Québec (település)

Québec
Québec Lévis felől nézve, éjjel
Québec zászlaja Québec címere
Becenév: La Vieille Capitale Mottó: Don de Dieu feray valoir
Közigazgatási adatok
Ország	Kanada
Tartomány	Québec
Rang	város, tartományi főváros
Alapítás éve	1608
Polgármester	Régis Labeaume
Körzethívószám	418/581
Népesség
Népesség	491 142 fő (2006) +/-
Népsűrűség	1081,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	454,26 km²
Elhelyezkedése
Québec Pozíció Kanada térképén
é. sz. 46° 58′ 48″, ny. h. 71° 13′ 27″46.98, -71.2241666667
Québec weboldala

Québec történelmi városrésze
Világörökség
Panorámakép Québecről
Adatok
Ország	Kanada
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1985

Québec (franciául a Ville de Québec, angolul a Québec Cityalakot is használják az azonos nevű tartománytól megkülönböztetendő; kiejtése /kwɨˈbɛk/ vagy /keˈbɛk/) Észak-Amerika egyik legidősebb városa a Szent Lőrinc-folyó partján fekszik és Québec tartomány fővárosa. Montreal után ez a tartomány második legnépesebb városa, lakossága 491 142 fő.

A Szent Lőrinc-folyó beszűkülése Québec és a folyó másik partján fekvő Lévis közt adja a város nevét, Kébec az algonkin nyelven azt jelenti „ahol a folyó összeszűkül”. Samuel de Champlain alapította 1608-ban és így Észak-Amerika legrégibb városai közé tartozik. Az óvárost (Vieux-Québec) körülvevő városfalak az egyetlen megmaradt erődített városfalak az amerikai kontinensen Mexikótól északra; Québec történelmi óvárosát 1985-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.

Québec hírnevét elsősorban az 1894- óta minden évben megrendezett téli karneváljának köszönheti. A több mint egymillió látogatóval büszkélkedő rendezvény a világ harmadik legnagyobb karneválja.

Az erődítményváros 3 szinten helyezkedik el: a Felsőváros, az Erődítmény és az Alsóváros. A Felsővárosban kolostor-múzeumok, a Parlament, templomok és a Citadella található, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a folyóra és a városra. A város fő látnivalójainak nagy része, keletre a városfaltól, az óvárosban található. Az ide látogató turista kőépületek és kanyargós utcák között szinte Európában érzi magát.

A városkapun felől középkori utcákon kanyargunk le a A 19. század második felében épült, ma luxusszállodaként üzemelő Château Frontenac várig. A Hotel a hatalmas, zöld tetejű tornyaival uralja a városképet és egyben a város legmagasabb építménye. A francia kastélyokat utánzó monumentális épület a transz-kanadai vasútvonal minden jelentősebb állomásához tervezett hotellánc québec-i egységeként épült a Szent Lőrinc-folyót övező dombok egyikén.

A modern belvárosba két híd, a St. Jean és a St. Louis, vezet a városfalon keresztül. Nyugatra haladva megpillantjuk a Parlaiment Hill kerületét. A turisztikai attrakciókhoz tartozik még a Notre-Dame de Québec Cathedral és az Akvárium Park, az impozáns városháza és a várostól pár kilométerre lévő Montmorency vízesés és is.

Történelme

Québec volt a legelső jelentős, időközben nagyvárossá fejlődött település a mai Kanada területén. Francia telepesek alapították 1608-ban a Szent Lőrinc-folyó partján. Kezdetben különféle indián törzsek laktak a város mai területén. Noha 1690-ben a kormányzó Louis de Frontenac sikeresen visszaverte a britek támadását, 1763-ben a hétéves háború során előbb Québec, majd 1763-ban a Párizsi béke (1763)párizsi békeszerződés alapján egész Kanada Nagy-Britannia fennhatósága alá került. Az 1775-ös amerikai függetlenségi háború során az amerikaiak Benedikt Arnold vezetésével megpróbálták meghódítani a várost, de nem jártak sikerrel.

1917-ben épült meg az egyedülálló építészi alkotásként számon tartott 987 méter hosszú Pont de Québec híd, melynek építése közben 80 munkás vesztette életét.

A második világháború alatt két kulcsfontosságú konferenciát tartottak itt a szövetségesek 1943-ban és 1944-ben. Az 1943-as konferencián Franklin Delano Roosevelt (az Amerikai Egyesült Államok elnöke), Winston Churchill (az Egyesült Királyság miniszterelnöke), William Lyon Mackenzie King (Kanada miniszterelnöke) és Song Ziwen (Kína külügyminisztere) vett részt. A másodikon, 1944-ben Churchill és Roosevelt volt jelen, és a Citadelle-ben illetve a közeli Château Frontenac hotelben tartották. A normandiai partraszállás terveinek nagy részét ezen a találkozón hozták meg.

Főváros

A város négyszáz éves fennállása alatt végig fővárosként szolgált. 1608-tól 1627-ig, majd 1632-től 1763-ig a francia Kanada gyarmat és egész Új-Franciaország fővárosa volt, 1763 és 1791 között Québec Tartományé, 1791 és 1841 között Alsó Kanada fővárosa volt, majd 1852-től 1856-ig és 1859-től 1866-ig Kanada Tartományé, végül 1867-től máig Québec tartomány fővárosa.

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Québec City című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.