villamosok leváltása, és a T6A2 viszonylag kis szállítókapacitása miatt volt szükség. Mára az 1-es, 2-es, 3-as, 3F és 4-es vonalon közlekednek Tatra villamosok.
Integrált járműrendszer [szerkesztés]
A társaság 2 ágazatot (villamos, trolibusz) működtet integrált rendszerben.
|
|||||||||||||
A szolgáltatás igénybevételének feltétele [szerkesztés]
Utazási feltételek [szerkesztés]
| „ | Jelen Utazási Feltételek -az egyéb, magasabb rendű jogszabályok alapján, és az ott megfogalmazott feltételek mellett- szabályozzák a Szeged, helyi, menetrend szerinti, közösségi közlekedési szolgáltatás igénybevétele során, az utast, és a szolgáltatót (Tisza Volán Zrt. és a Szegedi Közlekedési Kft., a továbbiakban: szolgáltató Társaság) megillető jogokat, valamint a Felek kötelezettségeit.
Jelen Utazási Feltételek az egységes, városi menetrendi kiadványban; a szolgáltatók honlapján megjelenítve, hivatalos helyiségeiben, bérletpénztáraiban kifüggesztve; valamint a szolgáltató forgalomba állított valamennyi járművén -minimum járművenként (kocsinként) egy helyen- kihelyezve kerülnek meghirdetésre. Felek a szolgáltatás nyújtására, illetve igénybe vételére vonatkozó szándékuk kinyilvánításával (a jármű forgalomba állításával, illetve a járműre történő felszállással) kijelentik, hogy a jelen Utazási Feltételekben foglaltakat megismerték, és magukra nézve kötelező érvényűnek fogadják el. |
” |
Tarifák [szerkesztés]
Villamosokra, trolibuszokra és a Tisza Volán Zrt. tulajdonában lévő helyijáratos autóbuszokra is érvényesek.
Menetjegyek
Vonaljegy:
- elővételben váltott: 295,- Ft
- a járművön váltott, és a különleges igényeket kielégítő, betűjelzéssel ellátott, helyi céljáratokon: 370,- Ft
10 db-os gyűjtőjegy: 2.800,- Ft
Napijegy: 910,- Ft
Három napra szóló jegy (érvényes: a vásárláskor megjelölt 3 napra): 2.275,- Ft
Hetijegy (érvényes: a vásárláskor megjelölt 7 napra): 3.305,- Ft
Városi bérletjegyek
Kétheti bérlet (érvényes a vásárláskor megjelölt 14 napon) 4.870,- Ft
Általános havi bérlet: 6.565,- Ft
Tanuló, Nyugdíjas, és Kisgyermekes havi bérlet: 3.020,- Ft
Felmutatóra szóló havi bérlet (fénykép nélküli): 21.500,- Ft
Kedvezménnyel árusított bérletjegyek
Negyedéves városi bérlet: 19.170,- Ft
Féléves városi bérlet: 38.335,- Ft
Éves Városi bérlet: 72.225,- Ft
| „ | A megvásárolt bérlet, érvényességének kezdete előtt teljes árban, valamint a városi teljes árú („Általános”) havi bérlet a tárgyhó 15-én pénztárzárásig, 50 %-os árban, külön kezelési díj fizetése mellett visszaváltható. Az „Általános” havi bérletek kivételével, az érvényesség kezdetét követően, semmilyen fajtájú bérlet nem váltható vissza, kizárólag az „elrontott, vagy megrongálódott bérletek” -érvényességi időn belüli- kicserélésére van lehetőség, külön kezelési díj fizetése ellenében. Az elveszített, ellopott bérlet pótlása nem lehetséges.. | ” |
A fent említett, bérlet visszaváltás, bérlet csere kezelési díja, valamint a bérletigazolványok ára a kiállítási költséggel együtt: 150,- Ft
Pótdíj
Pótdíj (aki jegy nélkül, érvénytelen jeggyel, bérlettel, utazási igazolvánnyal utazik, illetve valamilyen kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe, kutyát külön érvényes vonaljegy, vagy bérlet nélkül szállít, továbbá, aki csomagként, kézipoggyászként nem szállítható tárgyat visz be a járműbe, valamint ha az utas vagy az általa szállított kézipoggyász, vagy élő állat bepiszkítja a járművet, az alábbi összegű pótdíjat köteles fizetni):
- Helyszínen és 3 munkanapon belül történő fizetés esetén: 6.000,- Ft
- 30 napon belül történő kiegyenlítés esetén: 10.500,- Ft
- 30 napon túli kiegyenlítés esetén: 23.500,- Ft
| „ | Amennyiben az utas - az ellenőrzés időpontja előtt vásárolt - érvényes bérlettel rendelkezik, vagy kedvezményes utazásra jogosult, de a bérletet az ellenőrzésnél felmutatni, illetve a kedvezményes utazási jogosultságot igazolni nem tudja, vagy kitöltetlen, illetve ceruzával kitöltött bérlettel utazik, úgy az ellenőrzést követő naptól számított 3 munkanapon belül, az ellenőrzéssel megbízott DAKÖRT Kft. irodájában (Szeged, Kossuth Lajos sgt. 50.) történő bérletbemutatás, vagy jogosultság igazolás esetén 800.-Ft bérletbemutatási, illetve jogosultság igazolási pótdíjat köteles fizetni, mely összeg kiegyenlítésével mentesül a fenti, magasabb összegű pótdíj megfizetése elól.. | ” |
Járműállomány [szerkesztés]
Villamosok [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Beszerzés éve | Pályaszám | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | F1A munkakocsi | 1897. | SZ 5 | ex-BKV 1520 | |
| 2 | Schlick FI eredetileg BVVV F | 1904. | 313-314 | ikerkocsiként közlekedik | |
| 1 | MWG | 1908. | 12 | 2008-ban nosztalgia villamosnak felújítva | |
| 1 | F1A tanulójárat | 194x. | SZ 6 | ex-BKV 1531 | |
| 1 | Dízel-elektromos munkakocsi | 1953. | 03 | ex-M III | |
| 1 | FVV CSM–2 | 1964. | 609 | nem üzemképes, a Közlekedési Emléktár Alapítvány tulajdona | |
| 10 | FVV CSM–4 | 1964., 1973-1975., 1977-1979. | 1973-1975., 1977-1979., 1984. | 803, 806, 808-809, 812-813, 815, 817-818, 821 | 2011. január 19-től leállítva, 2011 június 16 - augusztus 19 között ismét közlekedtek. |
| 18 | Tatra KT4D | 1985., 1990. | 2004-2006., 2008-2010. | 200-217 | ex. cottbusi és potsdami kocsik |
| 4 | Tatra TB6A2D-M pótkocsi | 1989. | 2009-2010. | 950-953 | ex. rostocki kocsik |
| 13 | Tatra T6A2 | 1996-1997. | 1996-1997. | 900-912 | |
| 9 | PESA 120Nb | 2011-2012. | 2011-2012. | 100-108 | A Szeged napja ünnepségsorozat keretében 2012. május 26-án ünnepélyesen átadták az utolsó 108-as pályaszámú Pesa villamost is. |
Trolibuszok [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Pályaszám | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1 | ZIU-9 | 1986. | 9-153 | nosztalgia trolibusz |
| 9 | Škoda 14Tr | 1987., 1989., 1994. | T-700-T-701., T-704 - T-709, T-750 | |
| 27 | Škoda 15Tr | 1988., 1990.-1994, | T-600 - T-626 | |
| 2 | Ikarus 280T | 1992. | 502, 505 | 502 2001-ben háromfázisú berendezéssel átépítve, egyik sem közlekedik menetrendszerűen |
| 5 | Škoda 21Tr | 1997-1998. | T-800-T-803., T-810 | 2001-ben és 2005-2007-ig trolibuszok (T-810 helyben átépítve); további 10 darab Skoda 21Ab autóbuszváz (1997-es és 2002-es évjáratúak) vár trolibusszá való átépítésre, T-811 várhatóan 2012 elejére készül el |
| 6 | Mercedes-Benz Citaro O-530 TR12/TV.EU | 1999. | T-860-T-865. | dízelüzemű buszból átalakítva 2005-10-ig |
| 1 | Volvo B7 TR12/TV.PR. | 2002. | T-850 | dízelüzemű buszból átalakítva 2004-ben |
| 1 | Škoda 22TrAC | 2004. | T-650 | |
| 1 | ARC Tr187/TV.EU | 2010. | T-660 | |
| 0/13 | Ikarus-Škoda Tr 187.2 | 2013-14. | ? |
Autóbuszok [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve |
|---|---|---|
| 3 | Ikarus 280 | 1986-1987. |
| 6 | Ikarus 417 | 1995. |
| 2 | Škoda 21AB | |
| 6 | Mercedes-Benz Citaro | 1999-2001., 2007. |
| 1 | Volvo B7L-7000 | 2004. |
| 1 | Mercedes-Benz Citaro L | 2007. |
Statisztikák, adatok [szerkesztés]
A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 81 km. A megállóhelyek száma 171 db (92 villamos és 79 trolibusz), a járműállomány pedig 129 jármű (61 villamos, 49 trolibusz és 19 autóbusz).
Forgalmi adatok [szerkesztés]
| 1999 | 2005 | 2008 | 2005-ös adat a 1999-hez képest | 2008-as adat a 2005-höz képest | 2008-as adat a 1999-hez képest | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Utasszám: | ||||||
| Villamos: | 58273 | 60463 | 57421 | 103,76% | 94,97% | 98,54% |
| Trolibusz: | 50052 | 50973 | 50838 | 101,84% | 99,74% | 101,57% |
| Indított járatok száma: | ||||||
| Villamos: | 846 | 758 | 730 | 89,60% | 96,31% | 86,29% |
| Trolibusz: | 767 | 880 | 949 | 114,73% | 107,84% | 123,73% |
2005-ös utasszám megoszlás: SZKT: 46%, Tisza Volán: 54%
2008-as utasszám megoszlás: SZKT: 49%, Tisza Volán: 51%
Az esélyegyenlőségért [szerkesztés]
Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete az SZKT-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”.
Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:
- Villamos: 2
- Trolibusz: -
Hétvégén az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:
- Villamos: 2
- Trolibusz: -
Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:
Az SZKT alacsonypadlós flottája: 9 villamosszerelvény, 14 trolibusz (+13 folyamatban), 16 Autóbusz.
A látássérültek segítése [szerkesztés]
Az SZKT eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.
Érdekességek [szerkesztés]
- A szegedi Magyarország legmodernebb villamos hálózata.
- Az 1-es és a 2-es vonalakon közlekedő PESA 120Nb típusú villamos, a Combino Supra után, Magyarország második leghosszabb villamosa.
- A Nagykörút és a Csongrádi sugárút kereszteződésében található az ország legbonyolultabb trolibusz csomópontja.
- Szegeden található az ország mindhárom villamos-autó körforgalma.
- A szegedi gyártású ARC Tr187/TV.EU trolibusz az ország legmodernebb és legnagyobb trolibusza.
- A városban állt forgalomba az ország első két alacsonypadlós csuklós trolibusza: 2008-ban a Škoda 22Tr, 2010-ben az ARC Tr187/TV.EU.
Források, jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Forrás: Az SZKT holnapján található cégtörténet és bemutatkozás
|
||||||||

