Angyalföld
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Angyalföld | |
 |
|
| a Lehel téri templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XIII. |
| Alapítás dátuma | 1800-as évek eleje |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 006 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | Kb. 1,5–2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Angyalföld
Pozíció Budapest térképén
|
|
| é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 03′ 36″ | |
Angyalföld Budapest XIII. kerületének egyik városrésze.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A kerület északi részén terül el. A terület észak-déli tengelye a Dunához közel futó Váci út.
Határai [szerkesztés]
A Budapest–Esztergom-vasútvonal a Duna folyamtól, Új Palotai út, Dugonics utca, Madridi utca, Szent László út, Kámfor utca, Tatai utca, Szegedi út, Budapest–Vác–Szob-vasútvonal, Bulcsú utca, Lehel tér keleti és nyugati oldala, Váci út, Meder utca és a Duna a MÁV esztergomi vonaláig.
Tömegközlekedés [szerkesztés]
Vasúton [szerkesztés]
A kerület (és a városrész) északi határán húzódik a Budapest–Esztergom-vasútvonal, ami mentén két megálló, Újpest-Városkapu és Budapest-Angyalföld vasútállomás is működik.
BKV járatokon [szerkesztés]
A kerületrészt határoló Váci út mentén észak-déli irányban halad a 3-as metró. Ezen kívül érinti még, vagy áthalad Angyalföldön a 75-ös és a 79-es trolibusz, az 1-es, 1A és a 14-es villamos, valamint a buszjáratok közül a 20E, a 26-os, a 30-as, a 30A, a 32-es, a 34-es, a 105-ös, a 106-os, a 115-ös, a120-as és a 133-as autóbusz.
Budapest éjszakai járatai közül a 901-es, a 914-es, a 914A, a 937-es, a 950-es és a 950A jelű buszoknak van egy, vagy több megállója itt.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevének eredete bizonytalan, a mai magyar név a 19. századi német eredeti, az Engelsfeld tükörfordítása. A legvalószínűbb feltételezés szerint a korábban a Rákos-patak mellett található Ördögmalomról kapta nevét, így először Ördögföld volt (Teufelsfeld), amelyet a pesti népnyelv játékosan Angyalföldre (Engelsfeld-re) változtatott. Egy másik, Kassák Lajos által is megörökített változat szerint a 19. század első felében a pesti kéjhölgyek az akkoriban külterületnek számító térségbe jártak ki angyalcsinálásra, azaz gyermekük elvetetésére, így kapta a terület az Angyalföld nevet.[2]
Kassák Lajos Egyedül az éjszakában című versében így emlékeztet a név eredetére:
"Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid öléből halva hozták világra a csecsemőket, sok ezer mécsest kioltottak, mielőtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett, hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna."
Története [szerkesztés]
Az eredetileg főleg galambosok lakta, iparosodott terület 1930-ban a főváros VIII. kerületéhez, 1950-ben pedig a XIII. kerülethez került.
A lakáskörülmények fővárosi szinten is nyomorúságosak voltak a 20. század első felében.Ahogy a mondás is tartja : "A Galambos operába is angyalföldi cigányként indul" A második világháború után több nyomortelep helyén épültek lakótelepek. A terület fejlődését az észak-déli metró Váci út alatt futó vonala is segítette, illetve segíti. A rendszerváltás óta a hagyományos ipari jelleg visszafejlődött, és az utolsó tíz év alatt a Duna-part luxuslakásokkal való beépítése is előrehaladt.
A kerületi önkormányzat a korábbi városrészek közül a korábbi Erdőtelkek, Felsőbikarét (Napföld) és Lőportárdűlő neveket nem újította fel, egykori területüket is Angyalföldhöz csatolta. Az Északi Pályaudvart a két háború között Horthy Miklós feleségéről, Magdolnáról nevezték el, így lett e terület Magdolnaváros. Később Angyalföldnek nevezték el.
Népessége, lakásállománya [szerkesztés]
1926-ban Angyalföldnek (a mai XIII. kerület Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra fekvő része) 76 542 lakosa volt, ezzel a főváros ötödik legnépesebb kerülete volt, egyben az egyik legtipikusabb munkáskerület is, lakosságának túlnyomó része vagyontalan gyári munkás volt. Magyar anyanyelvű volt a népesség 95%-a, német a 2,7%-a, szlovák az 1,3%-a. A felekezetek között, Budapest többi részéhez hasonlóan a római katolikusok alkották a legnépesebb közösséget 71,3%-kal, őket követték a reformátusok (13,8%), a zsidók (8%) és az evangélikusok (4,9%). 1926-ban a kerület 18 349 lakásának 82,7%-a volt egyszobás, 14,7%-a kétszobás és csak a maradék 2,6% volt 3 vagy több szobás.[3]
Kultúra [szerkesztés]
- Itt találták meg 1925-ben az ún. angyalföldi kincset.
- József Attila Művelődési Ház
- Láng Művelődési Központ
- A Beatrice együttes Angyalföld c. dala e területről szól.
Gazdaság [szerkesztés]
A 19. század végétől gyorsan iparosodott.
Gyártelepek a Váci út mentén [szerkesztés]
- A legrégebbi gyár a Láng Gépgyár, de jelentős volt a hajógyár (GANZ Magyar Hajó- és Darugyár, MHD) is.
További híres Váci úti gyárak voltak (a keresztutcák zárójelben):
- Magyar Acélöntő és Csőgyár (Frangepán u)
- Magyar Acélárugyár (Fáy utca)
- Csavaripari Vállalat (Csavargyár utca)
- Elzett Zár- és Lakatgyár (Bence utca)
- Tungsram Adócsőgyár
- Felvonógyár (Dunyov István utca)
- VBKM Akkumulátorgyár (Fiastyúk utca mellett)
- Rico Kötszerművek (Babér utca)
- Habselyem Kötöttárugyár (Szekszárdi út)
- Angyalföldi Kenyérgyár (vasúti felüljáró)
- Petneházy Kenyérgyár (Petneházy utca)
- Kender-Juta Gyár (Toborzó utca)
- SZIM Köszörűgépgyár (Dévai,Kassák és Lőportár utcák)
- Szalag- és Zsinórgyár (Petneházy utca)
A rendszerváltás után az ipar visszaszorult és a privatizáció óta a kereskedelem és a szolgáltatások kerültek előtérbe. A korábbi gyártelepeket felszámolták, felosztották, a helyükön lakóparkok, üzletházak találhatók.
Híres emberek [szerkesztés]
- Galambos Szilveszter az "angyalföldi cigány"
- A városrészhez kötődik Kassák Lajos költő, író pályájának jelentős része.
- Itt született, és itt élte le gyermekkorát Fenyő Miklós énekes.
- A Ladánybene 27 tagjai két itteni középiskolába jártak. Klubjuk az itteni József Attila Művelődési Házban működött.
- Itt született Papp Ferenc, az Irigy Hónaljmirigy együttes tagja.
- Itt született Polgár Tamás, a Tomcat néven ismertté vált blogger.[4]
- Vámosi János, énekes élete a kerülethez köthető
- Radics Béla (híres zenész) gyermekkora is a XIII. kerülethez kötődik.
- Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) is igazi angyalföldinek vallja magát.
- Papp László ökölvívó itt töltötte gyermekkorát, emléktáblája a Kassák Lajos utca egyik régi házán látható
Főbb közterületek [szerkesztés]
- Váci út
- Lehel utca
- Béke utca
- Népfürdő utca
- Dózsa György út
- Dráva utca.
- Róbert Károly körút
- Reitter Ferenc utca
- Tomori köz
- Máglya köz
- Babér utca
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Adametz Gyula: Angyalföld, Budapest, 1947, p. 72-73
- ↑ Adametz Gyula: Angyalföld, Budapest, 1947 (eredeti forrás: KSH)
- ↑ Bombagyár rádió, 32. adás (2008. április 11.)
- Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 38. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||
