Nana (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Édouard Manet: Nana (1877)
A Nana címlapja az eredeti francia kiadásban

A Nana című regény Émile Zola 1880-ban megjelent műve, mely egyike a szerző legszimbolikusabb elemekkel átszőtt írásainak.

A regényt magyarra fordították: Erdélyi Gyula, Nagy István és Vajthó László.


A regény háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nana az 1870-es években elkezdett Rougon-Macquart ciklus kilencedik kötete, mely egy a második császárság idején élő család társadalmi és anyagi viszonyait mutatja be 20 részen keresztül. A főhős karakterét a párizsi Variétés színház egyik sztárja, Anna Judic ihlette, akinek szabados viszonyairól Zola sok történetet hallott egyik barátjától, Ludovic Halévy-tól. A színésznő ménage á trois-ja (olyan háztartás, melyen hárman osztoznak) és más ismert kéjhölgyek adták Zola könyvének alapját.

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nana a Patkányfogóból már ismert Gervaise és Coupeau lánya, aki már gyerekként utcalánnyá lesz. Fiatal lányként megkapja a La Blonde Vénus főszerepét a Variétés színpadán, ami egy kitalált sztori Offenbach La Belle Hélène-je alapján. Ezek után egész Párizs a lábai előtt hever. Mikor Nana tehetségéről kérdezik Bordenave-ot, a színház vezetőjét, így felel: egy sztárnak nem kell tudnia énekelni vagy játszani. "Nanában valami más van meg, ami átveszi mindennek a helyét." Mikor a harmadik felvonásban feltűnik Nana, Zola ezekkel a szavakkal írja le: "Hirtelen a jó természetű gyermekben feltűnt a nő, ... megnyitva a kaput a vágy ismeretlen világa előtt. Nana még mindig mosolygott, de egy férfifaló gyilkos mosolyával." Ez után a szerep után tolongani kezdenek érte a város gazdag nemesei, és a könnyűvérű Nana könnyedén ki használja a helyzetet: utcalányból hirtelen luxus prostituálttá lép elő. A férfiaknak hála habzsolja az életet és közben a sznobizmus minden vonását magára ölti. Azonban sikere a férfiaknál tiszavirág életűnek bizonyult, lassacskán elfordultak tőle, és találtak újabb, olcsóbb szeretőt. Színészi karrierje is csupán arra az egyetlen meztelen szerepre épült, így pályafutása hamar véget ért, és lévén, hogy férfiak sem jelentettek már anyagi forrást, Nana eladósodott. Erkölcsi romlottságán túl a fiatalon oly vonzó külseje is elhagyja: elkapja a himlőt, mely gyorsan elragadja. Halála napján kitört a francia-porosz háború, mely egyben a császárság végét, ennek a korszaknak a lezárulását jelentette és ugyanígy az erkölcsi fertő manifesztálódását is szimbolizálta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]