Ciprus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a görög nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.

Ez a szócikk Ciprus szigetéről szól, a fafajtához lásd a ciprusfélék szócikket.

Κυπριακή Δημοκρατία
Kıbrıs Cumhuriyeti

Ciprus zászlaja Ciprus címere
Himnusz: Imnos pros tin Eleftherian
Főváros	Nicosia
Államforma	köztársaság
- Államfő	Demetrisz Krisztofiasz
Hivatalos nyelv	görög, török
független	1960. augusztus 16.
- Az Egyesült Királyságtól
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	5 895 km² (161.)
- Víz (%)	elhanyagolható
Népesség
- 2002 évi becslés	771 657  (155.)
- 2007 évi népszámlálás	788.457
- Népsűrűség	85 fő/km²
GDP
- Összes	21,303 milliárd dollár (91.) PPP: 36,533 milliárd dollár
- Egy főre jutó	27.327 dollár (7.) PPP: 46.865 dollár
HDI ()	0.903 (28.) – magas
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	EET (UTC+2)
Internet TLD	.cy
Nemzetközi gépkocsijel	CY
Hívószám	+357

Ciprus a Földközi-tenger legkeletibb szigete, három kontinens metszéspontjában fekszik. Fővárosa Nicosia (ejtsd: Nikoszia), amely a sziget középső részén található, s a görög-, illetve töröklakta részeket elválasztó zöld vonal áthalad rajta. Nem része Ciprusnak a szigeten fekvő két brit szuverén támaszpont, Akrotíri és Dekélia (területük összesen 254 km²).

Ciprus 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.4.1 Elnökök 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 7.7 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Források 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

ENSZ-ütközőzóna ENSZ-ütközőzóna Haditengerészeti támaszpont (Egyesült Királyság) Ht. támaszpont (Egy. Kir.) É s z a k - C i p r u s NICOSIA Morphou Larnaca Rizokarpaso Kyrenia Famaguszta Polisz Pafosz Vaszilikosz Limassol Földközi-tenger térkép szerkesztése

[szerkesztés] Domborzat

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger legnagyobb szigete. Földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, habár szinte mindig Európához tartozóként sorolják be. Észak-déli irányban 4 tájra osztható:

• Kyrenia-hegység: északon, a parttal párhuzamosan futó hegylánc
• Tróodosz-hegység: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja 1 953 m
• Mezaorea-síkság: a déli parti síksággal összefüggő része
• Partvidéke

[szerkesztés] Vízrajz

Jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori a vízhiány. Leghosszabb a Pediasz nevű, 96 km hosszú folyó.

[szerkesztés] Éghajlat

Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán:meglehetősen meleg és száraz , csapadék főleg november és március között, olykor villámlás -mennydörgéssel kisért zivatarok formájában esik. Havazás csak a hegyekben fordul elő, a tengerparti övezetben sosem fagy.Az enyhe tél általában március-áprilisban gyorsan csap át a nyárba. A Tróodoszon a magasabb területeken pedig kontinentális.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az alacsonyabb fekvésű vidékeken olajfa, szentjánoskenyérfa, tamariszkusz, eukaliptusz, ciprusfa és akácfa nő. A hegyek jellemző fái az aleppói fenyő, magyaltölgy és nyárfa, illetve a Tróodosz-hegység nyugati részén a cédrusfa. A hegycsúcsok közelében borókafenyő és feketefenyő él. Tavasszal a következő virágok teszik színessé a szigetet: királyné gyertyája, szuhar, jácint, nárcisz, ciklámen, bazsarózsa, pipacs, leánder, rekettye.

A sziget legnevezetesebb állatai a Larnakai- és Akrotiri-sóstónál telelő flamingók. A Tróodoszi hegységben őshonos a ciprusi vadjuh. A hegyekben kis számban található barátkeselyű, ölyv, karvaly, vándorsólyom és vörös vércse.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Kb. i. e. 10000 óta lakott volt. i. e. 1600 körül a mükénei civilizáció hatása alá került, majd kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki Egyiptommal. Még Egyiptom perzsák általi meghódítása előtt Ciprus a perzsa birodalom része lett, de Nagy Sándor hadjáratai nyomán felszabadult, később az egyiptomi Ptolemaida dinasztia uralta. i. e. 58 után a Római Birodalom bekebelezte.

A görög mitológia szerint a sziget körüli tengerben született Afrodité, a szépség és szerelem istennője. Megfordult itt Pál apostol is, első missziós útján.

A római birodalom felosztása után 395-ben – egy rövid idejű arab hódítást leszámítva – a Bizánci Birodalom része volt. A keresztes háborúk idején I. Richárd angol király 1191-ben Komnénosz Izsák legyőzése után meghódította, majd eladta a Templomos Lovagrendnek. Tőlük a mindössze két éves jeruzsálemi királyságát 1187-ben a Szaladdin szultánnal vívott csatában elveszítő Guy de Lusignan vásárolta meg 1192-ben. 1482-ben, az utolsó királynő halálával a ciprusi Lusignan dinasztiának magva szakadt, és a szigeten – újabb adás-vétel révén – a velenceiek rendezkedtek be, akik állandó harcban álltak a terjeszkedő Oszmán Birodalommal.

1571-ben a törökök 60 000 embert számláló flottája végül meghódította Ciprust, és török uralom alatt állt 1878-ig, amikor az angolok elfoglalták. 1878 és 1925 között Nagy-Britannia bérbe vette a szigetet az Oszmán Birodalomtól, majd Ciprus 1925-ben brit koronagyarmattá vált. Az 1900-as években zajlott a ciprusi görögök Görögországgal való egyesülési mozgalma (enózisz), amely a második világháború után tudott csak megerősödni. 1955-ben megalakult az EOKA nevű szervezet, amely 1959-ig harcolt a gyarmati függőség ellen. A függetlenséget – Nagy-Britannia, Görögország és Törökország közötti háromhatalmi tárgyalások eredményeként – 1960. augusztus 16-án sikerült kinyilvánítani. Az első elnök III. Makariosz görög-ortodox pátriárka lett. Az alelnök egy ciprusi török volt. Azonban, a görög és a török etnikum között állandósultak a feszültségek és összetűzések, ezért 1964-ben Ciprus kérdése az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került, amely 1964. évi 186-os határozatában békefenntartók telepítését rendelte el a szigeten.

1974. július 13-án a görögországi katonai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek, azzal a szándékkal, hogy Ciprust Görögországgal egyesítsék, államcsínyt kíséreltek meg az érsek-elnök Makariosz ellen, aki életét mentve elmenekült a szigetről. Hét nap múlva, az 1960-as háromhatalmi egyezményre és a török etnikum védelmére hivatkozva, a sziget északi harmadát (37%) Törökország megszállta, és ott a ciprusi törökök a mai napig fennálló saját, önálló közigazgatást alakítottak ki, 1983. november 15-én kikiáltva a csak Törökország által elismert „Észak-Ciprusi Török Köztársaságot”. Ciprus 2004. évi Európai Unióhoz való csatlakozása előtt Kofi Annan ENSZ-főtitkár vezetésével terv készült a sziget újraegyesítésére. A népszavazáson a ciprusi törökök az egyesítés mellett, a ciprusi görögök az egyesítés ellen szavaztak, így a terv kudarcba fulladt, és Ciprus megosztott államként lett az EU tagja.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Államformája köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ciprus, egy független szuverén köztársaság. Az 1960-as alkotmánya szerint, a parlamentjében kell hogy legyen egy görög származású elnök, hét görög miniszter, egy török alelnök, és három török miniszter. Ez a lakosság etnikai eloszlása miatt alakult ki, hiszen 82%-a görög, amig a törökök csak 15%-ot tesznek ki belőle.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország a török megszállásig 6 kerületre (επαρχίες/eparhíes / kazalar) volt osztva, itt ezek felsorolása található (elöl a görög utána a török név):

• Αμμόχωστος (Ammóhōstos) / Gazimağusa
• Κερύνεια (Kerýneia) / Girne
• Λάρνακα (Lárnaka) / Larnaka
• Λευκωσία (Lefkōsía) / Lefkoşa
• Λεμεσός (Lemesós) / Leymosun
• Πάφος (Páfos) / Baf

[szerkesztés] Politikai pártok

• Munkáspárt (AKEL) (kommunista)
• Demokrata Párt (DIKO) (konzervatív)
• Demokrata Tömörülés (DISY) (jobboldali)
• Egyesült Demokraták (ED) (liberális)

[szerkesztés] Elnökök

• III. Makariosz érsek 1960. augusztus 16. – 1974. július 15.
• Nikos Sampson 1974. július 15. – 1974. július 23.
• Glafkos Klerides 1974. július 23. – 1974. december 7.
• III. Makariosz érsek 1974. december 7. – 1977. augusztus 31. (†)
• Spyros Kyprianou 1977. augusztus 31. – 1988. február 28.
• Georges Vassiliou 1988. február 28. – 1993. február 28.
• Glafkos Klerides 1993. február 28. – 2003. március 1.
• Tassos Papadopoulos 2003. március 1. – 2008. február 28.
• Demetrisz Krisztofiasz 2008. február 28. óta

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Ciprus összlakosságának mintegy 78 %-a görög-ortodox keresztény, míg 18 % muszlim vallású. A vallási határok azonban a belső határ mentén élesen elválnak egymástól, az északi rész szinte teljesen mohamedán, míg a déli részen szinte kizárólag keresztények élnek. A nyelvi megoszlás a vallásihoz hasonló, a vallási hovatartozás a nemzeti hovatartozást is determinálja.

Ciprus 1960-ban kiadott alkotmányának értelmében a görög és a török a hivatalos nyelv. Az 1974-es török invázió, az ország két részre osztása után a görög nyelv a déli, míg a török az északi részen dominál. Az angolt széles körben beszélik a sziget mindkét felén, főleg a fiatalok. A külföldiek magas arányának következtében az angol félhivatalos nyelvvé vált. A déli részen a szolgáltatások elérhetők görög és angol nyelven is. Az angol nyelvű külföldi dokumentumokat (diploma, születési anyakönyvi kivonat)nem kell lefordítani görögre. Angolul kommunikálnak egymás között a görög és török ciprióták is, főleg a fiatalabb generáció. A politikai kapcsolat nyelve a két rész között szintén az angol.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

• Pénznem: Euró (1 euró=100 cent).
• Hazai össztermék (GDP)/fő: 15 000 amerikai dollár (2002-ben).
• Munkanélküliség: 3,3% (2002-ben).
• Munkaerő: 291 000 fő (2002-ben).
• Infláció: 2,2% (2002-ben).
• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 20%, szolgáltatások 75%.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Mediterrán mezőgazdasága (gyümölcs, zöldség, olajbogyó, szőlő, gyapot, dohány) nem fedezi a lakosság élelmiszerigényét. Jelentős a halászata.

[szerkesztés] Ipar

Az ásványkincsekben (pirit, azbeszt, krómérc, rézérc) viszonylag gazdag ország az energiahordozókat (kőolaj és földgáz) külföldről szerzi be. Feldolgozóiparának jelentősebb ágazatai az élelmiszer- és textilipar.

[szerkesztés] Kereskedelem

• Exportcikkek:

Déligyümölcs, burgonya, zöldség, bor, szőlő, dohány, réz, vasérc, cement, textíliák.

• Importcikkek:

Műszaki berendezések és alkatrészek, járművek, üzemanyag, fémek, vegyipari termékek, élelmiszerek.

• Főbb kereskedelmi partnerek:

Egyesült Királyság, Görögország, Olaszország, Szíria, Libanon, USA, Olaszország, Németország.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Gasztronómia

A ciprusi konyha különleges, egészséges, és nem terheli meg a szervezetet. Az ételek mediterrán jellegűek, különlegességüket azonban a közel-keleti konyha fűszereivel való keverés adja meg. Legjellegzetesebb az ún. meze, amelyből kétféle létezik: húsmeze (meat meze) és halmeze (fish meze). Ez egy ételkombináció, amelyben kb. 10-15 féle étel szerepel: mártások, saláták, sajtok, húsok. Feltétlenül kóstolják meg a következő ételeket: meze, mousaka (darált hússal töltött tészta), kefte (húsgombócok), halloum (sajt), a ciprusi édességek közül pedig az ún. karidaki-t (fiatal zölddió fahéjas, szegfűszeges szirupban) és a kitrolemon-t (kandírozott citrusféle). Cipruson nagyon sok étterem van, nagy többségükben kiváló kiszolgálással találkozhatunk. Az árak kb. a magyar éttermi árak kétszerese. A nemzetközileg általánosan elfogadott íratlan szabályok szerint, a végösszeg kb. 10% ajánlott borravalóként.

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

• Ciprusi labdarúgócsapatok listája

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Ünnep
Január 1.	Újév
Január 6.	Mindenszentek napja
Változó	Zöld hétfő
Március 25.	Görög függetlenségi nap
Április 1.	Ciprus nemzeti ünnepe (az angolok elleni forradalom napja)
Változó	Nagypéntek
Változó	Húsvéthétfő
Változó	Húsvét harmadnapja
Május 1.	A munka ünnepe
Változó	Pünkösd
Augusztus 15.	Szűz Mária mennybemetele (assumption day)
Október 1.	Ciprus függetlenségi napja
Október 28.	Görög nemzeti ünnep
December 24–26.	Karácsony

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., 2003)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., 2001-2002)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Republic of Cyprus
• Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti Cumhuriyet Meclisi
• cips: cyprus international press service – english / deutsch
• Ciprus domborzati térképe
• Fényképek a fővárosról, Nicosia-ról
• Cyprus Guide

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga