Ruttkai Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruttkai Éva
Ruttkai Éva Abigél.jpg
Ruttkai Éva az Abigél című tévéfilmben (1978)
Életrajzi adatok
Születési név Russ Éva
Született Budapest
1927. december 31.
Elhunyt Budapest
1986. szeptember 27.
(58 évesen)
Házastársa Gábor Miklós
Latinovits Zoltán
Pályafutása
Aktív évek 19451986
Díjai
Kossuth-díj 1960
Jászai Mari 1955, 1959
Kiváló művész 1971
Érdemes művész 1966

Ruttkai Éva az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Ruttkai Éva[1] (születési nevén Russ Éva; Budapest, 1927. december 31.Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruttkai Évát Russ vezetéknévvel anyakönyvezték, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Még nem volt hároméves, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos szerepével: „Parancsolj velem, Tündérkirálynő!”. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznője, Makay Margit tanította, és a gyermekszínházban olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr. Hevesi Sándor rendező dicsérő szavainak köszönhető, hogy végül színésznő lett belőle: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz.”

1945-ben szavalattal lépett fel a Zeneakadémián, ahol felfigyelt rá Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, és leszerződtette. Három hónappal később Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának főszerepében debütált (a beteg Tolnay Klári helyére beugorva). 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahol klasszikus darabok sorában szerepelt, úgy gondolta: „szükségem van tanulásra, tapasztalásra, hogyan kell például verses darabot játszani, hogyan kell sokfélét játszani”.[2] Együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal, Olty Magdával. Ekkor szerettek egymásba Gábor Miklóssal (a kor ünnepelt színészével), akivel 1950-ben összeházasodtak, és két évvel később megszületett lányuk: Júlia.

1951-ben visszatért a Vígszínházhoz (akkor hivatalosan a Magyar Néphadsereg Színháza), amelynek haláláig tagja is maradt. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, akivel egymásba szerettek, és a férfi haláláig együtt is éltek. Ahogy Ruttkai Éva egy késői visszaemlékezésében elmondta: „Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő…”.[2] Utolsó premierje a Vigadó kamaratermében volt Bellon Gyöngéd kötelék című darabjában 1986. április 24-én.

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán emléktáblája egykori lakhelyükön
Budapest, II. kerület, Endrődi Sándor utca 67.

Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, ezeket nagylemezei örökítették meg az utókor számára. Több mint félszáz filmben és számos tv-játékban szerepelt. Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban kiváló teljesítményt nyújtott. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található, gránit síremlékét Nagy István János szobrászművész készítette. [3]

2002-től – Anna Karenina szerepében megörökítve – egész alakos bronzszobor őrzi emlékét a Nemzeti Színház szoborparkjában. 2012-ben kisbolygót neveztek el róla (132875 Ruttkai)[4] és egy parkot Budapesten a XIII. kerületben, ahol még egy szobor is őrzi emlékét.[5]

Szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 123; ugyanitt háromszázhetvenhat színházi felvételen is látható.[6]


Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[2]

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[8]

  • 1948 Beszterce ostroma
  • 1949 Lúdas Matyi
  • 1949 Szabóné
  • 1950 Kis Katalin házassága
  • 1951 A selejt bosszúja
  • 1951 Költözik a hivatal
  • 1951 Különös házasság
  • 1954 Én és a nagyapám
  • 1954 Liliomfi
  • 1955 Budapesti tavasz
  • 1955 Egy pikoló világos
  • 1955 Különös ismertetőjel
  • 1956 A császár parancsára
  • 1956 Keserű igazság
  • 1956 Mese a 12 találatról
  • 1956 Nem igaz
  • 1956 Ünnepi vacsora
  • 1957 Éjfélkor
  • 1958 Micsoda éjszaka
  • 1958 Sóbálvány
  • 1959 Álmatlan évek
  • 1959 Kard és kocka
  • 1960 Alázatosan jelentem
  • 1960 Az arcnélküli város
  • 1960 Három csillag
  • 1961 Amíg holnap lesz
  • 1962 Asszony a telepen
  • 1962 Az utolsó vacsora
  • 1962 Pirosbetűs hétköznapok
  • 1963 Foto Háber
  • 1966 Butaságom története
  • 1966 Egy magyar nábob
  • 1966 Kárpáthy Zoltán
  • 1967 A múmia közbeszól
  • 1967 Kártyavár
  • 1967 Keresztelő
  • 1967 Tanulmány a nőkről
  • 1968 A hamis Izabella
  • 1968 Alfa Rómeó és Júlia
  • 1968 Egri csillagok I-II.
  • 1969 Történelmi magánügyek
  • 1970 Csak egy telefon
  • 1970 N.N. a halál angyala
  • 1970 Szerelmi álmok – Liszt
  • 1970 Utazás a koponyám körül
  • 1971 Szindbád
  • 1972 Volt egyszer egy család
  • 1975 Ha megjön József
  • 1976 Labirintus
  • 1985 Idő van
  • 1988 Küldetés Evianba

Televíziós szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[9]

  • 1958 Papucs
  • 1961 A szerző ma meghal
  • 1962 Két üres pohár
  • 1962 A vak
  • 1963 Kreutzer szonáta
  • 1964 Lajos király válik
  • 1966 Látszat és valóság
  • 1966 Távolsági történet
  • 1967-70 Bözsi és a többiek 1-3
  • 1968 Az aranykesztyű lovagjai
  • 1968 A férfi
  • 1969 A régi nyár
  • 1969 Olykor a hegedűk is
  • 1969 Én, Prenn Ferenc
  • 1969 Komédia a tetőn
  • 1970 Lujzi
  • 1970 Tévedni isteni dolog
  • 1971 A képzelt beteg
  • 1978 Abigél
  • 1984 Egy fiú bőrönddel
  • 1986 A fantasztikus nagynéni
  • 1994 Prológus (animációs film)

Partnerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmben legtöbbször Latinovits Zoltánnal (13) játszott. Várkonyi Zoltán 9, Darvas Iván 8, Kiss Manyi, Venczel Vera valamint Mensáros László 7 alkalommal volt a játszótársa. A színpadon egyik legkedvesebb partnere Pálos György volt.

Emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruttkai Éva-emlékszoba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruttkai Éva sírja. Budapest, Farkasréti temető 25-4-41. Nagy István János alkotása

A Ruttkai Éva-emlékszoba színháztörténeti magángyűjtemény, ami 1989. május 19-től kezdődően, tizennégy éven át várta a látogatókat (a II. kerületi Keselyű utcában) Ruttkai Éva egykori hűvösvölgyi nyaralójában, ahol Latinovits Zoltánnal közös hagyatékát Gábor Júlia és Szigethy Gábor (a művésznő lánya és veje) összegyűjtötte.

Az emlékszobát elsősorban azzal a céllal nyitották meg, hogy a kortársak tárgyakon, fotókon keresztül emlékezhessenek egy nagy magyar színésznőre, színházi és civil életének jól ismert mozzanatait felidézve, s néhány rejtett részlettel megismerkedve.

Ezt a hatalmas gyűjteményt (kéziratok, újságok, több mint tízezer fotó, relikviák, jelmezek, bútorok, hang- és videofelvételek) szakszerűen rendezett állapotban tekinthették meg az érdeklődők, személyre szabott tárlatvezetést kapva az ott élő utódoktól. [10]

Az emlékszoba intézményi jellege az idő múltával erősödött: a gyűjtemény-gyarapítás, kölcsönzés, relikviák, fotó- és hanganyagok restaurálása, kiállítások rendezése, a gyűjtemény anyagainak folyamatos publikálása a mindennapos tevékenységek része lett. A ’háttér’ gyűjtemény sok étékes anyagot tartalmazott Szendrő Józsefről, Dajka Margitról, Mezei Máriáról, Gábor Miklósról. E levelek, rajzok, fotók felhasználásával az évek során sok kiállítás, több könyv, sőt még oktatási segédanyag is készült.

Az emlékszoba 2002-ben – anyagi okok miatt, mecénás hiányában – bezárt, azóta évente néhány „nyílt napon” látogatható. A gyűjtemény továbbra is bővül, a rendszerezést is folytatják a gyűjtemény létrehozói. [11]

Ruttkai Éva-emlékdíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987 óta minden év decemberében a Vígszínházban átadják a Gábor Júlia alapította Ruttkai Éva-emlékdíjat annak a művésznek, akit a színház társulata titkos szavazással erre méltónak talál.

Ruttkai Éva Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994-ben kezdte meg működését a nevét viselő Ruttkai Éva Színház, amely 2006 nyarán a Teréz körúton lelt végleges otthonra. 1994-ben Prológus címmel animációs diplomafilmet készített Ruttkai Éva tiszteletére Lebár József rendező.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyárfás Miklós: Színészkönyv (Budapest, 1958)
  • Sándor Iván: Arcok, szerepek (Budapest, 1971)
  • Szigethy Gábor: Ruttkai (Budapest, 1987)
  • 1989-ben Parancsolj, tündérkirálynőm! címmel jelent meg Szigethy Gábor könyve, ebben az író Ruttkai Éva pályáját színházi pillanatokból, filmrészletekből, régi amatőr filmekből, Gábor Miklós rajzaiból, Latinovits Zoltán rajzos üzeneteiből, Ruttkai Éva fényképek hátára írt följegyzéseiből, és használati tárgyaiból állította össze.
Cikkek
  • Mátrai-Betegh Béla: A láng és fénye (Jegyzet Ruttkai Éváról, Magy. Nemzet, 1960. március 15.)
  • Demeter Imre: Királynő (Film, Színház, Muzsika, 1969. február 15.)
  • Illés Jenő: Ruttkai Éva a pódiumon (Film, Színház, Muzsika, 1976. november 6.)
  • Hegyi Béla: A vigília beszélgetése Ruttkai Évával Latinovits Zoltánról (Vigília, 1977/6. szám)
  • Zétényi Lili: Beszélgetés Ruttkai Évával (Színház, 1982/5. szám)
  • Gách Marianne: Beszélgetés Ruttkai Évával (Film, Színház, Muzsika, 1986. május 17.)
  • Bános Tibor: Megtört pályakép (Magyarország, 1986/40. szám)
  • Koltai Tamás: Ruttkai (Kritika, 1986/11. szám)
  • Barabás Tamás: Ruttkai Éva (Tükör, 1986. október 5.)
  • Ablonczy László, Dalosi László, Fábián László, Horváth Zsuzsanna: Megállított pillanat
  • Hubay Miklós, Kóti László, Szatmári István cikkei (Film, Színház, Muzsika, 1986. december 6.)
  • Szigethy Gábor: Ruttkai Éva üzenetei (Színház, 1990/6. szám)
  • Szigethy Gábor: Premierkártya (Színház, 1991/7. szám)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vezetékneve egyes forrásokban: Ruttkay
  2. ^ a b c Ruttkai Éva. Ruttkai Éva Színház
  3. Szolláth György: NAGY István János. Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár
  4. origo.hu
  5. budapest.hu
  6. 2013. április 7-i lekérdezés
  7. A legendás előadáson partnere Pálos György volt.
  8. Ruttkai Éva. Filmtörténet online
  9. Ruttkai Éva. port.hu
  10. Gábor Júlia: A Ruttkai Éva-emlékszoba. Theather Online, 2004. szeptember 5
  11. Péter Zsuzsa: Ez egy gyönyörű történet. Budai Polgár Online, 2002. október 27

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruttkai Éva témájú médiaállományokat.