Állat az emberben (film)
| Állat az emberben (La Bête humaine) | |
| 1938-as francia film | |
| Alternatív cím: A fekete asszony | |
| Rendező | Jean Renoir |
| Producer | Robert és Raymond Hakim |
| Alapmű | Émile Zola regénye |
| Műfaj | |
| Forgatókönyvíró | Jean Renoir Denise Leblond |
| Főszerepben | Jean Gabin Simone Simon |
| Zene | Kozma József |
| Operatőr | Curt Courant |
| Vágó | Suzanne de Troeye Marguerite Renoir |
| Díszlettervező | Eugène Lourié |
| Gyártás | |
| Gyártó | Paris Film |
| Ország |  Franciaország |
| Nyelv | francia |
| Forgatási helyszín | Rouen |
| Játékidő | 100 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató |
|
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Állat az emberben (Bête humaine) 1938-ban bemutatott fekete–fehér francia filmdráma Jean Renoir rendezésében, Émile Zola azonos című regénye alapján.
Magyarországon A fekete asszony címen 1941. január 3-án mutatták be, akkor még nem az eredeti, teljes terjedelmében.
Cselekménye[szerkesztés]
Jacques Lantier mozdonyvezető józan életű és nyugodtnak látszó fiatalember, a Párizs–Le Havre gyorsvonaton teljesít szolgálatot. Egy alkalommal Roubaud állomásfőnök-helyettesnek kisebb kellemetlensége támad. Felesége, Séverine segítségét kéri, akinek keresztapja, Grandmorin befolyásos ember a vasútnál. Az asszony teljesíti a kérést, de későn érkezik haza. A féltékeny Roubaud rájön, hogy felesége korábban Grandmorin szeretője volt, és kényszeríti őt, hogy segédkezzen a gyilkosságban: egy vonatút során az alagútban megöli Grandmorint. A következő állomáson kiderül a gyilkosság. Lantier mozdonyvezetőt is kihallgatják, aki szabadnapján a vonaton utazott. Tanúja volt az esetnek, de nem szól róla, mert elbűvöli Séverine, akivel szenvedélyesen egymásba szeretnek. Hamarosan az asszony elkezdi rábeszélni Lantier-t, hogy távolítsa el az útból a kellemetlen férjet. Nem sejti, hogy a tűzzel játszik, mert a férfinak is van egy titka, ami családja alkoholizmusának következménye. Néha indokolatlan agresszióroham tör ki rajta, különösen a nőkkel való kapcsolatában. A férj meggyilkolását nem tudná vállalni, de egy rátörő rohamában megöli Séverine-t. Másnap szolgálat közben kiugrik a mozdonyból és meghal.
Ismertetése[szerkesztés]
A Zola-regényt az alkotók hatásos képi megoldások és kevés párbeszéd alkalmazásával filmesítették meg. A mesterien fényképezett kezdő képsor: a végtelen sínpáron, váltók elágazásain át robogó gőzmozdony a végzetszerűen közeledő tragédia előérzetét kelti. Lantier, a film főhőse egy öröklött rendellenesség és az élet mocska miatt, szinte tehetetlen áldozatként sodródik a bűnbe, majd az öngyilkosságba. Jean Gabin nagy elhitető erővel alakítja a sokáig lefojtott, majd hirtelen kirobbanó indulatú mozdonyvezető szerepét. A film legfőbb erényei között említhető a vasút világának és munkásembereinek dokumentumszerűen hiteles ábrázolása is.
Főbb szereplők[szerkesztés]
| Szerep | Színész[2] |
|---|---|
| Jacques Lantier | Jean Gabin |
| Séverine, Roubaud felesége | Simone Simon |
| Roubaud, állomásfőnök-helyettes | Fernand Ledoux |
| Pecqueux, mozdonyfűtő | Julien Carette |
| Flore, Lantier gyermekkori barátnője | Blanchette Brunoy |
| Dauvergne fiú | Gérard Landry |
| Philomène Sauvagnat | Jenny Hélia |
| Victoire Pecqueux | Colette Régis |
| Női utas | Claire Gérard |
| Phasie néni, Lantier keresztanyja | Charlotte Clasis |
| Grandmorin | Jacques Berlioz |
| Dabadie, a szekció vezetője | Tony Corteggiani |
| Denizet vizsgálóbíró | André Tavernier |
| Cauche rendőrbiztos | Jacques Roussel |
| Cabuche | Jean Renoir |
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Állat az emberben a PORT.hu-n (magyarul)
- Állat az emberben az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Állat az emberben a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Állat az emberben a Box Office Mojón (angolul)
- (1941. január 4.) A fekete asszony (PDF). Magyar Film 3. évf. (1. szám), 6. o.
- Georges Sadoul. A filmművészet története, ford. Szávai Nándor, Budapest: Gondolat Kiadó, 313. o. (1959)
- Ulrich Gregor, Enno Patalas. A film világtörténete, ford. Félix Pál, Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 183. o. (1966)
