Szent Gellért tér

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 2″, k. h. 19° 3′ 12″47.4838888889, 19.0533333333

A Szent Gellért tér

A térség 1910 körül: a Gellért Szálló még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl

A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál. A 2002-ben felújított tér névadója Gellért püspök. (1902-től Gellért tér, 1920-tól Szent Gellért tér.)

A felszín alatt hőforrások nyílnak, amelyekből a Gellért Szálló fürdőjét látják el gyógyvízzel.

Fekvése [szerkesztés]

Határai: Szent Gellért rakpart, Kelenhegyi út 1. és 2., Kemenes utca 1., Bartók Béla út 1. és 2., Műegyetem rakpart 1., Szabadság híd.

Közlekedés [szerkesztés]

A téren keresztül halad át nap mint nap Dél-Buda közlekedésének jelentős része. A 7-es, 86-os, 173-as, 233E jelzésű autóbuszok, valamint a 18-as, 19-es, 41-es, 47-es és a 49-es villamosok állnak meg a téren.

Találkozó utak [szerkesztés]

Bartók Béla út
Budafoki út
Kemenes utca
Mányoki út
Műegyetem rakpart
Szabadság híd
Szent Gellért rakpart

Épületek [szerkesztés]

Szent Gellért tér 1. – A Gellért Szálló helyén már az Árpád-korban is meleg vizes nyílt fürdő működött. A török korban Aga-ilidzse (Aga-fürdő) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szüzek-fürdője) később gyógyiszapja miatt a „Sáros fürdő” nevet kapta. Sáros fürdő helyén lévő épületeket a főváros 1894-ben, a mai Szabadság híd építésekor lebontatta. Helyükön fürdőszálló építését tervezték, de költségvetési nehézségek, majd a háborús viszonyok miatt az építkezés elhúzódott. Az új Gellért gyógyfürdő és szálló, melyet Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervezett kései szecessziós stílusban, végül 1918-ban nyílt meg. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól. A Gellért Szálló ma négy csillagos fürdő- és gyógyszálló, a Gellért fürdő pedig komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.
Szent Gellért tér 4. – Műegyetem legrégebbi, „Ch” épülete
A térre nyílik a Gellért-hegyi Sziklakápolna.

Építmények [szerkesztés]

A 4-es metró Szent Gellért téri állomásának építése és a BME „Ch” épülete 2009 augusztusában

Forrásház [szerkesztés]

2003 áprilisában adták át. Az épület és a térarchitektúra tervezője Dévényi Sándor. Eredetileg engedély nélkül épült, utólag kapott fennmaradási engedélyt. Az ivókút kiöntőiből a tájékoztató szerint nyolc gyógyforrás vizét lehet fogyasztani, a valóságban azonban csapvíz folyik. A kút üzemeltetője 2004 júniusától a Fővárosi Vízművek.

Szabadság híd [szerkesztés]

Bővebben: Szabadság híd

A 4-es metró megállója [szerkesztés]

A 4-es metró megállója előreláthatólag 2014-re készül el.

Villamosmegálló [szerkesztés]

1941-ig itt volt a nagytétényi HÉV végállomása. A megálló alatt rejtett forrásmedence található.

Érdekességek [szerkesztés]

Bódy Tivadar polgármester fogadja a Budapestre bevonuló Horthy Miklóst a budapesti Gellért Szálló előtt 1919. november 16-án

A Dunaparton található az Aeroexpress Rt. egykori budapesti hidroplán-állomásának emléktáblája.
A Bartók Béla út és a Kemenes u. sarkán álló épületben van a híres Szeged Étterem.
1919. november 16-án a a 30 ezer fős Nemzeti Hadsereg élén fehér lovon teátrálisan bevonuló Horthy Miklós ellentengernagyot a téren fogadták Budapest vezetői.:
"Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözködött. Ez a város börtönbe vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani (…) Katonáim, miután betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt, e hazában. Ezek a kezek nyitva állnak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell."
Ezután főhadiszállását ideiglenesen az akkor még új Gellért Szállóban rendezte be.
1945 és 1989 között a téren állt az egyik fővárosi szovjet hősi obeliszk. Az Antal Károly tervezte szobor helyének kijelölését és a kivitelezési munkálatokat is a szovjetek végezték, de a költségeket a magyaroknak kellett megfizetniük. Az 1956-os forradalom alatt megrongálták, feliratokkal borították. A rendszerváltozás után lebontották, helye 2002-ig üres volt.