Népház
| Népház | |
| A Főváros Vág utcai Népháza, Népotton | |
 | |
| Cím | 1133 Budapest, Vág u. 12-14. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1911 |
| Építési stílus | szecesszió? |
| Tervező | Orth Ambrus és Somló Emil |
| Építési költség | 593 000 korona |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Népház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 25″, k. h. 19° 03′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 25″, k. h. 19° 03′ 31″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Népház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Népház vagy Népotthon[1] egy jótékonysági céllal emelt épület Budapest XIII. kerületében.
Története[szerkesztés]
Az 1910-es években Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében számos kislakásos bérház épült Budapesten. A bérházak mellett azonban szociális jellegű épületeket is emeltek. Ezek egyike volt a Dózsa György út 152. alatti Népszálló, a másik Népház.
A 3 emeletes Népház a Vág u. 12-14. szám alatti telken 1911-ben[2] épült fel Orth Ambrus és Somló Emil tervei alapján. A Népszállóval szemben ez nem éjszakai lakhatási gondok orvoslására épült, hanem inkább az elesettek foglalkoztatását vette célba, azaz: „a munkanélküliek foglalkoztatását, a keresetképtelenek ellátását, felügyelet nélküli gyermekek gondozását végzi, azonkívül népmívelési kerületi középpont, kerületi népkonyha és munkásétkező is.”
A következő létesítményeket alakították ki benne:
- étkezési helységek:
- konyha naponta 1500 főre főzéssel (földszint)
- nyilvános étkező alkoholmentes kiszolgálással
- gyermekétkező
- foglalkoztatóműhely „munkátlanoknak munkával való ellátására” (főként idős munkásoknak) női és férfi munkateremmel
- munkásotthon 150 ággyal külön nők, külön férfiak részére
- gyermekotthon:
- bölcsőde (1–3 éves gyermekek számára)
- óvoda (3–6 éves gyermekek számára)
- napközi otthon (7–14 éves gyermekek számára)
- népművelési intézmények:
- előadó terem (hétvégén ismeretterjesztő előadásokkal)
- olvasó termek
- társalgó termek
- könyvtár (hazavihető könyvekkel)
- nyilvános tanácsadó hivatal
A gyermekellátás napi díját 28 fillérben állapították meg.
Mivel az építés körülbelül 593.000 koronába került, az éves kiadásokat pedig átlagosan 1912-től 12.000 koronára becsülték, és a bevételekből csak részben volt valószínűsíthető a megtérülés, a hiányokat adományok és gyűjtések útján igyekeztek pótolni.
A homlokzatot díszítő két frízt Maróti Géza készítette el.[2] Az épület fővárosi védettség alatt áll,[2] napjainkban a Budapesti Komplex SZC Kreatív Technikum oktatási intézménynek ad otthont.[3]
Képtár[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete), 35. o.
