Németh Zsolt (politikus, 1963)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németh Zsolt

Németh Zsolt Attila (Budapest, 1963. október 14. –) magyar közgazdász, politikus. 1990-től fideszes országgyűlési képviselő. 1998 és 2002 között, valamint 2010-től a Külügyminisztérium politikai, majd parlamenti államtitkára. 2002 és 2010 között az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Tartalomjegyzék

Életrajza [szerkesztés]

Tanulmányai [szerkesztés]

Németh Zsolt a 2010-es Tusványosi nyári szabadegyetemen

1982-ben érettségizett a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban, ekkor felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy-szociológia szakára, ahol 1987-ben diplomázott. 1988 és 1989 között politikaelméleti tanulmányokat folytatott az oxfordi St. Antony's College-ben.

Kutatói pályafutása [szerkesztés]

1987 és 1990 között az MTA Magyarságkutató Intézetében aspiráns, emellett az MKKE Széchenyi István Szakkollégiumának oktatója. 1987 és 1988 között a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa is. Kutatási területe a nacionalizmus politikai elmélete volt. 1992 és 1995 között a Széchenyi István Szakkollégium Egyesület elnöke volt.

Politikai pályafutása [szerkesztés]

1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja, április és október között egyik szóvivője is. 1989 és 1993 között kis megszakítással az országos választmány tagja. 1993 és 1994, valamint 1995-től a párt 2003-as átszervezéséig egyik alelnöke, eközött pedig az elnökség póttagja. 2003 és 2005 között az országos választmány egyik alelnöke.

Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 1993 és 1994 között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöki tisztét töltötte be. Az 1994-es országgyűlési választásokon pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az 1998-as országgyűlési választásokon Budapest 32-es számú egyéni választókörzetében (Budapest XXII. kerülete) nyert mandátumot. A 2002-es, a 2006-os és a 2010-es választásokon mindahányszor pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 2002-ben az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (a bizottság 2006-ban a külügyi és határon túli magyarok bizottság nevet vette fel) és pártja frakcióvezető-helyettese és Külügyi Kabinetjének vezetője lett. A 2010-es országgyűlési választáson a párt budapesti területi listájáról szerzett mandátumot.

Kormányzati pozícióba kétszer került, az első Orbán-kormány idején Martonyi János alatt (1998. június 14. és 2002. május 26. között a Külügyminisztérium politikai államtitkára volt. Ekkor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a magyar delegáció vezetője is volt. 2002 és 2010 között ennek tagja. 2005-től a Tanács politikai bizottságának alelnöke. 2010-ben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki.

Politikai tisztségein kívül a Windsor Klub igazgatótanácsának tagja, a Magyar Új Atlanti Kezdeményezés alelnöke és a Johannita Lovagrend tagja.

Beszédeit, cikkeit tartalmazó könyve Magyar kibontakozás címmel jelent meg 2002-ben.

Családja [szerkesztés]

Édesapja református lelkész, édesanyja vegyészmérnök. Nős, három gyermeke édesapja.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p.24–29.)