Hegedűs Ármin

Hegedűs Ármin (1869 – 1945) magyar építész. Böhm Henrikkel (1867-1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkásságukra a 20-as években a a szecesszió és az azt követő eklektizáló, historizáló stílus jellemző.

Munkássága

Közös munkájuk közül kiválik a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török-bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Pöstyénbe tervezték az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált reprezentatív belső terein - így a fogadócsarnokban és az étteremben is - a szecessziót követő neobiedermeier uralkodik. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant. míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.

Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt - részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért Szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).

Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. Egerben a Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztető. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.

Lásd még

• Magyar építészet a 20. század első felében

Forrás és irodalom

• Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
• Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
• Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
• Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
• Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71.71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.