Budapesti Helyiérdekű Vasút

A budapesti HÉV logója

A Budapesti Helyi Érdekű Vasút vonalainak átnézeti térképe 1930 előtt

A Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV) Budapest agglomerációjában közlekedő vasút. Négy vonalból áll, amelyeken a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) bonyolítja le a forgalmat. A klasszikus helyiérdekű vasútvonalaktól eltérően elővárosi vasútvonalként, a magyar főváros agglomerációjának tömegközlekedési rendszerében él tovább, és a „HÉV” rövidítés ezeknek az elővárosi vonatoknak a köznapi neve lett.

A négy vonal jelenleg nem alkot egységes hálózatot: Csepelt és Ráckevét délről, Gödöllőt északkeletről, Szentendrét északról kötik össze Budapest belvárosával. A budapesti elővárosi HÉV normál nyomtávolságú pályákon, 1000 V egyenáramú vontatási feszültséggel működik.

[szerkesztés] Viszonylatok

Budapest HÉV-hálózata

Név	Honnan (Budapest)	Hová	Hossz	Menetidő
Szentendrei HÉV	Batthyány tér	Szentendre	20,9 km	39 perc
Ráckevei HÉV	Közvágóhíd	Ráckeve	40,1 km	1 óra 9-14perc
Csepeli HÉV	Boráros tér	Csepel	6,7 km	13 perc
Gödöllői HÉV	Örs vezér tere	Gödöllő Csömör	25,6 km 10,7 km	47 perc 24 perc

[szerkesztés] Járművek

Jelenleg háromféle – zöldre fényezett – motorvonatfajta alkotja a főváros HÉV állományát:

14 MIXA motorkocsi és a közéjük sorolt
- 7 PXXVIIa tipusú pótkocsi 1963–1966 között készültek Budafokon és Dunakeszin. (Csak a Csepeli HÉV vonalán közlekedik.)
32 MX motorkocsi és a közéjük sorolt
- 16 PXXVIII típusú pótkocsi 1971-ben készültek az egykori NDK-ban, Hennigsdorfban. (Csak a ráckevei vonalon közlekedik.)
150 MXA motorkocsi és a közéjük sorolt
- 75 PXXVIIIa típusú pótkocsi 1975–1983 között készültek szintén Hennigsdorfban. (Az MX típus továbbfejlesztett változata. Mindegyik vonalon közlekedik.)

Egy háromkocsis motorvonat (kisegység) csúcsidőben egy másikkal csatolva együtt közlekedik (nagyegység). A motor és pótkocsik összesen 98 kisegységet; vagy 49 nagyegységet tesznek ki.

[szerkesztés] Képek

A budapesti Helyi Érdekű Vasút első mozdonytípusa 1888-ból
Új elektromos mozdony 1930 előtt
Szentendre-Visegrád Helyi Érdekű Vasút autóbusza
Az új gödöllői Helyi Érdekű Vasút motorkocsi 1930 előtt
Örs Vezér tér, Gödöllő, Csömör felé induló HÉV végállomása este
A szentendrei HÉV Batthyány téri végállomása
HÉV szerelvények a csepeli vonalon
A csepeli HÉV Lágymányosi híd állomása
Árpádföld megálló a csömöri leágazás mentén
A vágány Csömör felé Árpádföldnél
A HÉV sashalmi leágazásának maradványa
A sashalmi leágazás vége
A egykori sashalmi vágányok helyén ma helytörténeti fasor és park áll

[szerkesztés] Jövőbeli fejlesztések

A tervek szerint Budapest jelenlegi HÉV-vonalai a jövőben integrálva lesznek a metróhálózatba. A szentendrei, csepeli és ráckevei vonalak összekötésével jön létre majd az Észak–déli regionális gyorsvasút (5-ös metró). Ez a vonal nem teljes egészében a jelenlegi HÉV-vonalak útján fog közlekedni. Kaszásdűlő és Rákóczi híd állomások közt föld alatt halad majd, a Pesterzsébet határa mentén haladó szakaszt pedig a városrész központjához beljebb vezetik majd. Ezenkívül az esztergomi vasútvonalat is integrálják a rendszerbe, Soroksárnál pedig lesz egy új leágazása. Távlati tervként a csepeli végállomás és a ráckevei szárnyvonal déli összekötése is szerepel.

Így csak a gödöllői vonal maradna meg, ahol szükség van felújításra. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) javaslatai szerint célszerű lenne összekötni a 2-es metróval, amelyről részletes tanulmányt készített, és amelynek a költségét akkor 10 milliárd forintra tették. Az ún. Podmaniczky-programban már szerepel az összekötés terve, de a megvalósítás irányába eddig nem történtek konkrét lépések.

[szerkesztés] Lásd még

Budapest közösségi közlekedése
S-Bahn Berlin
S-Bahn München – város alatt a budapesti M4-hez hasonló vonalvezetéssel az S-Bahn lett átvezetve (átszállásra kényszerítés csökkentése).
RER