Diktátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Diktátor olyan államfő, aki a megszokottnál több hatalommal rendelkezik. A dictator tisztség a Római Köztársaságban keletkezett, azonban nem azonosítható a modern értelemben vett diktátor fogalmával.

A Római Köztársaságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori római diktátort a senatus választotta meg katonai vészhelyzet esetén. Hat hónapra választottak dictatort, de ő lemondhatott korábban is rendkívüli megbízatásáról. Működése közben a normális köztársasági hivatalok és tisztviselők is megőrizték funkciójukat, hogy ellenőrizzék a főhatalommal felruházott politikust. A dictator cím a II. pun háború során eltűnt, és csak a köztársaság válsága alatt élesztették fel két híres-hírhedt alkalommal, Lucius Cornelius Sulla és Caius Iulius Caesar esetében. Ezt követően a rossz emlékű címet eltörölték.

A modern értelemben vett diktátor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manapság a diktátori cím nem hivatalos. A diktátorok leginkább katonai ranggal rendelkeznek, vagy csak egyszerűen köztársasági elnökök, esetleg miniszterelnökök. Hatalmuk igen széles körűnek bizonyul. Sokan közülük véres tömeggyilkosokként vonultak be a történelembe, mint Mao Ce-tung, Sztálin és Hitler.

A szélsőjobboldalon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fasizmus és a nemzetiszocializmus egyik alapkövetelménye a totalitárius diktatórikus rendszer. Az ilyen államokban a hatalom mindig egy személy kezében összpontosul: ő a Duce, a Führer, a Poglavnik, a Conducător, a Caudillo. A magyar Szálasi Ferenc a nemzetvezetői címet használta. Tisztogatásaik a belső ellenzék és az ellenségnek kikiáltott csoportok – a nácik esetében az „alsóbbrendű fajok” képviselői – ellen történnek. Ebbe a körbe tartozik Benito Mussolini, Adolf Hitler, Ion Antonescu, Vidkun Quisling, Francisco Franco, vagy Ante Pavelić rendszere.

A kommunista pártállamokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kommunista pártállamok élén a pártok, azoknak élén pártfőtitkárok állnak, gyakran azonban ők is diktátorként gyakorolják a hatalmat, bár a titkár szó szerénységre vallhatna. A leghírhedtebb és legvérengzőbb kommunista diktátorok a szovjet Sztálin, a kínai Mao Ce-tung és a kambodzsai Pol Pot voltak. Egyéb példák: Josip Broz Tito, Rákosi Mátyás, Kádár János, Todor Zsivkov, Nicolae Ceaușescu stb. Napjainkban többek között a kubai Raúl Castro gyakorol diktátori hatalmat.

Diktátor a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A diktátor (The Great Dictator) Charlie Chaplin fekete-fehér filmje, egyben első hangosfilmje,[1] mely 1940-ben készült az Egyesült Államokban
  • A diktátor (2012) (eredeti cím: The Dictator) 2012-ben bemutatott amerikai vígjáték, amelynek forgatókönyv-írója és főszereplője Sacha Baron Cohen.
  • "A diktátorok iskolája - Komédia kilenc képben" címmel Erich Kästner 1957-ben írt színdarabot, mely könyv formájában is kiadásra került, magyarul 2008-ban. [1]
  • A "Diktátorok kézikönyve" ( eredeti címe: The Dictators' Handbook. Why Bad Behaviour is Almost Always Good Politics.) Bruce Bueno de Mesquita és Alastair Smith 2012-ben kiadott könyve. Mindkét szerző az New York egyetem Politikatudomány professzora. [2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]