Kertész Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kertész Ákos
Született 1932. július 18. (82 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása író, filmdramaturg
Díjak Kossuth-díj, József Attila-díj, Hazám-díj, Arany János-díj, SZOT-díj,
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje,

Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18. –) Kanadában élő Kossuth-díjas[1] magyar író, filmdramaturg.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben érettségizett Budapesten, s mivel polgári származása miatt nem vették föl az egyetemre, 12 évig karosszérialakatos volt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban, 1954–1966 között az V. sz. Állami Autójavító Vállalatnál. Közben állami ösztöndíjjal elvégezte az egyetemen a magyar-népművelés szakot (1961–1966). 1966-1992 között a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt. Innen ment nyugdíjba 60 évesen, de a filmszakmával továbbra is ápolta a kapcsolatot, regényeiből, idegen irodalmi anyagokból, rendezői ötletből stb. számtalan forgatókönyvet és tévéjátékot írt. 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa volt.[2]

2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért.[3] Saját állítása szerint az Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikke (lásd alább) megjelenése óta állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve Magyarországon. 2013 novemberében a menekültkérelmét elfogadták a kanadai hatóságok.[4]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon. (Makra, 1972; Névnap, 1973; Sziklafal/Özvegyek, 1976; Huszonegy, 1984; Családi ház manzárddal, 1984.) Regényeit, kisregényeit lefordították idegen nyelvekre. Aki mer, az nyer című kisregénye bolgárul Szófiában jelent meg 1984-ben, ugyanitt szintén bolgár nyelven Makra című regényét 1988-ban adták közre. Több művét francia, román, német, cseh, lengyel, orosz, szlovák, svéd, észt, japán, spanyol stb. nyelven jelentették meg. Fő regényei, színpadi művei az 1960-as, 1970-es évek magyar társadalmának tükrei a fiatalok, a munkásrétegek szemszögéből. Színpadi műveit ma is játsszák Magyarország határain túl is, egyik legsikeresebb darabja az Özvegyek című, amelyet egész Kelet-Közép-Európában játszottak és játszanak, sőt még Örményországba is eljutott.[5]

Vitatott írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kertész Ákosnak a 2011. augusztus 29-i Amerikai Népszavában megjelent, az Amerikai Magyar Népszavában való publikációs lehetőségét féltő nyílt levelében a magyarok jellemével kapcsolatban megfogalmazott álláspontja a magyarországi közélet egy részében megbotránkozást keltett,[6] de voltak, akik ugyanakkor e heves reakció vélt kezdeményezőinek erkölcsi kompetenciáját is kétségbe vonták.[7]

„A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.

Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”

– Kertész Ákos. Nepszava.com, 2011. augusztus 29.

Kertész Ákos pár nappal később az alábbi közleményt adta ki:[8]

„Az Amerikai Népszavához írt publicisztikámban szereplő mondatot: „A magyar genetikusan alattvaló” – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Örömmel értesültem, hogy a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében helyreigazítottak mások. Ezzel az ügyet lezártam.”

Budapest közgyűlése 2011. szeptember 21-én határozatot hozott díszpolgári címének visszavonásáról,[9] bár a cím adományozásának rendjét szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget.[10] A Fővárosi Közgyűlés 2011. december 14-én végül egy rendeletmódosítással törölte Kertészt a díszpolgárok listájáról.[11]

A Jobbik feljelentést tett Kertész ellen közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt.[12]

Mártonfi Attila lexikográfus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa az „A magyar genetikusan alattvaló.” mondatot szövegelemzésnek vetette alá, mégpedig figyelembe véve, hogy a genetikusan szó jelentésköre eltér a genetikailag szóétól, és a Nyelv és Tudományban adott szövegértelmezése szerint a kérdéses mondat retorikai eszközöktől megfosztott olvasata: „Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés.”[13] Kálmán László nyelvész vitába szállt ezen értelmezéssel, [14] s az ügyből hosszabb nyelvészeti polémia bontakozott ki.[15] Kertész egy nyilatkozatában átvitt értelműnek minősítette a kérdéses terminust;[16] mint mondta: kijelentését esztétikailag kell értelmezni, nem tudományosan: „a magyar túlnyomórészt, nagyon sokszor fájdalmasan alattvalói attitűdökkel él és attitűdökkel rendelkezik – természetesen nem minden magyar: ilyen őrültséget nem állíthatok”.[17]

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hétköznapok szerelme (1962)
  • Sikátor (1965)
  • Makra (1971)
  • Névnap (1972)
  • Witwen: Schauspiel / Ákos Kertész ; [übertr.] Jörg Buschmann (Berlin, 1976)
  • Vdovy: hra / Ákos Kertész ; přel. Kateřina PoŠová (Praha, 1976)
  • Jmeniny: příliš hořká komedie o dvou částech / Ákos Kertész; přel. Anna Rossová (Praha, 1978)
  • Vdovy / Ákos Kertész ; hra. prelož Ladislav Obuch (Bratislava, 1978)
  • Makra - en vanlig människa / Ákos Kertész ; övers. Maria Ortman (Helsingborg, 1978)
  • Kasparek (1979)
  • Családi ház manzárddal (1982)
  • Aki mer, az nyer (1984)
  • Huszonegy (1984)
  • A világ rendje (1984)
  • Namnsdagen (Stockholm, 1984)
  • Gimenes māja ar mansardu / Ãkošs Kertēss; no ungāru valodas tulkojusi Laima Žihare (Rīgā, 1987)
  • Makura / Kerutēsu Akosuu; hyaku Miyasaka Ichiko (Tōkyō, 1988)
  • Zakariás (1990)
  • Másnaposság (1990)
  • A gyűlölet ára (1992)
  • Akár hiszed, akár nem. Válogatott írások, 1974–1994: novellák, publicisztikák, vallomások (1994)
  • Tündérmesék (1999)
  • A tisztesség ára (2000)
  • Zé és más történetek (2000)
  • Még a kapanyél is elsülhet (2001)
  • Prófétát a lelátókra! Esszék, publicisztikák, egyéb csacskaságok, 1999–2002 (2002)
  • Brúnó, Borcsa, Benjámin… (2004)
  • Le prix de l'honnêteté: la véritable histoire d'une enquête policière / Ákos Kertész ; trad. ... par Georges Kassai et Gilles Bellamy (2004)
  • A Nap utcai fiúk (2006)
  • A romazsaru. Bűnügyi regény. Javított kiad. (2009)
  • Égszakadás, földindulás : napló miniatúrák : kisesszék és publicisztikai írások : Könyvhét, 1998–2009 (2009)
  • Még a kapanyél is elsülhet : történelmi regény (2010)
  • Zakariás. Regény (2010)
  • Tigrisbunda (2011)
  • Jónás Ninivében: publicisztikák, esszék 2002–2010. (2011)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. NEFMI
  2. ÚMIL , Ki kicsoda
  3. HVG 2012. március 04
  4. index.hu 2013-11-15
  5. Abovo.hu Önéletrajza
  6. Nepszava.com Nyílt levél  (Kertész Ákos); Mti.hu 2011szept2  (az mti összefoglalója a nyílt levélről és a reakciókról); Magyarhirlap.hu Pintér (Völgyesi Miklós nyilatkozatával); Nepszava.com Bartus  (a levél és a reakciók elemzése); Nol.hu Révész „amikor Kertész szavait védelmezik ... ”; Os.mti.hu Wallenberg Egyesület  nem áramlatokkal, nézetekkel vitázott;
  7. Os.mti.hu RWE 2011-09-19 „az a párt támad és kezdeményez, amelyik folyamatosan rasszista, antiszemita felszólalásokat tesz”;
  8. Index.hu Joób  áttekintés az ügyről és visszhangjáról;
  9. Index.hu 2011. szeptember 21.  A döntést a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselői megszavazták, az LMP és az MSZP viszont nem.
  10. Pmkh.jogtar.hu 1993
  11. budapest.hu
  12. Hvg.hu 2011-10-11
  13. Nyest.hu Mártonfi
  14. Nyest.hu Kálmán
  15. Nyest.hu Mártonfi2 , Nyest.hu Németh , Nyest.hu Kálmán2 , Nyest.hu Mártonfi3
  16. Index.hu Joób
  17. ATV

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Vitatott írásai” c. szakaszhoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Nyelvészeti szempontok

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]