Angyalföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angyalföld
Lehel.Templom0010.JPG
a Lehel téri templom
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XIII.
Alapítás dátuma 1800-as évek eleje
Népesség
Teljes népesség 62 006 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól Kb. 1,5–2 km
Elhelyezkedése
Angyalföld (Budapest)
Angyalföld
Angyalföld
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 03′ 36″

Angyalföld Budapest XIII. kerületének egyik városrésze.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület északi részén terül el. A terület észak-déli tengelye a Dunához közel futó Váci út.

Határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapest–Esztergom-vasútvonal a Duna folyamtól, Új Palotai út, Dugonics utca, Madridi utca, Szent László út, Kámfor utca, Tatai utca, Szegedi út, Budapest–Vác–Szob-vasútvonal, Bulcsú utca, Lehel tér keleti és nyugati oldala, Váci út, Meder utca és a Duna a MÁV esztergomi vonaláig.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúton[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület (és a városrész) északi határán húzódik a Budapest–Esztergom-vasútvonal, ami mentén két megálló, Újpest-Városkapu és Budapest-Angyalföld vasútállomás is működik.

BKV járatokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerületrészt határoló Váci út mentén észak-déli irányban halad a 3-as metró. Ezen kívül érinti még, vagy áthalad Angyalföldön a 75-ös és a 79-es trolibusz, az 1-es, 1A és a 14-es villamos, valamint a buszjáratok közül a 20E, a 26-os, a 30-as, a 30A, a 32-es, a 34-es, a 105-ös, a 106-os, a 115-ös, a120-as és a 133-as autóbusz.

Budapest éjszakai járatai közül a 901-es, a 914-es, a 914A, a 937-es, a 950-es és a 950A jelű buszoknak van egy, vagy több megállója itt.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete bizonytalan, a mai magyar név a 19. századi német eredeti, az Engelsfeld tükörfordítása. A legvalószínűbb feltételezés szerint a korábban a Rákos-patak mellett található Ördögmalomról kapta nevét, így először Ördögföld volt (Teufelsfeld), amelyet a pesti népnyelv játékosan Angyalföldre (Engelsfeld-re) változtatott. Egy másik, Kassák Lajos által is megörökített változat szerint a 19. század első felében a pesti kéjhölgyek az akkoriban külterületnek számító térségbe jártak ki angyalcsinálásra, azaz gyermekük elvetetésére, így kapta a terület az Angyalföld nevet.[2]

Kassák Lajos Egyedül az éjszakában című versében így emlékeztet a név eredetére:

"Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid öléből halva hozták világra a csecsemőket, sok ezer mécsest kioltottak, mielőtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett, hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna."

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredetileg főleg galambosok lakta, iparosodott terület 1930-ban a főváros VIII. kerületéhez, 1950-ben pedig a XIII. kerülethez került.

A lakáskörülmények fővárosi szinten is nyomorúságosak voltak a 20. század első felében.Ahogy a mondás is tartja : "A Galambos operába is angyalföldi cigányként indul" A második világháború után több nyomortelep helyén épültek lakótelepek. A terület fejlődését az észak-déli metró Váci út alatt futó vonala is segítette, illetve segíti. A rendszerváltás óta a hagyományos ipari jelleg visszafejlődött, és az utolsó tíz év alatt a Duna-part luxuslakásokkal való beépítése is előrehaladt.

A kerületi önkormányzat a korábbi városrészek közül a korábbi Erdőtelkek, Felsőbikarét (Napföld) és Lőportárdűlő neveket nem újította fel, egykori területüket is Angyalföldhöz csatolta. Az Északi Pályaudvart a két háború között Horthy Miklós feleségéről, Magdolnáról nevezték el, így lett e terület Magdolnaváros. Később Angyalföldnek nevezték el.

Népessége, lakásállománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1926-ban Angyalföldnek (a mai XIII. kerület Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra fekvő része) 76 542 lakosa volt, ezzel a főváros ötödik legnépesebb kerülete volt, egyben az egyik legtipikusabb munkáskerület is, lakosságának túlnyomó része vagyontalan gyári munkás volt. Magyar anyanyelvű volt a népesség 95%-a, német a 2,7%-a, szlovák az 1,3%-a. A felekezetek között, Budapest többi részéhez hasonlóan a római katolikusok alkották a legnépesebb közösséget 71,3%-kal, őket követték a reformátusok (13,8%), a zsidók (8%) és az evangélikusok (4,9%). 1926-ban a kerület 18 349 lakásának 82,7%-a volt egyszobás, 14,7%-a kétszobás és csak a maradék 2,6% volt 3 vagy több szobás.[3]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt találták meg 1925-ben az ún. angyalföldi kincset.
  • József Attila Művelődési Ház
  • Láng Művelődési Központ
  • A Beatrice együttes Angyalföld és Fenyő Miklós Angyalföldi pálmafák című dala is erről a területről szól.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század végétől gyorsan iparosodott.

Gyártelepek a Váci út mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A legrégebbi gyár a Láng Gépgyár, de jelentős volt a hajógyár (GANZ Magyar Hajó- és Darugyár, MHD) is.

További híres Váci úti gyárak voltak (a keresztutcák zárójelben):

A rendszerváltás után az ipar visszaszorult és a privatizáció óta a kereskedelem és a szolgáltatások kerültek előtérbe. A korábbi gyártelepeket felszámolták, felosztották, a helyükön lakóparkok, üzletházak találhatók.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Galambos Szilveszter az "angyalföldi cigány"
  • A városrészhez kötődik Kassák Lajos költő, író pályájának jelentős része.
  • Itt született, és itt élte le gyermekkorát Fenyő Miklós énekes.
  • A Ladánybene 27 tagjai két itteni középiskolába jártak. Klubjuk az itteni József Attila Művelődési Házban működött.
  • Itt született Papp Ferenc, az Irigy Hónaljmirigy együttes tagja.
  • Itt született Polgár Tamás, a Tomcat néven ismertté vált blogger.[4]
  • Vámosi János, énekes élete a kerülethez köthető
  • Radics Béla (híres zenész) gyermekkora is a XIII. kerülethez kötődik.
  • Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) is igazi angyalföldinek vallja magát.
  • Papp László ökölvívó itt töltötte gyermekkorát, emléktáblája a Kassák Lajos utca egyik régi házán látható

Főbb közterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Adametz Gyula: Angyalföld, Budapest, 1947, p. 72-73
  3. Adametz Gyula: Angyalföld, Budapest, 1947 (eredeti forrás: KSH)
  4. Bombagyár rádió, 32. adás (2008. április 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]