Újlipótváros
| Újlipótváros | |
 |
|
| A Szent István park | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XIII. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 347 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Újlipótváros
Pozíció Budapest térképén
|
|
Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének a Szent István körút, Váci út, Dráva utca és a Duna által határolt része. Az elnevezést szűkebb értelemben is használják a városrész déli, a 20. század 10-es, 20-as és 30-as éveiben egységes arculattal beépült részére.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A 19. század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, az ipar fejlődésével fokozatosan települt be dél felől. A Nagykörút felépítése előtt a Szent István körúttal egyező nyomvonalon haladt a Fegyvergyár utca. A körút építésével együtt járó rendezési terv készítésekor északra a Duna-parthoz közel a Király Sörfőzde, a Csáky (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán az Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom volt található. Az Unió Malom egyik belső utcájában dolgoztak a kádárok, ma a Kádár utca jelzi ezt. A mai Vígszínház helyétől északra volt a Suhajda telep. Ez a 19. század végén alakult szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt, aki 10–15 m²-es lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minősült.[2]
A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint a körút mellett bérlakásokat építettek, az ipart kitelepítették innen. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor I. Lipót nevét viselő Szent István körutat.[2] A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a Vígszínház, a főváros azóta is fontos kulturális központja.[3]
A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dózsa György utca sarkán felépült az Elektromos Művek telepe, vele szemben észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a további másik telepe. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A 20. század elejére az USA malomipara túlnőtte Európa malomiparát, és lassan Magyarország malomipara (mely vezető ipar volt Európában) elsorvadt, a telepek pedig lassan felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór u. környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az 1970-es évekig működött.
A Pozsonyi út nyugati oldalán álló Palatinus házakat 1911-ben építették fel.[4] A nagyobb arányú bérlakásépítkezések azonban csak a 20-as évek végén kezdődtek el a városrész déli részén, körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a környék házaira.[4] Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot.[4] A terület házai jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a historizáló, art déco és bauhaus stílusú épületek, a sűrű beépítésért jó minőséggel kárpótolva a beköltözőket.[5]
A Palatinus-házak építésével egy időben ipari munkásság életkörülményeinek javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon működő Népházat, amely munkásszállóként és művelődési, kulturális központként is működött, valamint műhelyeiben munkaalkalmat biztosított a munkanélkülieknek.[6] A Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten, 2000 kötetes állományát a munkások részben helyben olvasva, részben kikölcsönözve olvashatták. Erre a korszakra tehető a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte is.[7]
A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos védelmet élvezett. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége.[8]
1945 után a Lehel tér mellett hatemeletes lakóház-sávokat építettek, a 60-as években foghíjtelkeket építettek be a területen.[4]
1975 és 1980 között felépült a Kárpát utcai lakótelep,[4] ezzel párhuzamosan elbontották a 15-ös villamost, a kanyarban mellette álló és a Dunára néző régi udvarházat, gázgyári melléktelepeket.
[szerkesztés] Látnivalók, érdekességek
[szerkesztés] A Szent István körút páros oldala és a Nyugati tér
Az 1884 és 1904 között épült épületek a Nagykörút kiépítésének idejéből származó többemeletes, eklektikus lakóépületek. Tervezőik: Kauser, Kármán Géza, Ullmann Gyula, Hudets, Wellish Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek és Wagner, Paulheim, Klinger, Hirsch, Holub, Goldmann.[9]
[szerkesztés] Vígszínház
Az 1896-ban átadott Vígszínház Fellner és Helmer tervei alapján, historizáló stílusban épült. A főváros negyediknek elkészült színháza hamar kitört a neki szánt könnyed műsorok előadására szorítkozó szerepből, és mára Budapest népszerű színházává vált a műfajok széles választékával.[3]
A színház környékén hamar kialakult a filmes élet is, maga a színház alapította 1911-ben az első magyar filmgyárat, a Hunnia filmvállalatot. Ugyanebben az évben nyílt meg a színház tőszomszédságában a KINO művészmozi elődje, az Elit Mozgó.[10]
[szerkesztés] KINO mozi
Budapest egyik első filmszínházaként alapította Rózsa Izsó 1911-ben a KINO elődjét, az Elit Mozgót a Lipót körút 16. szám alatt, a Vígszínház mellett.[11] A kezdetben némafilmeket vetítő mozi egy háromszáz férőhelyes nagyteremmel és kis előtérrel működött. A némafilm elengedhetetlen kelléke, a zenei aláfestés megkövetelte mozizenész vagy akár mozizenekar fenntartását is, ez az Elitnél 6 főt jelentett.[12]
A mozi túlélte a sok filmszínházat elragadó időszakot, amikor a hangosfilm átvette az egyeduralmat a filmiparban. Hosszú történelme során sokféle nevet viselt, és többször megváltozott a működés hangsúlya. 1943 és 44 között Mesevár néven a gyermekek mozija volt, majd 1954-ben a visszavett Elit nevet a szerényebb Tanácsra cserélték. 1979-től a Magyar Filmek Mozijaként játszott különleges szerepet.[11] A ma KINO nevet viselő moziban művészfilmeket vetítenek, emellett egyéb programokat is szerveznek.[13]
A 70-es években csökkentették a nézőtér méretét és elegáns belső teret alakítottak ki benne. Újabb átalakítást követően két termet alakítottak ki, ezek a Latinovits illetve a Dayka nevet viselik. A mozi előterében kávézó működik.
[szerkesztés] Odeon-Lloyd mozi
A Hollán Ernő utca 7. alatt működik az 1937-ben megnyitott Odeon-Lloyd mozi. A Lloyd néven alapított filmszínház 1943 és 1945 között,[14] majd később a 2003-as újraindításig a Duna nevet viselte. Sikerét részben különleges belsőépítészeti megoldásoknak köszönhette: a moziterem tetejét lenyithatóra tervezte a Hofstätter Béla–Domány Ferenc tervezőpáros.[15][16] Itt található az ország legnagyobb DVD- és Blu-Ray-állománnyal rendelkező videotékája és egy hangulatos kávézó is.[17]
[szerkesztés] Palatinus-házak
A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között épültek meg 1911-ben a Palatinus-házak néven ismert lakóházak. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével folyó pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé, melynek keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.[7]
[szerkesztés] Szent István park
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén.[4] A Csanády utca nyugati végében a felső rakpart és a Hollán Ernő utca közötti területen elterülő parkot 1935-ben parkosították Lipótvárosi park néven.[18] A parkban és a környező házak falán több szobor illetve emlékmű, köztük Raoul Wallenbergé, áll, a park közepén szökőkút található. A szabadidő aktív eltöltéséhez pingpongasztalok és sportpálya áll rendelkezésre.
Az említett 1928-as rendelkezés egységes stílust is előírt a környék házaira.[4] Ennek megfelelően épültek meg a Duna-parti parkot körülvevő 5-6 emeletes, a kor modern stílusát képviselő házak. A Pozsonyi út és a park sarkán áll az 1937-ben megnyitott Dunapark-kávézó.[19]
A parkban a nyári szezonban rendszeresen rendeznek zenei előadásokat is.
[szerkesztés] Pozsonyi úti református templom
A Pozsonyi út északi végénél áll az 1940-ben felszentelt református Hálaadás templom, Tóth Imre és Halász Jenő közös munkája. A Margit-szigetre néző templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a homlokzatot csupán 1987-ben sikerült teljesen helyreállítani.
[szerkesztés] Cézár ház
A Cézár Ház a Hegedűs Gyula, Tutaj utca, Visegrádi utca, Bessenyei utca négyszögben felépült lakónegyed. Az 5 milliárd forintból 2002 tavaszára felépült együttes az Autóker Holding Rt első lakóingatlan-beruházása volt.[20] Különlegességét az épület Hegedűs Gyula utcai homlokzatába beépített védett klasszicista kapu és timpanon adja, amelyet a Budapesti Elektromos Művek egykori Csáky utcai áramfejlesztőjéből maradt meg annak 1992-es elbontása után.[21][22]
[szerkesztés] Újlipótváros írói
A kerületész történetét, mindennapi életét többen kutatták/kutatják, több művében ír róla például Bächer Iván író, az Újlipótváros híres szülöttei közé tartozik Radnóti Miklós is.
[szerkesztés] Közlekedés
A 75-ös és 76-os trolibusz segíti a közlekedést, a 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszokkal együtt. A Váci út alatt a metró kapcsolatot tart a főváros bármely részével. A rakpart újlipótvárosi részén több hajóállomás van, át lehet például menni a szemközti Margit-szigetre is. A WestEnd City Center, a Nyugati pályaudvar, a Nagykörút fontos csomópontok, találkozóhelyek. A Szent István park területén ma is fontos együttesek alakultak (Hungária), és e jelentős parkterület pihenést, nyugalmat ad az itt lakóknak.
A városrész teljes területe fizető parkolási övezet.[23]
[szerkesztés] Képek
-
A Balzac utca
-
A Dunapark Kávéház a Pozsonyi úton
-
Lehel tér
[szerkesztés] Források
- Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3
- Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑
- ^ a b Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 173. o. ISBN 963-05-6411-4 (Nagykörút)
- ^ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 93. o.
- ^ a b c d e f g Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 558. o. ISBN 963-05-6411-4 (Újlipótváros)
- ↑ Bauhaus séta újlipótvárosban
- ↑ A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárának rövid története
- ^ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 17. o.
- ↑ Szita Szabolcs: A budapesti csillagos házak(1944-45)
- ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 125. o.
- ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98. o.
- ^ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98-99. o.
- ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 101. o.
- ↑ A KINO honlapja
- ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 102. o.
- ↑ Moziépítészet és a város
- ↑ Az Odeon-Lloyd mozi honlapja
- ↑ Az Odeon honlapja
- ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 447. o. ISBN 963-05-6411-4 (Szent István park)
- ↑ Dunapark kávéház
- ↑ Cézár-ház, Budapest (épülettár.hu)
- ↑ Cézár ház
- ↑ Áramházak
- ↑ Budapesti önkormányzat Parkolási Kft.
