Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens földrajzi középpontjától keletre eső részét jelöli.

A mai értelemben vett Kelet-Európa

Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a Kárpátoktól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a Kelet-európai-síkság-ot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori Szovjetunió politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az Urál hegység illetve a Kaukázus jelöli végét.

Államai

• Fehéroroszország

• Ukrajna

• Moldova

• Oroszország (az európai része)

Éghajlata

Mivel Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld, a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel, míg a Fekete-tenger partja mentén főleg mediterrán, illetve a Kaukázusban hegyvidéki.

Főbb vizei

Tengerek, tavak

• Fekete-tenger
• Ladoga-tó
• Csúd (Peipsi)-tó
• Ribinszki-víztározó
• Azovi-tenger

Folyók

• Volga
• Dnyeper
• Dnyeszter
• Don
• Daugava

Jelentős városai

• Minszk
• Kijev (Kijiv)
• Odessza
• Tbiliszi
• Szentpétervár
• Moszkva
• Volgográd

Kelet-Európa régebbi értelmezése

Az 1990-es évek elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték Európa egész keleti felét, vagyis a Szovjetunió tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló keleti blokk államait. Ide sorolták például a három balti államot (Észtországot, Lettországot és Litvániát), a délszláv országokat, Romániát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Lengyelországot és az egykori NDK-t is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben Észak-Európa, Délkelet-Európa és Közép-Európa részeit képezték.

Kelet-Európához sorolt ázsiai országok

A három kaukázusi államot, Azerbajdzsánt, Örményországot és Grúziát politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl: nemzeti válogatottjaik illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az Eurovíziós Dalfesztiváloknak is), földrajzilag azonban Ázsia részét képezik. Kazahsztánt ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik.