Wachsler Tamás
| Wachsler Tamás | |
| Született | 1965. november 10. (58 éves) Miskolc[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1998. június 17.) |
| Iskolái | Budapesti Műszaki Egyetem (–1993, építészet) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wachsler Tamás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wachsler Tamás (Miskolc, 1965. november 10. –) magyar építészmérnök, politikus, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő (Fidesz), 1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Élete[szerkesztés]
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolc-Perecesen négygyermekes családban, Wachsler Tamás és Papp Éva Mária fiaként. Szülei 1970-es válása után édesanyja nevelte. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban államvizsgázott.[2]
1988 áprilisában elsők között lépett be a Fiatal Demokraták Szövetségébe, majd az év novemberében beválasztották a párt országos tanácsába, 1988 decemberétől 1990 júniusáig pedig a Fidesz országos választmányának tagja volt. 1988 decemberétől egy éven át a Szabad Demokraták Szövetségének is tagja volt. A Fidesz műegyetemi csoportjának alapító tagja és vezetője volt. 1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott rendszerellenes tüntetésen, majd nyolc napig éhségsztrájkot folytatott Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt, így tiltakozva a tüntetés szétverése és a fideszes Deutsch Tamás, Németh László Ákos és Kerényi György őrizetbevétele ellen. 1989 novemberében Örményországban találkozott a Karabah Bizottság vezetőivel, majd beszédet mondott az Örmény Össznemzeti Mozgalom alakuló kongresszusán.[2]
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alakuló ülésén korjegyző volt. A honvédelmi bizottság és a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd utóbbinak 1993-tól 1994-ig elnöke volt.[3] 1990 augusztusában részt vett a kaliforniai CATO Institute által szervezett liberális politikai és gazdasági szemináriumnak. Tagja volt az Észak-atlanti Közgyűlésben dolgozó magyar országgyűlési delegációnak, ahol részt vett a védelmi bizottság tevékenységében, majd az Észak-atlanti Közgyűlés egyetlen kelet-európai tisztségviselője (special rapporteur) lett. 1993-ban a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökévé választották.[2]
Az 1994-es országgyűlési választáson ismét pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról jutott a parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke, majd 1995-től tagja volt.[3] 1994-ben a Fidesz tisztújításán elnökjelöltként Orbán Viktor kihívója volt, de egyharmad-kétharmad arányban kikapott.[4] Alelnöke volt az Euroatlanti Klubnak, titkára a Manfred Wörner Alapítvány kuratóriumának. 1995-ben két hónapos amerikai tanulmányúton vett részt a German Marshall Fund szervezésében.[2] Az 1998-as országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot.[3]
1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt Szabó János miniszter mellett, majd lemondása után visszatért eredeti szakmájához, és a Budapest Aréna projektigazgatója lett. A 2002-es önkormányzati választáson Szentendrén önkormányzati képviselővé választották, majd 2006-ban visszavonult a politikától. Egy logisztikai park fejlesztésével és bérbeadásával, majd a Tököl Airport fejlesztésével foglalkozott, 2011-ben pedig a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója lett.[4]
Felesége 1992-től Márton Marianna építészmérnök.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
- ↑ a b c d e Wachsler Tamás. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ a b c Wachsler Tamás (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ a b Wachsler Tamás: Egyetlen egyszer láttam könnyeket megcsillanni Orbán Viktor szemében (magyar nyelven). 24.hu, 2019. szeptember 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
