Ciprus

Ciprusi Köztársaság
Κυπριακή Δημοκρατία Kıbrıs Cumhuriyeti Republic of Cyprus
Ciprus zászlaja Ciprus címere
Nemzeti himnusz: Ímnosz isz tin Eleftherían
Fővárosa	Nicosia
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Dimítrisz Hrisztófiasz
Hivatalos nyelv	görög, török
Beszélt nyelvek	angol
független	1960. augusztus 16.
EU-csatlakozás	2004. május 1.
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	159
Becsült	796 900 fő (2008)
Rangsorban	159
Népsűrűség	85 fő/km²
GDP
Összes	24 943 millió dollár (91)
Egy főre jutó	32 777 dollár (26)
HDI (2007)	0.914 (32) – magas
Földrajzi adatok
Terület	5895 km²
Rangsorban	161
Víz	elhanyagolható%
Időzóna	EET (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	CY
Hívószám	357
Internet TLD	.cy
ENSZ-ütközőzóna ENSZ-ütközőzóna Dekélia (N.Br.) Akrotíri (N.Br.) É s z a k - C i p r u s NICOSIA Morphou Lárnaka Rizokarpaso Kerínia Famagusta Polisz Páfosz Vaszilikosz Limassol Földközi-tenger Olympus-hegy

Ciprus (görögül Kíprosz [Κύπρος]; törökül Kıbrıs) állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság (görögül Kipriakí Dimokratía [Κυπριακή Δημοκρατία], törökül Kıbrıs Cumhuriyeti) szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre.

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Míg a sziget földrajzi szempontból Ázsiához tartozik (mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található), addig az ország kulturális és politikai szempontból is Európa része.

Az ország fővárosa Nicosia, mely a sziget középső részén található, s amelyet (a szigethez hasonlóan) kettéoszt a déli, szabad és főként görög-, illetve az északi, Törökország által megszállt töröklakta részeket elválasztó Zöld vonal. A megszállt területeken 1983 óta létezik a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság szakadár állam. Nem része Ciprusnak a szigeten fekvő két brit szuverén támaszpont, Akrotíri és Dekélia (területük összesen 254 km²).

Ciprus (a megszállt területek nélkül) 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

Földrajz

Domborzat

Ciprus domborzati térképe

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger legnagyobb szigete. Észak-déli irányban négy tájra osztható:

• Kerínia-hegység: északon, a parttal párhuzamosan futó hegylánc
• Tróodosz-hegység: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja: Ólimbosz 1953 m (egyben Ciprus legmagasabb pontja is).
• Mezaorea-síkság: a déli parti síksággal összefüggő része
• Partvidéke

Vízrajz

Jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori a vízhiány. Leghosszabb a Pediasz nevű, 96 km hosszú folyó. A téli időszakban hulló jelentős mennyiségű eső az ország belső területein található hegyekből széles medreken keresztül jut el a tengerbe. Ezek a természetes medrek a nyári időszakban szárazon állnak. Az esőzésekből származó vizet igyekeznek tározókba terelni, hogy a száraz időszakokban ezek segítségével csökkentsék a vízhiányt. Ugyanakkor a kormány igyekszik a víz takarékos felhasználására nevelni a lakosságot, olykor vízkorlátozásra is sor kerül. Ezen kívül a legszárazabb időszakban tankhajókkal szállítanak vizet Görögországból.

Éghajlat

Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán: meglehetősen meleg és száraz, csapadék főleg november és március között, olykor villámlással, mennydörgéssel kísért zivatarok formájában esik. Havazás csak a hegyekben fordul elő, a tengerparti övezetben sosem fagy. Az enyhe tél általában március-áprilisban gyorsan csap át a nyárba. A Tróodoszon a magasabb területeken az éghajlat kontinentális.

Élővilág, természetvédelem

Az alacsonyabb fekvésű vidékeken olajfa, szentjánoskenyérfa, tamariszkusz, eukaliptusz, ciprusfa és akácfa nő. A hegyek jellemző fái az aleppói fenyő, magyaltölgy és nyárfa, illetve a Tróodosz-hegység nyugati részén a cédrusfa. A hegycsúcsok közelében boróka és feketefenyő él. Tavasszal a következő virágok teszik színessé a szigetet: királyné gyertyája, szuhar, jácint, nárcisz, ciklámen, bazsarózsa, pipacs, leander, rekettye.

A sziget legnevezetesebb állatai a Larnakai- és Akrotiri-sóstónál telelő flamingók. A Tróodoszi hegységben őshonos a ciprusi vadjuh. A hegyekben kis számban található barátkeselyű, ölyv, karvaly, vándorsólyom és vörös vércse. Szintén a Tróodosz-hegység területén él a sziget egyetlen mérgeskígyó faja a Levantei vipera.

Az embernek a szigeten történt megjelenésének idején, 9000-11 000 évvel ezelőtt még élt ott a ciprusi törpe víziló (Hippopotamus minor), amely akkoriban halt ki. Ez a faj az ún. Messinai sókrízis után szorult a szigetre, a Földközi-tenger kiszáradása, majd újra víz alá kerülése után csakúgy, mint fajrokonai Krétára, Máltára, Szicíliára.

Nemzeti parkjai

• Troodosz Nemzeti Erdőpark
• Athalassa Nemzeti Erdőpark
• Cavo Gkreko Nemzeti Erdőpark
• Polemidia Nemzeti Erdőpark
• Rizoelia Nemzeti Erdőpark
• Tripylos Rezervátum
• Akamas Nemzeti Erdőpark
• Lara-Toxeftra Tengeri Rezervátum

Történelem

Őskor

A görög mitológia szerint a sziget körüli tengerben született Aphrodité, a szépség és szerelem istennője. A sziget kb. i. e. 10000 óta lakott volt.

Ókor

i. e. 1600 körül a Mükénéi kultúra hatása alá került, majd kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki Egyiptommal. Ciprus még Egyiptom perzsák általi meghódítása előtt a Perzsa Birodalom része lett, de Nagy Sándor hadjáratai nyomán felszabadult, később az egyiptomi Ptolemaida dinasztia uralta. i. e. 58 után a Római Birodalom bekebelezte. Megfordult itt Pál apostol is, első missziós útján.

A római birodalom felosztása után 395-ben – egy rövid idejű arab hódítást leszámítva – a Bizánci Birodalom része volt.

Középkor

A keresztes háborúk idején I. Richárd angol király 1191-ben Komnénosz Izsák legyőzése után meghódította, majd eladta a Templomos Lovagrendnek. Tőlük a mindössze két éves Jeruzsálemi Királyságát 1187-ben a Szaladin szultánnal vívott csatában elveszítő Guy de Lusignan vásárolta meg 1192-ben. 1482-ben, az utolsó királynő halálával a ciprusi Lusignan dinasztiának magva szakadt, és a szigeten – újabb adás-vétel révén – a velenceiek rendezkedtek be, akik állandó harcban álltak a terjeszkedő Oszmán Birodalommal.

Újkor

1571-ben a törökök 60 000 embert számláló flottája végül meghódította Ciprust, és török uralom alatt állt 1878-ig, amikor az angolok elfoglalták. 1878 és 1925 között Nagy-Britannia bérbe vette a szigetet az Oszmán Birodalomtól, majd Ciprus 1925-ben brit koronagyarmattá vált.

Függetlenség

Az 1900-as években szerveződött a görög ciprusiaknak a sziget Görögországgal való egyesüléséért küzdő mozgalma (enózisz), amely a második világháború után tudott csak megerősödni. 1955-ben megalakult az EOKA nevű görög nacionalistákból álló ellenállási szervezet, amely 1959-ig harcolt a brit gyarmati függőség ellen (a törökök területi felosztást akartak). Ekkor, 1959. február 19-én a Londonban megkezdett, Nagy-Britannia, Görögország és Törökország között lezajlott második konferencián egyezményben nyilatkoztak Ciprus függetlenségéről, melyet 1960. február 11-én írtak alá Zürichben (Zürich és London-megállapodás). Ezt – a háromhatalmi tárgyalások eredményeként – 1960. augusztus 16-án sikerült kinyilvánítani a Nicosiában aláírt szerződéssel. Az államszerződés jogot formált arra, hogy mindhárom fél katonai erőket állomásoztasson a szigeten. Az ENSZ szeptember 20-án vette fel tagjai közé. Az első elnök III. Makariosz görög-ortodox pátriárka lett, az alelnök egy ciprusi török volt. A szigetek Görögországhoz való csatlakozása kérdésében a görög és a török etnikum között állandósultak a feszültségek és összetűzések, ezért 1963 végén létrehozták az ún. „Zöld vonalat”, amely a görögök lakta területet volt hivatott elválasztani a töröklakta területektől, így kettéosztva az országot. A fegyveres összetűzések hatására 1964-ben Ciprus kérdése az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került, amely 1964. évi 186-os határozatában békefenntartók telepítését rendelte el a szigeten (United Nations Peacekeeping Force In Cyprus, UNFICYP).

Kettéválás

1974. július 15-én a görögországi katonai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek csoportja, a Nemzeti Gárda, azzal a szándékkal, hogy Ciprust Görögországgal egyesítsék, államcsínyt kíséreltek meg az érsek-elnök Makariosz ellen, aki életét mentve, brit segítséggel elmenekült a szigetről. Níkosz Szampszónt kiáltották ki új elnökül. Július 19-én az eltávolított Makariosz nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: „A görög junta puccsa egy invázió, melynek következményeitől Ciprus egész lakossága szenved, görögök és törökök egyaránt.”. Másnap, július 20-án az 1960-as háromhatalmi egyezményre és a török etnikum védelmére hivatkozva Törökország, Bülent Ecevit miniszterelnök utasításaira, 40 000 fős inváziós csapatot tett partra a sziget északi részén és megkezdte annak teljes megszállását. Két nap múlva a török csapatok biztosított folyosót nyitottak az északi parttól Nicosiáig. Szampszont félre-, majd Makarioszt visszaállították és július 22-én Görögország fegyverszünetet kötött Törökországgal. Július 23-án a görögországi junta megbukott, majd Genfben megindultak a béketárgyalások. Eközben Cipruson 200 ezer fős görög lakosság indult meg a görög fennhatóságú déli területek felé. Augusztus 14-én a genfi tárgyalások eredménytelenül félbeszakadtak, majd Görögország – Franciaország 1966. március 10-ei hasonló döntését követve – kivonta csapatait a NATO integrált katonai erőiből. A török csapatok ezt követően folytatták az előrenyomulást, két nap múlva már a sziget területének 37%-át (északi harmadát) birtokolták. A délen lakó törökök többségét (több mint 60 ezret) az északi területekre telepítették a ciprusi kormány és az ENSZ beleegyezésével. A fővárost, Nicosiát szintén kettéosztották a „Zöld Vonal” mentén, ami "országhatárrá" alakult, nemzetközi repülőtere ENSZ fennhatóság alá került, légiforgalma megbénult. Az északi területeken 1975-ben a ciprusi törökök egyoldalúan, Rauf Denktaş elnökletével a mai napig fennálló saját, önálló közigazgatást alakítottak ki „Észak-Ciprusi Szövetségi Állam” néven. Az ENSZ-csapatok az elválasztó határvonal (a „Zöld Vonal”, a török hadműveletek után ismert még „Attila Vonal”-ként is) középső részét azóta is ellenőrzésük alatt tartják.

Törökország közreműködésével Görögország 1980-ban újra csatlakozott a NATO-hoz.

Az északi területek függetlenségét 1983. november 13-án Denktaş egyoldalúan kikiáltotta, amit november 15-én, nyolc évvel a „rendezés” után Törökország elismert „Észak-Ciprusi Török Köztársaság” néven és diplomáciai kapcsolatot létesített vele. A Ciprusi Köztársaságot nem ismeri el Törökország és Dél-ciprusi görög ciprióták közigazgatása néven nevezi. Ezzel a lépéssel Törökország ismételten megszegett több ENSZ-határozatot. Az északi, új államot azóta sem ismerte el más ország, az ENSZ-tagállamok bojkottálják az ENSZ Alapokmány 2. cikkének 5. bekezdése alapján.

A két városrész polgármestere, Eleni Mavrou asszony és Cemal Metin Bulutoğluları átlépi az újra megnyitott Ledra utcai "határátkelőt" 2008. április 3.-án.

Az Európai Unió tagállamaként

2003. április 30-án a határvonal több szakaszát megnyitották, amit azóta is több ezer görög és török ciprusi lépte át. Ciprus 2004. évi Európai Unióhoz való csatlakozása előtt Kofi Annan ENSZ-főtitkár vezetésével április 24-én Annan-terv néven rendezési terv született a sziget újraegyesítésére. A terv lehetőséget adott volna az 1974-es török megszállás során bevándorolt illetve ezek leszármazottjaként Cipruson élő törökök jelentős részének, hogy a szigeten maradjon. Ez heves tiltakozást váltott ki a déli, nem megszállt területen élők görög cipriótákból. A népszavazáson a ciprusi törökök az egyesítés mellett, a ciprusi görögök többsége az egyesítés ellen szavaztak, így a terv kudarcba fulladt. Május 1-jén a Ciprusi Köztársaság megosztott államként lett az EU tagja. Az északi, megszállt területek EU tagsága a helyzet rendezéséig felfüggesztésre került.

Ciprus 2008. január 1-jén csatlakozott az eurózónához, és bevezették az eurót. Nicosiában februárban mindkét fél részére Eleni Mavrou – a görög városrész polgármestere – és Cemal Metin Bulutoğluları – a török fél (Lefkoşa) polgármestere – ünnepélyes keretek között megnyitotta Ledra nevű főutcáját, amely a kettéosztottság megszűnésének kezdetét jelképezi. A két fél polgármestere havonta személyesen egyezteti egymással későbbi terveit.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államformája elnöki köztársaság. Az országot 80 fős, öt évente választott parlament irányítja.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ciprus független köztársaság. Az 1960-as alkotmánya szerint, parlamentjében kell hogy legyen egy görög származású elnök, hét görög miniszter, egy török alelnök, és három török miniszter. Ez a lakosság etnikai megoszlása miatt alakult ki, hiszen 82%-ot a görögök, 18%-ot pedig a törökök tesznek ki. A parlamentben 24 helyet a török ciprióták számára tartanak fenn.

Közigazgatási felosztás

Az ország a török megszállásig 6 kerületre (επαρχίες, eparhíesz / kazalar) volt osztva, itt ezek felsorolása található (elöl a görög, utána az átírás, azután a török név):

• Famagusta (Αμμόχωστος, Ammóhhosztosz / Gazimağusa)
• Kerínia (Κερύνεια / Girne)
• Lárnaka (Λάρνακα / Larnaka)
• Nicosia (Λευκωσία, Lefkoszía / Lefkoşa)
• Limassol (Λεμεσός, Lemeszósz / Leymosun)
• Páfosz (Πάφος / Baf)

Politikai pártok

• Munkáspárt (AKEL) (kommunista)
• Demokrata Párt (DIKO) (konzervatív)
• Demokrata Tömörülés (DISY) (jobboldali)
• Egyesült Demokraták (ED) (liberális)

Elnökök

1. III. Makáriosz érsek • 1960. augusztus 16. – 1974. július 15.
2. Níkosz Szampszón (de facto) • 1974. július 15. – 1974. július 23.
3. Gláfkosz Klirídisz (ideiglenes) • 1974. július 23. – 1974. december 7.
4. III. Makáriosz érsek (a törvényes álapot visszaállítása után) • 1974. december 7. – 1977. augusztus 31. (†)
5. Szpírosz Kiprianú • 1977. augusztus 31. – 1988. február 28.
6. Jórgosz Vaszilíu • 1988. február 28. – 1993. február 28.
7. Gláfkosz Klirídisz (másodszor) • 1993. február 28. – 2003. március 1.
8. Tásszosz Papadópulosz • 2003. március 1. – 2008. február 28.
9. Dimítrisz Hrisztófiasz • 2008. február 28. –

Népesség

Ciprus népessége

Általános adatok

A sziget teljes népességének száma a megszállás miatt nehezen becsülhető. A 2007-es népszámlálás szerint a Ciprusi Köztársaságnak 788 457 lakója volt.

Az 1960-as népszámlálás szerint A görög ciprióták tették ki a sziget lakosságának 77%-át, a török ciprióták 18%-át, és 5% volt az egyéb etnikumhoz tartozók aránya. Az 1974-es török invázió után azonban körülbelül 150 000 török bevándorló érkezett Törökország anatóliai területeiről az „Észak-Ciprusi Török Köztársaságba”, ami „állampolgáraként” ismerte el a betelepülőket. A bevándorlók és leszármazottaik jelenléte megváltoztatta a sziget etnikai arányait, és fontos pontja lett a béketárgyalásoknak, mivel a Ciprusi Köztársaság a kiegyezés egyik alapfeltételének tekinti az illegális török bevándorlók távozását. Ez volt az egyik oka az Annan-terv görög elutasításának is.

A gyarmati múltnak és a brit légitámaszpontoknak köszönhetően a szigeten folyamatosan található egy brit közösség is, amely részben a Királyi Légierő katonai és polgári alkalmazottaiból, részben brit civilekből (vendégmunkásokból, nyugdíjasokból) tevődik ki. A köztársaság otthont ad olyan jelentős főként menekültekből álló közösségeknek is, mint az örmény, a szerb, a palesztin, a libanoni, vagy a kurd közösség.

Az 1980-as évektől kezdődően nő Cipruson az orosz és ukrán bevándorlók aránya, akik többnyire Görögország érintésével érkeztek az országba. A 2000-es évek óta a munkaerőhiány következtében Cipruson nagy számú ázsiai, főként Thaiföldről, Sri Lankáról és a Fülöp-szigetekről érkezett vendégmunkás is él. Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozás után jelentős számú vendégmunkás jelent meg a szigeten a szintén csatlakozott kelet-európai államokból, főként Lengyelországból és Bulgáriából.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Etnikumok

Görög ciprióták, török ciprióták, törökországi török, és egyéb népek.

Vallás

A Zöld vonal Nicosiában

Ciprus összlakosságának mintegy 78%-a görög-ortodox keresztény, míg 18% muszlim vallású. A vallási határok azonban a belső határ mentén élesen elválnak egymástól, az északi rész szinte teljesen mohamedán, míg a déli részen szinte kizárólag keresztények élnek. A nyelvi megoszlás a vallásihoz hasonló, a vallási hovatartozás a nemzeti hovatartozást is determinálja.

Nyelvek

Ciprus 1960-ban kiadott alkotmányának értelmében a görög és a török a hivatalos nyelv. Az 1974-es török invázió, az ország két részre osztása után a görög nyelv a déli, míg a török az északi részen dominál. Az angolt széles körben beszélik a sziget mindkét felén. A külföldiek magas arányának következtében az angol félhivatalos nyelvvé vált. A déli részen a szolgáltatások elérhetők görög és angol nyelven is. Az angol nyelvű külföldi dokumentumokat (diploma, születési anyakönyvi kivonat)nem kell lefordítani görögre. Angolul kommunikálnak egymás között a görög és török ciprióták is, főleg a fiatalabb generáció. A politikai kapcsolat nyelve a két rész között szintén az angol.

Gazdaság

A ciprusi gazdaság legmeghatározóbb eleme a szolgáltató szektor, ez adja a GDP háromnegyedét. Ezen belül főként az idegenforgalom és a pénzügyi szektor számottevő. A szigetre évente több mint kétmillió turista látogat, azaz a lakosság közel háromszorosa. A pénzügyi szektor fő vonzerejét az off-shore vállalati tevékenység adja: közel ötvenezer bejegyzett off-shore cég létezik az országban. Noha az EU csatlakozás nyomán ezen cégek terhei közel kétszeresére nőttek, európai összehasonlításban Ciprus még mindig vonzó és előnyös az off-shore céget alapítani szándékozók számára. Fontos tényező a tengeri szállítás is: a szigetország a világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottájával rendelkezik.

A sziget termelése nem fedezi a belső szükségletet (amit a jelentő turistaforgalom is növel), így az import jelentősen (négyszeresen-ötszörösen) meghaladja az exportot. Főleg mezőgazdasági cikkek terén szorul behozatalra az ország.

Általános adatok

• Gazdasága: ipari ország
• Pénznem: Euró (1 euró=100 cent).
• Hazai össztermék (GDP)/fő: 29 853 USD (2008-ban).
• Munkanélküliség: 3,65% (2008-ban).
• Munkaerő: 378 000 fő (2008-ban).
• Infláció: 1,817% (2008-ban).
• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 20%, szolgáltatások 75%.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Mediterrán mezőgazdasága (gyümölcs, zöldség, olajbogyó, szőlő, gyapot, dohány) nem fedezi a lakosság élelmiszerigényét.

Ipar

Az ásványkincsekben (pirit, azbeszt, króm, réz) viszonylag gazdag ország az energiahordozókat (kőolaj és földgáz) külföldről szerzi be. Feldolgozóiparának jelentősebb ágazatai az élelmiszer- és textilipar.

Kereskedelem

• Exportcikkek:

Déligyümölcs, burgonya, zöldség, bor, szőlő, dohány, réz, vasérc, cement, textíliák.

• Importcikkek:

Műszaki berendezések és alkatrészek, járművek, üzemanyag, fémek, vegyipari termékek, élelmiszerek, vetőmag.

• Főbb kereskedelmi partnerek:

Egyesült Királyság, Görögország, Oroszország, Szíria, Libanon, USA, Olaszország, Németország.

Közlekedés

• Közutak hossza: 10 663 km
• Repülőterek száma: 15
• Kikötők száma: 6 (Kereskedelmi hajóflottája a világ legnagyobbjai közé tartozik).

Kultúra

Gasztronómia

Halloumi sajt

Ételek

A ciprusi konyha különleges, egészséges, és nem terheli meg a szervezetet. Az ételek mediterrán jellegűek, különlegességüket azonban a közel-keleti konyha fűszereivel való keverés adja meg. Legjellegzetesebb az ún. meze, amelyből kétféle létezik: húsmeze (meat meze) és halmeze (fish meze). Ez egy ételkombináció, amelyben kb. 10-15 féle étel szerepel: mártások, saláták, sajtok, húsok. Feltétlenül kóstolják meg a következő ételeket: meze, mousaka (darált hússal töltött tészta), kefte (húsgombócok), halloum (sajt), a ciprusi édességek közül pedig az ún. karidaki-t (fiatal zölddió fahéjas, szegfűszeges szirupban) és a kitrolemon-t (kandírozott citrusféle). Cipruson nagyon sok étterem van, nagy többségükben kiváló kiszolgálással találkozhatunk. Az árak kb. a magyar éttermi árak kétszerese. A nemzetközileg általánosan elfogadott íratlan szabályok szerint, a végösszeg kb. 10% ajánlott borravalóként.

Italok

A commandaria nevű bor Ciprus különlegessége. A sziget borai közül kiemelendők még: keo hock, white lady, arsinoe és aphrodite. Az otello és az afames a legkedveltebb a vörösborok közül. Legerősebb ciprusi bor a "zivania".

Kulturális világörökségek

• Paphos (1980): Antik épületek maradvánayai, római villák, mozaikpadlók.
• A Tróodosz-hegység festett templomai (1985, 2001): templomok és kolostorok egymás közelében. A bizánci építészet emlékei.
• Choirokoitia (1998)

Turizmus

Az 1960-as függetlenné válás és az 1974-es polgárháború után indult fejlődésnek az addig viszonylag zárt Ciprus turizmusa. A roppantul kedvező időjárási viszonyok, a jó közbiztonság, a gazdag kulturális örökség és az angolul beszélő szigetlakók nagy száma miatt az idegenforgalom a '80-as években robbanásszerű fejlődésnek indult.

A sziget kényszerű kettéosztottsága miatt a 2000-es évekig csak a déli, szabad területek voltak hivatalosan látogathatóak, az északi, megszállt területekre a szigeten belülről nem lehetett belépni. Az úgynevezett Észak-Ciprusi Török Köztársaság területére a szigeten kívülről belépőket a Ciprusi Köztársaság a mai napig illegális határátlépőnek tekinti. 2003 áprilisától határátkelő nyílt a tűzszüneti vonalon, amelyet 2008-ban egy újabb átkelő megnyitása követett Nicosia központjában (Ledra utca).

A legtöbb látogató (a turisták közel fele) a hagyományosan jó kapcsolatok miatt Nagy-Britanniából érkezik. Jelentős még a nagyobb európai államokból (Németország, Svédország) érkező turisták aránya. A Ciprusra látogatók száma körülbelül hárommillió fő évente - azaz a sziget lakosságának háromszorosa. A turizmus a nemzeti összterméknek körülbelül negyedét adja. Az idegenforgalom koordinálását a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal (CTO) végzi.

A hepatitis A (nagy a fertőzésveszély) és B (közepes a fertőzésveszély) oltás ajánlott Ciprusra utazóknak.

Sport

Agia Napa

Olimpia

Ciprus eddig még nem nyert érmet az olmipiai játékok során.

• Bővebben: Ciprus az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A Ciprusi labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket. Az országban jelentős és nagy népszerűségnek örvend a labdarúgás. A nemzeti bajnokságban sok idegenlégiós játszik.

• Bővebben: Ciprusi labdarúgócsapatok listája vagy Ciprusi labdarúgó-válogatott

Autósport

A Troodos-hegység Limassol környéki területein 1970 óta minden évben megrendezik a Ciprus Rali-t, amely nemzetközi elismertségnek örvend. A verseny a Rali-világbajnokság részét képezi 2000 óta. Ez alól a 2007-es és 2008-as szezon volt kivétel, amikor az esemény a Közel-keleti ralibajnokság része volt.

Ünnepek

Dátum	Ünnep
Január 1.	Újév
Január 6.	Vízkereszt napja
Változó	Zöld hétfő
Március 25.	Görög függetlenségi nap
Április 1.	Ciprus nemzeti ünnepe (EOKA-nap, az angolok elleni forradalom napja)
Változó	Nagypéntek
Változó	Húsvéthétfő
Változó	Húsvét harmadnapja
Május 1.	A munka ünnepe
Változó	Pünkösd
Augusztus 15.	Szűz Mária mennybemetele (assumption day)
Október 1.	Ciprus függetlenségi napja
Október 28.	Görög nemzeti ünnep
December 24–26.	Karácsony

Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., 2003)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., 2001-2002)
• Officina Világévkönyv '94/95 (Officina Nova/Magyar Könyvklub, 1994)
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások

• A Ciprusi Köztársaság hivatalos honlapja
• Az "Észak-Ciprusi Török Köztársaság" honlapja
• A Ciprusi Köztársaság hivatalos magyar nyelvű honlapja
• cips: cyprus international press service – Hírek és adatok az országról angol és német nyelven
• Ciprusi Magyar Baráti es Kulturális Kapcsolatok Társasága - Κυπροουγγρικός Σύνδεσμος Φιλίας και Πολιτιστικών Σχέσεων
• Ciprus a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. EU-25 oldalán
• Ciprus domborzati térképe
• Fényképek a fővárosról, Nicosia-ról
• Cyprus Guide
• Ciprus.lap.hu