Gyermekgondozási díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyermekgondozási díj (gyed[1]) Magyarországon az egészségbiztosítás ellátásainak keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely a szülő jövedelemkiesését hivatott pótolni.[2]

Jogosultság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekgondozási díjra jogosult:

  • a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át(akár megszakításokkal is) biztosított volt,
  • a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg [3]

feltéve, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában neveli.

A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni:

  • a vér szerinti és örökbefogadó szülőt,
  • a szülővel együtt élő házastársat,
  • azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
  • valamint a gyámot.

Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak[4] tekinthető szülő a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig részesülhet gyermekgondozási díjban.

Nem jár a gyed[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj:

  • ha bármilyen jogviszonyban díjazás[5] ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja,
  • ha munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét,[6]
  • ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül[7]
  • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletbe) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
  • ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
  • a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
  • nevelőszülőnek, helyettes szülőnek

Igénylése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyed iránti igényt írásban [8]

  • foglalkoztatott esetén a foglalkoztatónál,[9]
  • egyéni vállalkozó esetén a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

A nyomtatvánnyal együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, vagy be kell mutatni:

  • gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát [10]
  • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
  • gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat,
  • magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magán-nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,
  • az oktatási intézmény igazolása a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejéről.

Összege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyed alapja a naptári napi átlagkereset, melynek megállapítása kétféle módon történhet:

  • A szülőnek van 180 napi jövedelme
Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg.
  • A szülőnek nincs 180 napi jövedelme
Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét[11] tekintik a díj alapjának.[12]

A gyermekgondozási díj összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a.[13]

A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.

Folyósítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermekgondozási díj iránti igényt

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
  • egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár

bírálja el és folyósítja.

A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A gyermekgondozási díjat havonta utólag folyósítják, kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztárak pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára átutalással.

Méltányosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyedre való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult.

A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

Választás különböző pénzbeli ellátások között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

  • terhességi-gyermekágyi segélyre,
  • táppénzre vagy baleseti táppénzre,
  • gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
  • gyermekgondozási díjra

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.[14]

Amennyiben a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást.

Kapcsolódó tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot azután megfizették.
  • Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira a gyermekgondozási díjban részesültek akkor is jogosultak, ha nem biztosítottak.
  • Nem köteles költségtérítést fizetni az a 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató, aki az adott oktatási időszak első napján gyermekgondozási díjban részesült.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiegészítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Írásmódjához lásd: AkH. 283. b)
  2. „Az Országgyűlés 1999. november 9-i ülésnapján fogadta el a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt, mely 2000. január 1-jétől hatályos. A GYED ismételt bevezetésének célja a népesedési mutatók kedvezőbb irányú befolyásolása. A gyermeket nevelő családok támogatásának e formája a születésszám növelését azoknál a családoknál kívánja ösztönözni, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelem-kieséssel kell számolni.” (Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermekgondozási díj)
  3. Feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.
  4. Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülők is.
  5. Kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást.
  6. Aki a gyermek gondozása ellenére a keresetét részben megkapja, annak csak az elmaradt keresete után jár a gyed.
  7. Rendszeres pénzellátás: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, nyugdíjszerű ellátás, baleseti táppénz, hadi-és nemzeti gondozottak pénzellátása, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, ápolási díj, stb.
  8. „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon 2 példányban
  9. Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.
  10. Az anyakönyvi kivonat hátoldalára az egészségbiztosítási pénztár feljegyzi, hogy „gyedet igényelt” és a feljegyzést dátummal aláírással és bélyegző lenyomattal látja el, majd ezt követően visszaadja, vagy ajánlott, tértivevényes levélben visszajuttatja a biztosítottnak.
  11. 2007-ben ez bruttó 131 000 Ft
  12. Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el ezt az összeget, akkor a GYED alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni. A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
  13. Azzal a kiegészítéssel, hogy a gyed maximálisan megállapítható bruttó összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2007. évi felső határa havi bruttó 91 700 Ft.
  14. Kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.