Kóbor Tamás (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kóbor Tamás, született Bermann Adolf (Pozsony, 1867. augusztus 28.Budapest, 1942. május 26.) magyar író, publicista, Kóbor Noémi írónő édesapja.

Élete[szerkesztés]

Miután befejezte jogi tanulmányait, a Magyar Általános Hitelbanknál helyezkedett el, mint tisztviselő. Írói pályájáat sógora, Kiss József költő mellett A Hét című folyóiratnál kezdte. Munkatársa volt a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, és Az Újság c. lapoknak, a Rovás című rovat politikai reflexiói az írásai voltak. A Horthy-korszak egyik legbátrabb újságírójaként lehet jellemezni, Az Újság 1925. május 31-ei számában publikálta a volt belügyminiszter, Beniczky Ödön vallomását, melyből Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolására derült fény. Kóbor jó ideig csupán név nélkül írhatott. Regényeiben megjelenítette a budapesti zsidó polgárság asszimilációs folyamatát.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Budapest (regény, Bp., 1901);
  • Munka (elbeszélés, Bp., 1909).
  • Ki a gettóból (regény, Bp., 1911);
  • Válogatott munkái (I–XII. Bp., 1930).

Források[szerkesztés]